antibiotikum tárgy

Európában minden évben több ezer ember hal meg olyan rezisztens baktériumoktól, amelyekre többé már semmilyen orvosság nem hat. Ha egy operáció után legyengül az immunrendszer, vagy a rezisztens sejtek egy hosszabb antibiotikumos kezelés után abszolút többségbe kerülnek, az igen veszélyes. Alig fejlesztünk új gyógyszereket, mert ez az üzletág egyszerűen nem hoz elég pénzt a gyógyszergyárak számára.
Aki ki szeretne maradni a fölösleges antibiotikum-bélháborúkból, fontolja meg a következő négy tanácsot:
1. Ne vegyünk be szükségtelenül antibiotikumot. És ha már egyszer be kell vennünk, kéretik elég hosszan szedni. Azért kell elég hosszan szedni, mert a nem annyira ügyes ellenállók valamikor feladhatják, és hidegre tehetjük őket. Így végül csak azok a baktériumok maradnak talpon, amelyek valahogyan túlélték. De a többinek legalább ki tudjuk tekerni a nyakát.
2. Biohús. A rezisztens baktériumok országonként különbözőek. Sokkolóan gyakran mutatnak szoros összefüggést a nagy állattelepek állományának adott antibiotikumokkal. Az olyan országokban, mint például India vagy Spanyolország, gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, mennyi antibiotikumot kapnak az állatok. Ezzel pedig hatalmas rezisztens baktérium-állatkertet tenyésztenek ki a gyomrukban.
Ezeken a helyeken egyértelműen több a kezelhetetlen fertőzés az emberek körében is, mint más régiókban. Németországban legalább léteznek szabályok, még ha nevetségesen pontatlanok is. Sok állatorvos keres pénzt ennek köszönhetően félig legális „antibiotikumos kezelésekkel”.
Az EU csak 2006-ban tiltotta meg, hogy az antibiotikumokat „teljesítményfokozóként” a takarmányba keverjék. A teljesítményfokozás ebben az esetben többek között az állat „teljesítményét” jelenti abban, hogy ne pusztuljon el fertőzésben a borzalmasan túlzsúfolt istállóban. Az antibiotikumok szuperül növelik ezt a teljesítményt. A bioistállókból származó állatok csak meghatározott mennyiségű antibiotikumot kaphatnak – ha ezt túllépik, az árut „normális” húsként kell eladni, biopecsét nélkül. Ha lehetséges, megéri többet fizetni az ilyen termékekért – így a magunk eszközeivel csökkenthetjük a rezisztens baktériumok állatkertjének nagyságát, egyben megőrizhetjük a beleink nyugalmát.
3. Alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt. Ennek az állattartáshoz is köze van. Állataink ürülékét ugyanis szívesen használják trágyának. A trágyát szétterítik a földeken. A zöldséget és a gyümölcsöt Németországban nem tesztelik antibiotikum maradványokra – rezisztens bélbaktériumokra pláne nem. A tejben, a tojásban és a húsban legalább bizonyos határértékeket ellenőriznek. Vagyis inkább túl sokszor mossunk, mint túl kevésszer. Már kis mennyiségű antibiotikum is kiválthatja a baktériumok ellenállását.
4. Nyaraláskor járjunk nyitott szemmel. Minden negyedik nyaraló magas rezisztenciájú baktériumokkal tér haza. A hívatlan vendégek többsége néhány hónap alatt eltűnik, mások azonban sokáig ott lapulnak bennünk. A bakteriális szempontból egzotikusabb országokban, például Indiában, különös elővigyázatosság javasolt. Ázsiában és a Közel Keleten ügyeljünk a gyakori kézmosásra, a gyümölcsöt és a zöldséget alaposan tisztítsuk meg, szükség esetén forralt vízzel – ez bizonyos mértékig még Dél-Európára is áll. „Főzd meg, hámozd meg vagy hagyd ott” – ez a tanács nemcsak a hasmenés ellen jelent védelmet, hanem a nem szívesen látott rezisztensszuvenírek ellen is. Magunknak és az egész családnak.

Az antibiotikumok megbízhatóan kiirtják a veszélyes kórokozókat. És a barátaikat. Meg az ismerőseiket. Meg az ismerőseik távoli ismerőseit. Ez teszi őket a veszélyes baktériumok elleni legjobb fegyverré – és egyben a legveszélyesebb fegyverré a jó baktériumokkal szemben. Ki állítja elő a legtöbb antibiotikumot? A baktériumok. He?

Az Assisi Szent Ferenc által rám ruházott hatalmamnál fogva fájdalommentesnek nyilvánítom. A kerek Precocet, az ovális Cipro. Ráírom a kartonjára. […] Most töltse ki a papírokat, pillanatokon belül túl gügye lesz hozzá.

224. oldal

Minden negyedik német évente átlagosan egyszer vesz be antibiotikumot. A leggyakoribb ok a megfázás. A mikrobiológusok, ha meghallják ezt a kijelentést, a szívükhöz kapnak. A megfázást a leggyakrabban nem baktériumok okozzák, hanem vírusok! Az antibiotikumoknak három fő hatása lehet: megölik, megmérgezik és szaporodásképtelenné teszik a baktériumokat. A vírusokkal ezek a gyógyszerek nem tudnak mit kezdeni.

246-247. oldal, Antibiotikumok

ALEXANDER FLEMING ÉS AZ ANTIBIOTIKUM

Alexander Fleming zseniális biológus volt…
… de nem volt valami rendszerető!
Egy szép nap egy baktériumokkal folytatott régi kísérletét vizsgálata, amikor megdöbbentő felfedezést tett.
„A csészén terjedő penész elpusztította a körülötte lévő baktériumokat!"
Elkülönítette a penész által termelt baktériumirtó anyagot, és penicillinnek nevezte el.
Ekkor vegyészt keresett, ki gyógyszert tudna készíteni belőle.
De nem járt sikerrel…

Egy évtizeddel később két tudós, Howard Florey és Boris Chain felhasználta Fleming eredményeit…
… és olyan penicillint készítettek, amely az emberi testben is pusztítja a baktériumokat.
Létrehozták az első antibiotikumot.

A penicillinnek köszönhetően számtalan katona megmenekült a 2. világháborúban szerzet sebek elfertőződésétől.

A háború végén Fleming, Florey és Chain közösen Nobel-díjat kapott a munkásságáért…
… az antibiotikumok pedig továbbra is életeket mentenek.

29. oldal, Csodálatos orvosságok - 1. rész: Mi az élet? (Szalay, 2010)

Leginkább antibiotikumra lett volna szükségem, de értelmetlen lett volna keresni, mert még nem fedezték fel.

    A haszonállatok általában ugyanazt az antibiotikumot kapják, mint az emberek. Ahány alkalommal beadnak egy antibiotikumot, fennáll az esélye, hogy arra kialakul a rezisztencia. A “szuperkórokozók” – olyan, az embereket is megtámadni képes patogén baktériumok, mint az Escherichia coli, szalmonella, Campylobacter – több különböző antibiotikummal szemben ellenállóak, ezáltal kezelésük különösen nehéz feladat. Az eszement antibiotikum használat az állattenyésztésben súlyosbítja a rezisztenciaproblémát. Általában állatok egész csordáinak adagolják a takarmányon vagy a vízen keresztül.

26. oldal (MTSz, 2015)

    Ha egy mérgező, antibiotikum-álló baktériumlánc (amelynek nem mérgező rokonai megtalálhatóak a testünkben) elszabadulna a népesség körében, az a végső csata napja lenne az emberiség számára. A gyógyszervállalatok tízéves kilátásai között nem szerepel olyan antibiotikum, amely megmenthetne minket.

50. oldal, 8. - Izrael (Magnólia, 2013)

James Surowiecki azt írta egy, a New Yorkerben megjelent cikkében, hogy ha egy gyógyszergyárnak választania kell egy új antibiotikum kifejlesztése között, amit az emberek legfeljebb két hétig szednek, vagy egy új antidepresszáns között, amit esetleg egész életükben, biztos, hogy az utóbbit választják. Bár egyes antibiotikumokat kissé feljavítottak, az 1970-es évek óta nincsen gyökeres antibiotikumunk.

[…] végezhetünk történelmi kutatást, hogy megtudjuk, hogyan éltek az őseink. Igen gyorsan rá fogunk jönni, hogy amiben ma élünk, az az ő számukra valamiféle álomvilág volt – hogy olyan dolgokat veszünk biztosra, amelyeket az őseinknek nélkülözniük kellett, ideértve az antibiotikumokat, a légkondicionálást, a vécépapírt(!), a mobiltelefont, a televíziót, az ablakot, a szemüveget és a friss gyümölcsöt januárban.

101. oldal