apa fogalom

Fekete István: Hú
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem
Homérosz: Odüsszeia
Frank Herbert: A Dűne
Vámos Miklós: Apák könyve
Nicole Krauss: A szerelem története
P. G. Wodehouse: Folytassa, Jeeves!
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Charles Dickens: Szép remények
Szabó Magda: Az őz
Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami
Amanda Goldberg – Ruthanna Khalighi Hopper: Hülyewood
Michel Houellebecq: A csúcson
Victor Hugo: A nyomorultak
John Grisham: Csodatévő
Rejtő Jenő (P. Howard): A fehér folt
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Stephenie Meyer: Twilight – Alkonyat
Bohumil Hrabal: Díszgyász
Lois Lowry: Az emlékek őre
Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
Robert Merle: Mesterségem a halál
Alessandro Baricco: Történet
Jodi Picoult: A nővérem húga
Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány véget ér
Frances Hodgson Burnett: A titkos kert
Szilvási Lajos: Légszomj
Kurt Vonnegut: Időomlás
Susan Forward: Mérgező szülők
Dragomán György: A fehér király
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Tony Parsons: Apa és fia
R. A. Salvatore: A klónok támadása
Chuck Palahniuk: Fight Club
James Graham: Az alkoholizmus titkos története
Polcz Alaine: Gyermek a halál kapujában
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Arisztophanész: Arisztophanész vígjátékai
Hérodotosz: A görög-perzsa háború
Franz Werfel: A Musza Dagh negyven napja
Lázár Ervin: Tuvudsz ivígy?
Melania G. Mazzucco: Egy tökéletes nap
Raymond Chandler: Hosszú álom
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Csupor Tibor: Mikor Csíkból elindultam
Heinrich Mann: Az alattvaló
Atadzsan Tagan (szerk.): A fehér dámszarvas
Csingiz Ajtmatov: A tengerparton futó Tarka Kutya
Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet
Desmond Morris: Testközelben
Wm. Paul Young: A viskó
Nick Hornby: A Meztelen Juliet
Marton Mária: Az öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal
Kun Erzsébet: Családmesék
Ifjabb Plinius: Levelek
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Erma Bombeck: Azt akarom, hogy kinőjön a hajam…, Fel akarok nőni…, Boise-ba akarok menni…
Ranschburg Jenő: Gyerekségek
Esterházy Péter: Esti
Kiss Ottó: Visszafelé hull a hó
Rákosy Gergely: Latiatuc feleym…
R. D. Laing: Gubancok
Robert Harris: Fatherland
Adamis Anna: Versek és képek
Roald Dahl: Matilda
Arisztotelész: Eudémoszi etika / Nagy etika
Czine Mihály (szerk.): Erdélyi csillagok
Herta Müller: Szívjószág
László Noémi: Feketeleves
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Petra Nagyová-Džerengová: Nézz magadra!
Kriston Andrea: Kriston intim torna férfiaknak
John Irving: Fohász Owen Meanyért
Az ezeregy éjszaka meséi
Anóka Eszter: Ostrom békében
Pál Ferenc: Természetes spiritualitás
Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt
Elina Hirvonen: Legtávolabb a haláltól
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Ingovány
Andrzej Sapkowski: A végzet kardja
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Cseri Kálmán: Miatyánk
Susan Mallery: Fahéj és karamella
XVI. Benedek pápa: Verbum Domini
John Grisham: Calico Joe
Justina Chen Headley: North of Beautiful – Iránytű Önmagamhoz
Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
Kuczka Péter: Haláltánc
Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák
Janusz L. Wiśniewski: Intim relativitáselmélet
Borbély Szilárd: Nincstelenek
Jude Watson: The School of Fear
Wm. Paul Young: Keresztutak
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje
Karina Halle: Sins & Needles
Arno Geiger: A száműzött öreg király
Karina Halle: On Every Street
Elif Shafak: Becsület
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Ella Frank: Try
Kristina Ohlsson: Az 573-as járat
David Foenkinos: Emlékek
Borsa Brown: A maffia ölelésében
Kollár Árpád: Milyen madár
Semezdin Mehmedinović: Ruszki komputer
Sarah Dessen: Along for the Ride – Álom két keréken
Mark Lawrence: Bolondok hercege
Jaume Cabré: Én vétkem
Jo Nesbø: A fiú
Száraz Miklós György: Elpatkolsz, szívem, mint a pinty
Tarjányi Péter – Dosek Rita: A felejtés bűne
Philip Yancey: Az imádság
Per Petterson: Megtagadom
Janne Teller: Minden
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása
Maggie Stiefvater: Sinner – A bűnös
Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében?
Tóth Krisztina: Anyát megoperálták
Ryūnosuke Akutagawa: The Life of a Stupid Man
Paul Johnson: Az amerikai nép története
Dave Eggers: Hologram a királynak
Bartis Attila: A vége
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Michel Houellebecq: A harcmező kiterjesztése
Kiss Ottó: Ne félj, apa!
Jeannette Walls: Az üvegvár
Steve Biddulph: Férfilét
Laura Barnett: Variációk egy párra
Blake Crouch: Sötét anyag
Jordi Llobregat: Vesalius titka
Donna Tartt: Az Aranypinty
M. Robinson: El Diablo (angol)
Orhan Pamuk: A piros hajú nő
Timár Krisztina: A látszat mesterei
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Czeglédi Nagy Eszter: Amorf mesék ébrenjáróknak
Juhász Gergely: Ütközés
Becca Prior – Hayden Moore: Talált CelEB / Nem játék
F. Várkonyi Zsuzsa: Amire felnövünk
Sabrina Benaim: Depression & Other Magic Tricks
Lucia Berlin: Bejárónők kézikönyve
Barbara Claypole White: A tökéletes fiú
Erin Watt: Papír hercegnő
Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék
John Gray: Túl Marson és Vénuszon
Ella Frank: Tease
Antal Balázs: Vad
Varró Dániel: Aki szépen butáskodik
Edmund Hillary: Pillantás a csúcsról
Daniel José Older: Last Shot
Bauer Barbara: Az élet hangja
Feldmár András: Ellenállás
Jus Accardo: Tremble – Remegés
Nicholas Eames: A Wadon királyai
Jodi Picoult: Ítélet
Verebes István: Tólig
Kylie Scott: It Seemed Like a Good Idea at the Time
Liz Nugent: Mit tettél, Oliver?
Tara Westover: A tanult lány
Orhan Pamuk: The Red-Haired Woman
Fredrik Backman: Életed üzlete
Danzy Senna: Where Did You Sleep Last Night?
Brittainy C. Cherry: Gravitáció
Kelly Sue DeConnick – Warren Ellis: Marvel Kapitány: Magasabbra, távolabbra, gyorsabban
M. Robinson: El Diablo
Benjamin Alire Sáenz: Életem kifürkészhetetlen logikája
Fredrik Backman: Amit a fiamnak tudnia kell a világról
Victor LaValle: Bölcsőrablók
Ella Frank – Brooke Blaine: Halo
Brooke Blaine – Ella Frank: Viper
Laura Silverman: Girl out of Water – Lány a vízből
Margit Sandemo: Kongens brev
Kylie Scott: The Rich Boy
Brooke Blaine – Ella Frank: Danger Zone
Karl Ove Knausgård: Álmok
Brooke Blaine – Ella Frank: Need for Speed
Kylie Scott – Audrey Carlan: Love Under Quarantine
Ken Follett: Egy új korszak hajnala
Omid Scobie – Carolyn Durand: A szabadság nyomában
Fredrik Backman: Hétköznapi szorongások
Margaret Atwood: Macskaszem
Brooke Blaine – Ella Frank: Classified
Wu Ming-Yi: Az ellopott bicikli
M. Robinson: Sinful Arrangement
Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet!
Josh Malerman: Malorie
Lukács Liza: Hogyan szeretsz?
Várkonyi Judit: Vénusz virrasztása
Roy Jacobsen: Fehér tenger
Matthew McConaughey: Zöldlámpa
Matthew Dicks: 21 tétel a szerelemről
Darvas Petra: Ikrek Mágiája
Haász János: Mire felnövünk
Karl Ove Knausgård: Harcok
Vi Keeland – Penelope Ward: Rebel Heart – Lázadó szív
Ella Frank: Edible
J. K. Rowling: A karácsonyi malac
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Belvárosi srác
Darvas Petra: Mágusok Kelyhe
Ella Frank: Exquisite
Visky András: Kitelepítés
Garaczi László: Weszteg
Teagan Hunter: Can't Text This – Nehogy megírd!
Debbie Macomber: Karácsonyi kívánság
Moldova György: Ha elhagysz, veled mehetek?
Vida Gábor: Senkiháza
Nichole Rose: Xavier's Kitten
Tasmina Perry: Az utolsó vacsora
John Grisham: A biloxi fiúk

Idézetek

KATARYNA>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Egy lakást adsz nekem a születésnapomra? […]
– Valami sokkal jobbat kapsz annál, hijo. […]
– Puncit – tette hozzá apám sejtelmes mosollyal.

40. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alejandro Martinez · apa
Aurore>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Apunak pedig örökké kellett volna élnie. Ő nyitotta ki azokat a befőtteket, amiket senki nem tudott; ő javította meg, ami elromlott – és ennek örökre így kellett volna lennie. Örökké kellett volna élnie annak, akinek a vállára ülhettem, hátára mászhattam, aki szörnyhangokat adva üldözött, földobott és elkapott, addig pörgetett, amíg el nem szédültem, és nevetve el nem botlottam.
Még megköszönni sem tudtam neki, el sem búcsúzhattam rendesen, most meg a kórházi leletek meg egy koporsóméret az utolsó emlékem róla.

359. oldal, 43. fejezet (Athenaeum, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: apa · halál
Szávitrí>!

Szeretem, ha hull a hó.
Azt is szeretem, amikor
apa eljön hozzánk, de nem
szeretem, amikor elmegy.
Olyankor a szívemben
visszafelé hull a hó.

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: apa ·
krisztin1>!

– Most nem ügyvédi minőségemben vagyok jelen – bocsátotta előre Jordan. – Csak úgy, mint egy másik apa.
    Charlie betessékelte és leültette a virágmintás kanapéra, melynek támlájára gyapjúkendőt terítettek.
– Igaz is. Elfelejtettem, hogy van egy kölyke.
– Tudom, rossz hír – vigyorodott el. – Az ügyvédek is képesek szaporodni.

330. oldal

Kapcsolódó szócikkek: apa · Charlie Saxton · gyermek · Jordan McAfee · szaporodás · ügyvéd
3 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

– Féltem tőle – mondtam. – Mindig rohadtul féltem tőle. Igazából még most is félek tőle. Ezen a héten kétszer is láttam, de még mindig nem vagyok benne biztos, hogy tényleg meghalt, ha érti, mire gondolok. Félek, hogy megjelenik, és… hát, hogy dühös lesz rám. Ilyen egyszerű. A markában tartott, és sosem eresztett el. Örülök, hogy meghalt. Tényleg örülök. Nagy megkönnyebbülést jelent. És emiatt iszonyatosan furdal a lelkiismeret. Elvégre nem szándékosan csinálta, és nem szándékosan volt ilyen.

573. oldal

Kapcsolódó szócikkek: apa · halál
Nikolett_Kapocsi P>!

Kiállhatatlan természete ellenére nagyon sokáig rajongtam apáért, és igyekeztem a kedvében járni. Főleg arra vágytam, hogy elismerjen. Bizony goromba volt, meg indulatos is; és egyáltalán nem szeretett. Én viszont csodáltam. Biztosan ezért olyan nehéz beszélnem róla. Hogy ne kelljen megvédenem. Hogy ne kelljen elítélnem.

53. oldal

Jaume Cabré: Én vétkem A regények regénye

Kapcsolódó szócikkek: apa
csauperjel>!

Ám az első lépés elismerni: vétkeztem, rossz útra tértem, kész vagyok mindenben engedelmeskedni.
    Ehelyett azonban sok tékozló fiú továbbra is a disznók között marad, és onnan üzenget az apjának, hogy küldjön neki újabb elherdálnivalót. Sokan ezt tekintik imádságnak. Ez nem imádság. Az igazi imádság alaphangja ez: vétkeztem, semmi nem jár nekem, de veled szeretnék élni. Nem valamit kér ez a fiú, hanem az apja közelébe kéredzkedik vissza. Tudja, hogy az mindennél többet jelent.

Mi Atyánk (Harmat, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: apa · bűn · bűnbánat · ima · Isten · tékozló fiú
Shine>!

Talán nem is vagyok kíváncsi az apámra. Mert ha megtudok róla valamit, akkor olyan valódivá
válik. Még az is lehet, hogy jó emberré formálódik előttem. Könnyebb azt gondolni róla, hogy egy tahó volt, aki faképnél hagyta az anyámat.

Kapcsolódó szócikkek: apa · Ella Harper
marschlako>!

Neki sem volt apja, de ő legalább az anyját ismerte, hiszen ismerte őt egész Sehol. A férfiak nagy része bibliai értelemben is.

148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anya · apa
3 hozzászólás
VargaÍriszDóra I>!

    Félálomban kihallgatott párbeszéd a réges-régi gyerekkorból:
    APA Mi van ezzel a kölyökkel már napok óta?
    ANYA Összeveszett a barátjával.
    APA Melyik barátjával?
    ANYA Miket beszélsz? Már megint hol jár az eszed? Mintha nem tudnád, hogy csak egy barátja van!… Épp ez a baj…
    APA Mért lenne baj?! Akinek sok barátja van – egy barátja sincs, egyiket csalja a másikkal…
    ANYA Ugyan már, egy nyolcéves gyerektől mit akarsz, vegye halál komolyan az életet?
    APA Ha most nem veszi halál komolyan, akkor soha!
    ANYA De épp ez a baj, halál komolyan veszi!… Belepumpáltad a meséléseiddel, kirándulásaitokkal, mit tudom én…
    APA Mit pumpáltam bele én?!… Ilyen, és kész… de ha én is hozzájárultam, örülök… Bár minden emberbe bele tudnám pumpálni, az egész világ tudatába, hogy mennyire esendő az élet, mennyire hajszálon függ – akkor talán egy kicsit csökkenne az ésszel szinte fel sem fogható sok szenvedés, kínzás, gyötrelem, halál, amit egyik ember a másiknak okoz.
    ANYA Nagy szavak!
    APA Nagy szavak, persze. De legalább merni kell őket kimondani… Ha igazak, a közhelyeket is merni kell kimondani.
    ANYA Akinek sok barátja van, he egyet elveszít, föl sem veszi.
    APA Hát épp ezt mondtam!
    ANYA Ezt mondtad?! Épp az ellenkezőjét! Hogy örülsz, hogy a fiad egybarátos.
    APA Örülök!
    ANYA De hisz belebetegszik.
    APA Nem baj. Aki megismer egy érzést, annak sírni is tudni kell. Az egyidejűleg sokbarátúak és több szerelműek általában úgy halnak meg, hogy nem ismerik sem az igazi barátságot, sem az igaz szerelmet…
    ANYA Tegnapelőtt délután, mikor az a nagy hóvihar volt, fogta a korcsolyáját és a hokibotját, amit te faragtál neki.
    APA Kettőt faragtam.
    ANYA A másikat odaadta a barátjának.
    APA Jól tette.
    ANYA Kérdem tőle, hova megy. A jégpályára. Ilyen időben? Akármilyen időben. Megígérte. Nem mész sehova, nézz ki az ablakon, a fákat csavarja a szél!… És amint kinézünk, a szomszéd ház tetejéről éppen akkor tépődik le a szélkakas, s száll a kavargó hóban, mintha papírból lenne, pedig hát vasból van, ugye?
    APA Vasból.
    ANYA Mondom neki, látod? Azt mondja, látja, de most már mennie kell, mert háromra van megbeszélve a barátjával a találkozó, és kér villamospénzt. Nem adok villamospénzt, mondta, ilyen időre nem érvényesek a megbeszélések. Mire ő: Az ígéret minden időben érvényes. Akkor nem, ha meghal valaki… bár egy kicsit talán még akkor is…
    APA Így mondta?
    ANYA Szó szerint!
    APA De szép, hogy így mondta!
    ANYA Büszke lehetsz a pumpálásodra, egy nyolcéves gyerek fejébe ilyeneket…
    APA Büszke is vagyok… De ez már nem az én pumpálásom, ez már ő saját maga. Erre vagyok büszke.
    ANYA Zűrzavar. Gőzök. És nem is igaz… Ha a valóság fényénél megvizsgálnánk, amivel ennek a gyereknek a feje tele van…
    APA Ha mindent a valóság fényénél vizsgálnánk!… És hogy nem igaz?… Lehet… De szép lenne, ha igaz lenne… És mikor higgyen valaki, ha nem a gyerekkorban?
    ANYA Ismerek valakit, egy nagy gyereket…
    Akkor talán egy kis időre a félálomból álom lett, s mire visszabillent, már újra anyát hallotta.
    ANYA …Elrohant villamospénz nélkül, én utána, hogy mégis adok neki, de mire kiértem a lépcsőházba, már lenn dobogott a földszinten, nem is hallhatta, hogy szólok…
    „Pedig hallottam” – gondolta félálomban. Újraélte a kétségbeesett rohanást a jégpályáig. Be kellett hoznia a villamoskiesést. A szelet hol oldalba, hol szembe kapta, ez utóbbi volt a rosszabb, elragadta a lélegzetet, s arcában a hó, mint a sörét. Nagyon hideg volt, de mire a pályára ért, lucskosra izzadt, a melegedőben a fűrészporos dobkályha mellé kiterített kabátja szabályosan gőzölgött. Nem baj, viszont villamos nélkül is ideért időre. Várt. Az üvegkockás ajtón át kilátott a szemközti buszmegállóra, épp akkor érkezett egy busz, s nemsokára kínlódva, megpörgő kerékkel indult az arasznyi hóban. Tibor nem volt a leszállók között. Lehet, hogy otthon neki is vitáznia kell. Majd jön a következővel.
[…]
    APA És?
    ANYA Két nap alatt csak annyit sikerült belőle kiszednem, hogy a barátja nem ment el a találkozóra, pedig elmehetett volna. És vége a barátságnak, benne, belül van vége.
    APA Akkor már tudja, mi a barátság… Világos, hogy akit barátjának tart, attól ugyanazt az érzést várja el, mint ami benne is él… Nem kapta meg, de keresi, s talán a barátságban egyszer meg is találja… De úristen, mi vár rá, ha rázúdul az élet, a szerelem… Szegény gyerek!…
    ANYA Az előbb mintha azt mondtad volna, hogy örülsz.
    APA Örülök és büszke vagyok… De egyik szemem sír, a másik nevet.
    ANYA Jaj, a meséid, mindig a meséid!…
    Innen az álom messze röpítette.
     Rég múlt időkben, letűnt esztendőkben, élt Bagdad városában egy kalifa. Ennek a kalifának az egyik szeme sírt, a másik meg nevetett…

131-143. oldal (Magvető, 1980)

Kapcsolódó szócikkek: apa · barátság · gyerekkor · mese