Apáczai Csere János személy

Dienes András: Farkasles
Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók az automobilok történetében
Magyarnak lenni
Gritz-Győry Zsuzsanna: Egészségfejlesztés

Idézetek

Tiger205>!

„Senki a tudományokban felső polcra nem hág, ha a futó idővel okosan nem él”– írta e fenti bölcs gondolatokat Apáczai Csere János (1625–1659) csaknem négyszáz évvel ezelőtt.

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Apáczai Csere János
Carmilla >!

[…] Nagyenyed talán a sor élére kívánkozik, annyi nagyszerű embert adott világnak. A betűmetsző Tótfalusi Kis Miklós, a 34 évesen elhunyt enciklopédista, Apáczai Csere János, az eredetünket kutató Kőrösi Csoma Sándor, a matematikus Bolyai Farkas – és Kemény Zsigmond, Barabás Miklós, Köteles Sámuel mind Enyedről indultak útnak.

100. oldal, Gazsó L. Ferenc: A legnagyobb kisebbség (Zrínyi, 1988)

ajikarei P>!

Magyar nyelvű nyomtatott ismeretterjesztő kiadványokról a 17. század közepétől beszélhetünk. Ennek sorát a nem orvos Apáczai Csere János (1625 – 1660) Magyar Encyklopaediája nyitja meg. Az egészségről adott definíciójában azt írta: „Az egészség (sanitas) az embernek az a belső állapotja, mellyel tagjaiban jól lévén, az ő cselekedeteit jól viszi végben. […] A felette jó egészség (accurata) az, amely által az emberek igen alkalmatosak az fő cselekedeteiknek véghezvitelére.”

31. oldal, 2. Az egészségkultúra fogalma, összetevői, 2.1.2. Egészségfelfogás az ókori görögöktől napjainkig (Műszaki Könyvkiadó, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: Apáczai Csere János
bfg3 P>!

„Olyan időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal szemben a bölcsesség és ennek tanítói egy batkára sem becsültetnek. De azon kétségbe kell-e esnünk? El kell-e hagynunk az iskolát? Számba sem kell venni a jövendőt? Nem! Gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni…”

Vállald a nevedet!…

Kapcsolódó szócikkek: Apáczai Csere János