antibiotikum tárgy

James Herriot: Kutyák a rendelőmben
Christopher Moore: Mocskos meló
Robin Cook: Végzetes megoldás
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Lucza Béla: Az első érintés
Gulyás Miklós: Klinikai ismeretek a sebészet köréből ápolónők részére
Eben Alexander: A mennyország létezik
Magyar Imre – Petrányi Gyula: A belgyógyászat alapvonalai
Giulia Enders: Bélügyek
Fidrich Róbert (szerk.): Húsatlasz
Michael Greger – Gene Stone: Hogy ne halj meg
William B. Irvine: Útmutató a jó élethez

Idézetek

Véda P>!

Európában minden évben több ezer ember hal meg olyan rezisztens baktériumoktól, amelyekre többé már semmilyen orvosság nem hat. Ha egy operáció után legyengül az immunrendszer, vagy a rezisztens sejtek egy hosszabb antibiotikumos kezelés után abszolút többségbe kerülnek, az igen veszélyes. Alig fejlesztünk új gyógyszereket, mert ez az üzletág egyszerűen nem hoz elég pénzt a gyógyszergyárak számára.
Aki ki szeretne maradni a fölösleges antibiotikum-bélháborúkból, fontolja meg a következő négy tanácsot:
1. Ne vegyünk be szükségtelenül antibiotikumot. És ha már egyszer be kell vennünk, kéretik elég hosszan szedni. Azért kell elég hosszan szedni, mert a nem annyira ügyes ellenállók valamikor feladhatják, és hidegre tehetjük őket. Így végül csak azok a baktériumok maradnak talpon, amelyek valahogyan túlélték. De a többinek legalább ki tudjuk tekerni a nyakát.
2. Biohús. A rezisztens baktériumok országonként különbözőek. Sokkolóan gyakran mutatnak szoros összefüggést a nagy állattelepek állományának adott antibiotikumokkal. Az olyan országokban, mint például India vagy Spanyolország, gyakorlatilag senki sem ellenőrzi, mennyi antibiotikumot kapnak az állatok. Ezzel pedig hatalmas rezisztens baktérium-állatkertet tenyésztenek ki a gyomrukban.
Ezeken a helyeken egyértelműen több a kezelhetetlen fertőzés az emberek körében is, mint más régiókban. Németországban legalább léteznek szabályok, még ha nevetségesen pontatlanok is. Sok állatorvos keres pénzt ennek köszönhetően félig legális „antibiotikumos kezelésekkel”.
Az EU csak 2006-ban tiltotta meg, hogy az antibiotikumokat „teljesítményfokozóként” a takarmányba keverjék. A teljesítményfokozás ebben az esetben többek között az állat „teljesítményét” jelenti abban, hogy ne pusztuljon el fertőzésben a borzalmasan túlzsúfolt istállóban. Az antibiotikumok szuperül növelik ezt a teljesítményt. A bioistállókból származó állatok csak meghatározott mennyiségű antibiotikumot kaphatnak – ha ezt túllépik, az árut „normális” húsként kell eladni, biopecsét nélkül. Ha lehetséges, megéri többet fizetni az ilyen termékekért – így a magunk eszközeivel csökkenthetjük a rezisztens baktériumok állatkertjének nagyságát, egyben megőrizhetjük a beleink nyugalmát.
3. Alaposan mossuk meg a zöldséget és a gyümölcsöt. Ennek az állattartáshoz is köze van. Állataink ürülékét ugyanis szívesen használják trágyának. A trágyát szétterítik a földeken. A zöldséget és a gyümölcsöt Németországban nem tesztelik antibiotikum maradványokra – rezisztens bélbaktériumokra pláne nem. A tejben, a tojásban és a húsban legalább bizonyos határértékeket ellenőriznek. Vagyis inkább túl sokszor mossunk, mint túl kevésszer. Már kis mennyiségű antibiotikum is kiválthatja a baktériumok ellenállását.
4. Nyaraláskor járjunk nyitott szemmel. Minden negyedik nyaraló magas rezisztenciájú baktériumokkal tér haza. A hívatlan vendégek többsége néhány hónap alatt eltűnik, mások azonban sokáig ott lapulnak bennünk. A bakteriális szempontból egzotikusabb országokban, például Indiában, különös elővigyázatosság javasolt. Ázsiában és a Közel Keleten ügyeljünk a gyakori kézmosásra, a gyümölcsöt és a zöldséget alaposan tisztítsuk meg, szükség esetén forralt vízzel – ez bizonyos mértékig még Dél-Európára is áll. „Főzd meg, hámozd meg vagy hagyd ott” – ez a tanács nemcsak a hasmenés ellen jelent védelmet, hanem a nem szívesen látott rezisztensszuvenírek ellen is. Magunknak és az egész családnak.

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum · baktérium · nyaralás
Véda P>!

Az antibiotikumok megbízhatóan kiirtják a veszélyes kórokozókat. És a barátaikat. Meg az ismerőseiket. Meg az ismerőseik távoli ismerőseit. Ez teszi őket a veszélyes baktériumok elleni legjobb fegyverré – és egyben a legveszélyesebb fegyverré a jó baktériumokkal szemben. Ki állítja elő a legtöbb antibiotikumot? A baktériumok. He?

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum
Riszperidon P>!

Az Assisi Szent Ferenc által rám ruházott hatalmamnál fogva fájdalommentesnek nyilvánítom. A kerek Precocet, az ovális Cipro. Ráírom a kartonjára. […] Most töltse ki a papírokat, pillanatokon belül túl gügye lesz hozzá.

224. oldal

Foximaxi>!

Leginkább antibiotikumra lett volna szükségem, de értelmetlen lett volna keresni, mert még nem fedezték fel.

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum
Flora_The_Sweaterist>!

Minden negyedik német évente átlagosan egyszer vesz be antibiotikumot. A leggyakoribb ok a megfázás. A mikrobiológusok, ha meghallják ezt a kijelentést, a szívükhöz kapnak. A megfázást a leggyakrabban nem baktériumok okozzák, hanem vírusok! Az antibiotikumoknak három fő hatása lehet: megölik, megmérgezik és szaporodásképtelenné teszik a baktériumokat. A vírusokkal ezek a gyógyszerek nem tudnak mit kezdeni.

246-247. oldal, Antibiotikumok

Giulia Enders: Bélügyek A belek csodálatos világa és a jó emésztés

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum · német
Carmilla >!

    A haszonállatok általában ugyanazt az antibiotikumot kapják, mint az emberek. Ahány alkalommal beadnak egy antibiotikumot, fennáll az esélye, hogy arra kialakul a rezisztencia. A “szuperkórokozók” – olyan, az embereket is megtámadni képes patogén baktériumok, mint az Escherichia coli, szalmonella, Campylobacter – több különböző antibiotikummal szemben ellenállóak, ezáltal kezelésük különösen nehéz feladat. Az eszement antibiotikum használat az állattenyésztésben súlyosbítja a rezisztenciaproblémát. Általában állatok egész csordáinak adagolják a takarmányon vagy a vízen keresztül.

26. oldal (MTSz, 2015)

Fidrich Róbert (szerk.): Húsatlasz A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum · baktérium
Carmilla >!

    Ha egy mérgező, antibiotikum-álló baktériumlánc (amelynek nem mérgező rokonai megtalálhatóak a testünkben) elszabadulna a népesség körében, az a végső csata napja lenne az emberiség számára. A gyógyszervállalatok tízéves kilátásai között nem szerepel olyan antibiotikum, amely megmenthetne minket.

50. oldal, 8. - Izrael (Magnólia, 2013)

Eben Alexander: A mennyország létezik Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum
2 hozzászólás
otaksa>!

James Surowiecki azt írta egy, a New Yorkerben megjelent cikkében, hogy ha egy gyógyszergyárnak választania kell egy új antibiotikum kifejlesztése között, amit az emberek legfeljebb két hétig szednek, vagy egy új antidepresszáns között, amit esetleg egész életükben, biztos, hogy az utóbbit választják. Bár egyes antibiotikumokat kissé feljavítottak, az 1970-es évek óta nincsen gyökeres antibiotikumunk.

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum · antidepresszáns
invincible>!

[…] végezhetünk történelmi kutatást, hogy megtudjuk, hogyan éltek az őseink. Igen gyorsan rá fogunk jönni, hogy amiben ma élünk, az az ő számukra valamiféle álomvilág volt – hogy olyan dolgokat veszünk biztosra, amelyeket az őseinknek nélkülözniük kellett, ideértve az antibiotikumokat, a légkondicionálást, a vécépapírt(!), a mobiltelefont, a televíziót, az ablakot, a szemüveget és a friss gyümölcsöt januárban.

101. oldal

William B. Irvine: Útmutató a jó élethez A sztoikus öröm ókori művészete

Kapcsolódó szócikkek: ablak · antibiotikum · gyümölcs · mobiltelefon · szemüveg · televízió · vécépapír
Carmilla >!

Véletlen szerencse volt, hogy az elsőnek felfedezett antibiotikum, a penicillin, nagyszerű hatása mellett minden toxicitástól mentes. Toxikus adagja még nem is ismert, mert a szokásos adagok több százszorosa sem toxikus. […]
    Egyetlen hátránya a penicillinnek az, hogy allergizál. Kezdetben a penicillinallergia ritka volt, lassanként azonban kezd gyakoribbá válni, valószínűleg a széleskörű, hosszas és ismételt alkalmazás miatt.

148. oldal, A fertőző betegségek gyógyítása (Medicina, 1959)

Kapcsolódó szócikkek: antibiotikum
1 hozzászólás