!

Arató, Lykosi Darrow, Darrow au Andromedus személy

Pierce Brown: Red Rising
Pierce Brown: Golden Son
Pierce Brown: Vörös lázadás
Pierce Brown: Arany háború
Pierce Brown: Morning Star
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Pierce Brown: Iron Gold
Pierce Brown: A káosz évei
!

Darrow au Andromedus

!

Darrow a sorozat elején és végén (by Merwild)

!

Darrow au Andromedus

!

Darrow az Iron Gold-trilógia idején

!

„bárány farkasbőrben”

!

Az Arató

!

Lykosi Darrow a Vörös


Idézetek

>!
Three

Sharpened by hate. Strengthened by love.

Prologue

>!
Three

I live for the dream that my children will be born free. That they will be what they like. That they will own the land their father gave them.”
“I live for you,” I say sadly.
She kisses my cheek. “Then you must live for more.”

4 The Gift

>!
Three

The measure of a man is what he does when he has power

36 A Second Test

>!
Three

You do not follow me because I am the strongest. Pax is. You do not follow me because I am the brightest. Mustang is. You follow me because you do not know where you are going. I do.

36 A Second Test

>!
Györe_Katalin

Meglásd, kihevered ezt is. Nem az vagyunk,amire életünkben jutunk. Önmagunk vagyunk, a tetteink esszenciája, a szándékainké, és azoknak az embereknek az összessége, akiket közel vonunk magunkhoz. A legdrágább barátom vagy, Darrow. Ezt soha ne feledd. Bárhogy alakuljon is megvédelek, ahogy te is megvédenél engem, ha a szükség úgy hozná.

>!
Györe_Katalin

Az ő hangja csalogatott elő, a nyomorúságomból. Ő lett az otthonom.”Az otthon nem az, ahonnan jöttél, hanem az, ahol fényre lelsz, amikor már mindent sötétség borít.” Ö mondja ezt- fűzi még hozzá, és megmarkolja a kezemet. – Találd meg az otthonod Darrow. Lehet, hogy nem a múltban találod meg, de találd meg, és akkor soha többé nem leszel elveszett.

Hirdetés
>!
Near

Nem akarok háborúzni, Darrow. Én láttam elégni egy holdat, csak mert egyetlen ember nem akart fejet hajtani. Millió harcost küldtem bolygókat meghódítani hadihajóimról. Te még nem láthatod milyen borzalom ez. Te csak a szépségét látod. Pedig férfiak és nők azok a katonák is. Akiket a családjuk hazavár, miközben ők ezrével hullanak. És te csak állsz majd, s még a legjobb barátaidat se leszel képes megóvni.

289. oldal

>!
kte

Gúnyosan felnevetek.
– Mi van? – kérdi.
– Csak… – kapkodok levegő után – próbálom elképzelni Augustus Főkormányzót, ahogy robotokról álmodik, és sikítva riad fel – egyre jobban ráz a röhögés. – Az a félelme, hogy állandóan több olajat követelnének? Vagy több szabadidőt?

324. oldal, 33 fejezet - Egy tánc

>!
kte

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Ugyanaz a Színünk – mondom, de nem érti, ezért fogom a kést, és megvágom az ujjamat. Vörös vér buggyan elő, amit a kézfejére, a fekete szimbólumra kenek. Aztán az ő vérét az én Arany szárnyaimra.
– Testvérek. Ugyanaz a víz, ugyanaz a hús. Ugyanabból a porból vétetett, ugyanabba a porba tér majd vissza.
– Nem értem – hebegi, és elaraszol a közelemből, hogy a végén már szinte sarokba szorítom, akár egy kisgyereket. – Nem vagyunk ugyanolyanok. Te a Napból vagy.
– Nem. Sárban születtem én is. Ragnar Volarus, elbocsátlak szolgálatomból, ha tetszik, ha nem. Nem hagyom, hogy láncokban élj, nem hagyom, hogy mások irányítsanak. Addig maradsz ebben a fagyasztóban, míg férfivá nem válsz, és rá nem ébredsz, mit akarsz. Ha akarod, főbe lövöd magad. Ha akarod, halálra fagysz. Ahogy tetszik. Bárhogy lesz is, azért lesz, mert te úgy akartad. Talán azt választod majd, hogy velem tarts. Vagy azt, hogy végezz velem. De bárhogyan döntesz is, neked kell döntened, a te döntésed lesz.

335. oldal, 34. fejezet - Vértestvérek

>!
Agave_Könyvek KU

Élhettem volna békében. De ellenségeim harcba kényszerítettek.
Előttem ezerkétszáz ifjú és leány a legkiválóbbak közül. Hallgatják a hatalmas márványoszlopok közt szónokoló, könyörtelen Arany férfit. Hallgatják a szörnyet, aki szívemre ezt az emésztő lángot hozta.
Nem minden ember teremtetett egyenlőnek – zengi. Magas, uralkodói termet, akár egy sas. – A gyengék megcsalnak benneteket. Azt mondják, a szelídek öröklik a Földet. Hogy az erősnek óvnia kell a gyengét. Íme hát a Demokrácia Nemes Hazugsága. A kórság, ami felfalja az emberiséget.
Tekintete átdöfi az összegyűlt diákokat.
– Ti és én Aranyak vagyunk. Az evolúció csúcsa. Magasan az emberiség húshalmai fölé emelkedünk, nyájként terelgetjük az alacsonyabb rendű Színkasztokat. Ez mind a ti örökségetek – mondja, majd szünetet tart, szeme a gyülekezetet fürkészi. – De ingyen nem kaphatjátok meg. A hatalmat meg kell szerezni. A javakat el kell nyerni. Az uralmat, a birodalmat, az irányítást vérrel kell kiérdemelni. Nektek, megsebzetlen gyermekeknek nem jár semmi, ti nem ismeritek a fájdalmat. Ti nem tudjátok, ősapáitok milyen áldozatot hoztak, hogy ti ezekre a magaslatokra feljuthassatok. Most még nem tudjátok. De hamarosan megtudjátok. Hamarosan megtanuljátok, miért az Aranyak vezetik az emberiséget. És megígérhetem, hogy csakis az igazán a hatalomra termettek élik túl közületek a leckét.
Csakhogy én nem vagyok Arany. Én Vörös vagyok.
Ez az ember a magamfajtát gyengének hiszi. Azt gondolja, ostoba, puha, alsóbbrendű vagyok. Én nem palotákban cseperedtem. Nem lovagoltam tágas réteken, és nem csipegettem kolibrinyelvragut. Ennek a durva és kemény világnak a gyomrában edződtem. A gyűlölet kovácsolt. A szerelem erősített.
Ez az ember téved.
Egyikük sem éli túl.

előhang