!

Ariadne Oliver személy

Agatha Christie: Nyílt kártyákkal
Agatha Christie: Bűbájos gyilkosok
Agatha Christie: Mrs. McGinty halott
Agatha Christie: Gloriett a hullának
Agatha Christie: Harmadik lány
Agatha Christie: Az elefántok nem felejtenek
Osvát Katalin: Agatha Christie, a krimi királynője
Hadnagy Róbert – Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Josef Škvorecký: Egy detektívregény-olvasó ötletei
Agatha Christie: Third Girl
Agatha Christie: Hallowe'en Party
Agatha Christie: Cards on the Table
Agatha Christie: Mrs. McGinty meghalt
Agatha Christie: Halloween és halál
Agatha Christie: Gyilkosvadászat
Agatha Christie: A harmadik lány
Agatha Christie: Az órák
Agatha Christie: Az elefántok mindenre emlékeznek
Agatha Christie: A Greenshore-gloriett
!

Hercule Poirot és Ariadne Oliver


Idézetek

>!
Shanara

Miért van az, hogy aki életében konyhai cselédlány vagy csúf, öreg paraszt volt, annak soha nem vándorol a lelke? Mindig csak egyiptomi hercegnőkkel vagy a csodaszép babiloni rabszolganőkkel történik ilyesmi. Gyanús, felettébb gyanús.

94. oldal (Európa Könyvkiadó, 2009.)

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver
2 hozzászólás
>!
Tinah

– Mesélje el, mi történt – mondta Poirot.
– Pontosan ezért jöttem. De most, hogy itt vagyok, olyan nehéz. Nem is tudom, hol kezdjem.
– Kezdje talán az elején – javasolta Poirot. – Vagy az túlontúl sablonos eljárás volna?

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot
1 hozzászólás
>!
Sli SP

– Azt hiszem, nem volt igazán rokonszenves ember – jegyezte meg halkan Mrs. Oliver.
– Nem, az aztán igazán nem volt – helyeselt Poirot. – De élt, most pedig halott, s mint egyszer említettem neki, én kispolgári módon viszonyulok a gyilkossághoz. Helytelenítem.

79. oldal, Nyolcadik fejezet - Melyikük a tettes? (Európa, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · gyilkosság · Hercule Poirot
>!
blackett P

Mrs. Oliver mélyet sóhajtott, és Poirot-hoz fordult.
– Hát akkor elmondom magának én. Bár nem vagyok nagyon jó az elmondásban. Úgy értem, hogy amit leírok, az tökéletesen érthető, de ha elmesélem, abból valami félelmetes zagyvaság jön ki. Ezért nem mesélem el soha senkinek a történeteimet. Különben csak néznek rám hülyén, és azt mondják, igen, igen, de nem értem, miről is van szó, az képtelenség, hogy ebből valaha könyv legyen. És ez rendkívül csüggesztő. És nem is igaz, mert igenis mindig lesz belőle könyv.

4. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot
1 hozzászólás
>!
Briszéisz

Hogy is tudná elmondani az ember, hogyan írja a könyveit? Mert hogy is van? Először is kitalálok valamit, aztán, amikor kitaláltam, erőt veszek magamon, leülök és megírom. Ezzel vége. Ezt pedig három perc alatt elő tudom adni, attól kezdve pedig kínos feszengésbe torkollik az író-olvasó találkozó. El nem tudom képzelni, miért szeretik annyira az emberek, ha az író arról beszél, hogy hogyan ír. Szerintem az írónak az a dolga, hogy írjon, nem az, hogy beszéljen.

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver
2 hozzászólás
>!
u_san

– Ma este nem lehet. Túlságosan elfoglal az írás, illetve az aggodalom, hogy nem tudok írni. Az írásban ez a legfárasztóbb – bár végső soron az egész fárasztó –, leszámítva a pillanatot, amikor az ember úgy érzi, hogy ragyogó ötlete támadt, és alig várja, hogy nekiláthasson.

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver
Hirdetés
>!
inka0507

– Már nem szokott almát enni? Eddig úgy élt az emlékezetemben, mint akinek mindig van a kezében egy szatyor alma, vagy éppen almát majszol, vagy a kiszakadt zacskóból szétguruló almákat szedegeti össze.
– Mondtam már, hogy látni sem bírom az almát – mondta Mrs. Oliver. – Nem bizony. Megundorodtam tőle. Talán idővel túlteszem magam rajta, és újra rászokom, de … most még kellemetlen dolgok jutnak róla az eszembe.

230. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alma · Ariadne Oliver
>!
Sli SP

Mrs. Oliver észrevette, hogy a szoba túlsó feléről Poirot vadul integet neki.
– Várnál egy percet, drágám? – szólt Mrs. Oliver a telefonba. – Itt van a pék. – Poirot sértetten felszisszent. – Tartsd egy kicsit.
Mrs. Oliver mellé tette a kagylót, átszáguldott a szobán, majd vissza Poirot-hoz, az étkezősarokba.
– Igen? – kérdezte suttogva.
– Pék! – mondta Poirot megvetően. – Én!

31. oldal, 2. fejezet (Európa, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot
>!
Gabriella_Balkó

– Eláll a szavam a zsenialitásán, madame – mondta Poirot. – Hogy miket képes kitalálni.
– Ó, kitalálni nem nehéz – jegyezte meg Mrs. Oliver. – Az a baj, ha az ember túlságosan sok mindent talál ki, és a dolog túl komplikált lesz. Akkor aztán el kell hagyni ezt is, azt is, és a szívem vérzik.

23. oldal, II. fejezet (Magvető, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot
>!
TiszlaviczMarcsi IP

… Poirot nagyot sóhajtott.
– A legkevésbé sem alkalmas gyilkossági színhely – mondta Mrs. Olivernek, miközben a kapu felé ballagtak. – Nincs atmoszférája, sem tragikus légköre, de még csak meggyilkolni érdemes áldozat sincsen, leszámítva talán Mrs. Drake-et, akiről könnyen el tudom képzelni, hogy egyesek olykor-olykor szívesen kitekernék a nyakát.

72-73. oldal, 6. fejezet, Európa Kiadó 2016

Kapcsolódó szócikkek: Ariadne Oliver · Hercule Poirot