arany tárgy
Idézetek
Itt ülök, és a karikagyűrűmet nézem, ami valójában az eljegyzési gyűrűm volt, mert Eirin és én olyat tettünk, ami a hetvenes évek elején nem számított politikailag korrektnek: eljegyeztük egymást.
Az arany egy sokmilliárd évvel ezelőtti szupernóva-robbanás eredménye. A gyűrű, amit viselünk, egy masszív csillag összeomlásából származik. Ennek a csillagkatasztrófának a maradványait hordjuk összetartozásunk jeleként.
Illik hozzánk, ez is ugyanolyan mélyen gyökerezik az univerzum feltételezett rétegeiben, mint mi. Hiszen minket is az az anyag alkot, ami a szupernóva-robbanások után keletkezett. Csillagpor vagyunk.
Bár talán találóbb azt mondani, hogy hullócsillagok vagyunk, tovasuhanó fuvallatok.
Suhanva átszeljük a világűrt. Aztán elporladunk.
91-92. oldal (Noran Libro kiadó, 2019)
Jostein Gaarder: Éppen jó 82% Rövid történet szinte mindenről
– Akkor sem láttam még soha egy darab pomogácsot sem.
Aromo csípőre tette a kezét, odaballagott Szörnyeteg Lajos elé.
– Miért, talán bumerángot láttál már? Vagy hangyászsünt, kacsacsőrű emlőst, huszonnégykarátos aranyat, harisnyakötőt, gőzkalapácsot, bálnát, anakondát, hexencsúzt, lámát, bálombökit és guttermuttert?
Gyere haza, Mikkamakka
A középkor világában az alkímia művészete vagy tudománya nagyon egyszerű elven alapult. Ahogyan az égi szférák rendben emelkedtek a mennybolt felé, ahogyan megvolt az angyalok rendje az egyszerű, szárnyas hírnököktől az Istenség oldalán lakozó tündökletes szeráfokig, ugyanúgy sorakoztak isteni rendben a természeti világ elemei is a legdurvábbtól a legfinomabbig.
És ez vonatkozott a fémekre is. A bölcsek hét fémet ismertek el, mindegyik valamelyik bolygónak felelt meg: az ólom a Szaturnusznak, az ón a Jupiternek, a réz a Vénusznak, a vas a Marsnak, a higany a Merkúrnak, az ezüst a Holdnak, és a mindennél tisztább, a fényt árasztó Nap az aranynak.
De ebben rejlett éppen a csodálatos titok: az idő múltával, és senki sem tudta, milyen hosszú idő alatt, a Föld melege fokozatosan megfinomítja ezeknek a fémeknek mindegyikét, fokról fokra juttatja tisztább alakjába: a vasat higannyá változtatja, a higanyt ezüstté, míg végül, az idők végezetén, mind a legtisztább arannyá kell, hogy változzanak, vagyis eljutnak a végső és tökéletes állapotukba.
– De mi van akkor – kérdezték a bölcsek –, ha megtalálhatjuk a módját annak, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, hogy valamelyik közönséges fémet a maga durva állapotából a legtisztább arany állapotába finomítsuk? – És így nem is volt meglepő, hogy amiként egyesek úgy kerestek gyógyulást bajaikra, hogy kegyhelyekre zarándokoltak, vagy ahogyan a történetek lovagjai a Szent Grált keresték, ugyanúgy kutatták az alkimista néven ismert tudósok azt az anyagot, amelytől fémek az egyszerű megjelenési formájukból a legtisztább alakjukba jutnak át. Ez a varázsanyag, bármi legyen is az, feltétlenül magában kell hogy foglalja a világegyetem titkát. Ezt nevezték Elixírnek, vagy a Bölcsek Kövének.
429-430. oldal, 9. fejezet - A London híd
Edward Rutherfurd: London 88% Az ezerarcú, nyüzsgő város
Aranyos hegyorom
Aranyos hegyorom csúcsára
aranyat helyezek, nőjjön hát!
Hatvanszor tízezer dalt tudok,
határnyi sokaság hallja hát!
Ezüstös hegyorom csúcsára
ezüstöt helyeztem, nőjjön hát!
Tó-tiszta dalokat dalolok,
tömérdek sokaság hallja hát!
87. oldal, Hakaszok
Kőhalmi Katalin (szerk.): Sámándobok, szóljatok Szibéria őslakosságának népköltészete