Antall József személy

Para-Kovács Imre: A horror vakui
Kopátsy Sándor: Kádár és kora
Juszt László: Magánbeszélgetések
Odze György: Henrik
Havas Henrik: Havas story(k) 1
Banga Ferenc – Reményi József Tamás – Tarján Tamás: Sírfirkák
Rainer M. János: Bevezetés a kádárizmusba
Balogh István: Gyerekrák
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon
Szabó Kálmán: Feri
Szántó István: Gyurcsány szabadon
Karol Biernacki (szerk.): Polsko-węgierska czytanka historyczna / Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv
Ungváry Krisztián: A szembenézés hiánya
Esterházy Péter: Az olvasó országa
Orosz István: Páternoszter
Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk
Göncz Árpád: Életem

Idézetek

Alvarando P>!

Antall József kamikazekormánynak nevezte a kabinetjét, de csak részben volt az. Önmagát megsemmisítette ugyan, de célba nem talált.

179. oldal

Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk A magyarországi választások története 1905–2018

Kapcsolódó szócikkek: Antall József
Carmilla >!

[…] A legelső, és valljuk be, legegyszerűbb megoldás az, amikor nálunk kevésbé bibliofil lakótársunk, aki momentán kinőtte lakóterét, úgy biztosít helyet az agyag Antall József-szobornak, hogy könyvtára egy jelentős részét lehelyezi a közös kuka mellé, amiből örömmel és felelőtlenül lehet szemezgetni.

22. oldal, Könyvelés - Az olvasnivaló beszerzésének az ő kacskaringós útjáról (Alexandra, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Antall József
latinta P>!

    De menjünk tovább. Mi a helyzet avval a bizonyos tovább élő kapcsolati tőkével? Az létezik, s arra bizony lehet keserűséggel is gondolni. Mindazonáltal ez mindig volt. A múlt ciklusban a befolyásos pozíciókra eső volt kollégiumi szobatársak száma növekedett, Antall József alatt a volt piarista diákok száma nőtt a hatalom közelében, ezt én (nem demokrata alapon) jobban szerettem, mert annak előtte meg inkább csak hátrány érte őket (minket), csak az nyomasztott kicsit, hogy állandóan ott lógott a fejem fölött Damoklész-kardként, hogy kineveznek a jegybank elnökévé. Még régebben, nagyon régen, pedig az jelentett három kör előnyt, bármit értsünk is körön, ha az embert Esterházynak hívták, és nem, mondjuk, Solymosinak.

184. oldal, MAGYAR MONDAT - Mik vogymuk és közjó (Magvető, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Antall József · Damoklész-kard
2 hozzászólás
ppeva P>!

Az összeomlás nagyobb sokk, de könnyebb tabula rasát csinálni. A langyos átmenet során az előző tekintélyuralmi rendszer képviselői különösebb megrázkódtatás nélkül menthették át magukat az újba, ami ugyan nem hozta meg az áhított eufóriát, de legalább vér sem folyt. Az emberek érzése az volt, hogy hiába a szólásszabadság, hiába a piacgazdaság, a rendszer alig lett igazságosabb, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenség csak fokozódott. Tétova értelmiségiek tanácstalanul tárták szét a kezüket. Észre sem vették, hogyan lett belőlük miniszter. Tetszettek volna forradalmat csinálni – csúszott ki a száján a hobbipolitikus gimnáziumi tanárból kormányfővé előlépő Antall Józsefnek. Vajon arra gondolt, milyen könnyű lenne az újrakezdés, ha ellenfelei nem parlamenti ellenzékként ágálnának körülötte, hanem, mondjuk, börtönökben ücsörögnének, hogy rosszabb alternatíva momentán ne is kerüljön szóba? A rátestált feladat, amit voltaképp definiálni is alig sikerült, meghaladta a képességeit, a lehetőségeit, tán még a becsvágyát is, és dacára az elhíresült bon mot-nak hiányzott belőle az a cinizmus, ami képessé tehette volna rá, hogy félvállról vegye a dolgot. Ha másban nem is, ebben minden utódja túltett rajta.

117. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Antall József
Carmilla >!

[…] Aztán láttuk Horn Gyulát. Hát ez elég borzasztó volt. Most pedig látjuk Orbán Viktort, és arra kell következtetnünk, hogy ezekhez képest Antall József valóban miniszterelnöki tekintélyű és súlyú személyiség volt. Ezt nagyrabecsüléssel említem.

183. oldal, Lengyel László (Fanny Aka, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: Antall József · Horn Gyula · Orbán Viktor
latinta P>!

    Az Ön kilenc hónapos napilapjában az Önhöz hasonló gondolkodásúak ez idő szerint élesebb vijjogásban részesülnek, mint egy klasszikus idegenszívű. Orbán Viktor nem azt mondta, hogy jó magyarok, olvassuk a Professzorok Batthyány Körének az írásait, hanem azt mondta, hogy például olvassuk a Magyar Demokratát (melynek főszerkesztője két kézzel fujtogatta a Kádár-rendszert a Népszabadság pártrovatában, és minő igaza volt, össze is dűlt a rendszer), az Önök elemzését meg, nemdebár, nem bírta hivatalosan megkapni.
    Mindezt a pökhendiséget Önök csak félig-meddig veszik tudomásul, amit félig-meddig megértek, minthogy nem tehetek mást. Ezt fejeztem én úgy ki, hogy nu sto. De ez nem az én tanácstalanságom, hanem az Önöké. Ez a jobboldal strukturális problémája. Hogy két százalék politikai erő áll Önök mögött. Illetve minthogy ebből a jobboldal egésze nem csinál problémát, ezért problémája ez az egész országnak.
    Teve van egypúpú, van kétpúpú, sőt több. De van olyan teve, amelyik nincs. Nincsen olyan teve, amelyre ülve hirtelen az alkotmányos demokrácia palánkjain belülre kerülne az a fölfogás, hogy a mostani kormány az ország romlására szövetkezett banda. (Csak emlékeztetőül: ezt világok választják el attól a kijelentéstől, hogy a kormány vacak, silány, tevékenysége az országot romlásba dönti.) Nincs az a teve, amely által palánkon belülre kerülhet az az állítás, hogy egy (konkrét) nagy ellenzéki megmozdulást nem lehet ellenzékinek mondani, mert a haza nem lehet ellenzékben. (Nagy taps.) Nem elemezném ezt, de annyit mondanék: nem látom, hogy másutt lehetne kezdeni az épeszű beszédet, mint itt, vagyis e megalázó kirekesztés visszavonásánál. Én nagyon kevésről beszélek, kicsiről, trivialitásról, mondjuk arról, hogy a haza nem azonos a Fidesszel, a „jó emberek” a szavazóikkal, vagyis nem lehet egyszerre igaz, amit Kövér és amit Pokorni (most) mond, és ez nem üthető el avval, hogy „egy pártban többféle markáns vélemény lehet”. Ahogy Csurka és Antall sem összeegyeztethető, csak épp annak idején Csurka föllázadt Antall ellen, Kövér meg jóbarátja Orbánnak.
    […]

(2003)

192-194. oldal, MAGYAR MONDAT - Az n. teve esete az alkotmányos demokráciával. Válasz Varga Károlynak (Magvető, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Antall József · Csurka István · Népszabadság
Amapola P>!

Antall Józsefhez engem régi politikai kapcsolat fűzött. Először az édesapja és a közös független kisgazdapárti múltunk révén, másodszor a Kisgazdapárt újjáalakulása körül játszott, inkább fékező, mint előmozdító tevékenységem révén. Korainak véltük a párt létrejöttét és rendkívül egészségtelennek létrejötte körülményeit. Két megbeszélésen is részt vettem a Hazafias Népfront helyiségében, de kiábrándító volt, ami azokon az alkalmakon elhangzott. Én ez leszek, ő az lesz, ez volt a fő téma. Föl sem merült, hogy ország is van, nemzetközi körülmények is vannak, hogy van jövő is. Akkor végleg meggyőződtem róla, hogy ott nekem keresnivalóm nincsen. Elképzelhető, hogy ugyanez történt Antall Jóskával is, aki ugyanígy nem találhatta a helyét ott, hiszen jóval az ő színvonala alatt volt. Ez vezette talán az MDF-hez, amelyben kezdettől fogva részt vett.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Antall József
deaxx>!

1944-ben az országot megszálló németek a lengyel vezetőket és dr. Antall Józsefet letartóztatták és a Polgári Bizottságot megszüntették. Dr. Antall vallatása idején egyetlenegy lengyel tanú sem akadt, aki ellene szólt volna. Életét önfeláldozásával Henryk Sławik mentette meg, akit feleségével együtt a mauthauseni táborban végeztek ki.

135. oldal - Pomoc węgierska w czasie II wojny światowej Magyar segítség a II. világháború idején

Kapcsolódó szócikkek: 1944 · Antall József · Henryk Sławik
1 hozzászólás
Carmilla >!

[…] Elsősorban, a non-Hodgkin lymphoma egy ritka betegségfajta. Felnőtteknél igen nagy százalékban halállal végződik. Ebben a betegségben halt meg Antall József volt miniszterelnök is.

42. oldal, 3. fejezet - Az "AA"-blokk: a kezdetek (Aura, 1997)

Balogh István: Gyerekrák Egy apa küzdelme fia életéért

Kapcsolódó szócikkek: Antall József
Carmilla >!

[…] Antall József írásban megállapodást kötött a Független Kisgazdapárt vezetőivel, köztük velem is, hogy a reprivatizációt megvalósítjuk…
     – De nem valósult meg!
     – Tehát, hogy az 1947. december 31-i tulajdoni állapotoknak megfelelő reprivatizációt megvalósítjuk, ami azt jelenti, hogy 116 hektárnyi földterület lehetett egy személy tulajdonában, akkor az 200 hold volt. Na most, kérném szépen, ezt ő megtorpedózta. Balsai Istvánnal íratott egy levelet Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság akkori elnöknek, és az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, hogy a reprivatizáció az alkotmányellenes. Hogy miért alkotmányos viszont a nemzeti vagyon majdnem 94 százalékának az ellopása, azt a mai napig sem értem, és hogy miért alkotmányellenes az, hogy visszakapja a magyar nép 116 hektárig a saját földjeit. Én úgy gondolom, hogy ez valóban Antall József bűne.

213. oldal, Torgyán József (Havas, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Antall József · Sólyom László