Anton Zwiebel személy

Rose Tremain: Gustav-szonáta

Idézetek

Trixi_Adzoa P>!

    Gustav tudta, hogy Anton leveszi a lábukról a nőket, és Anton bizonyos fokig élvezi is a rájuk gyakorolt hatását. De azt mondta Gustavnak, sosem engedi, hogy szerelmes legyen. „Nem tenne jót nekem, ha együtt élnék egy nővel” – vallotta be neki. Kifejtette, hogy a zongorázás mindig is a legfontosabb lesz számára, és elborzasztotta a gondolat, hogy „egy feleségszemély”, egy idegen hallgatóddzon, amikor ő a zongorán gyakorol. Gustav emlékeztette, hogy mindig is játszott neki és a szüleinek, és nem érdekelte, hogy a fülük hallatára melléüt, mire Anton egyszerűen csak ennyit válaszolt:
– Ti nem vagytok idegenek.
– De a feleséged az lenne?
– Igen. Bizonyos szempontból az maradna.

219. oldal (21. század, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Anton Zwiebel · barátság · Gustav Perle
psvianne>!

– És mondd csak, Gustav, te is szeretnéd, hogy Anton eljátssza neked A hársfát?
– Nem tudom, mi az.
Liednek nevezik. Ez egy dal, amit Schubert írt.
– Ki fogja elénekelni?
– Ma senki. Néha a férjem énekel belőle pár taktust, de jobbára csak Anton játssza a zongorakíséretet.
– Ha jól figyelsz, és lehunyod a szemed – szólalt meg Anton –, akkor a hangjegyek között hallod majd a falevelek susogását.

42. oldal

psvianne>!

– Szeretnék csak azért zongorázni, mert az csodálatos dolog – magyarázta. – Egyik este Beethoven Holdfény-szonátáját játszottam el újra meg újra, amikor a szüleim valami vacsorára voltak hivatalosak.

214. oldal