Anglia helyszín

Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Edward Rutherfurd: Dublin – Az alapítás
William Golding: Beavatás
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Jacqueline Rayner: Ki vagy, Doki? – A győztes mindent visz
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes nyomoz
Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger
Paulo Coelho: A portobellói boszorkány
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Ken Follett: Az idők végezetéig
P. G. Wodehouse: Jeeves majd megoldja
Neil Gaiman: Csillagpor
Michael Robotham: A néma gyanúsított
Virginia Woolf: Az évek
J. M. Coetzee: Foe
Irvine Welsh: Pornó
Douglas Coupland: A rágógumitolvaj
V. S. Naipaul: Fél élet
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Douglas Adams: A kétség lazaca
Edward Rutherfurd: Az Erdő
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek
Ken Follett: A Tű a szénakazalban
Kepes András: Kepes krónika – Beszélgetések
Gerald Durrell: A halak jelleme
Eric Idle: A Mohó Gazember naplója
Márai Sándor: Napnyugati őrjárat
Bram Stoker: Drakula
Leslie L. Lawrence: A megfojtott viking mocsara
F. Scott Fitzgerald: Az éj szelíd trónján
P. G. Wodehouse: Psmith a pénzvilágban
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Charlotte Brontë: Shirley
Virginia Woolf: Orlando
Leslie L. Lawrence: A vérfarkas éjszakája
William Shakespeare: János király
A. S. Neill: Summerhill
Alexandre Dumas: Húsz év múlva
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Walter Scott: A fekete törpe
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Walter Scott: Ivanhoe
Salman Rushdie: Kelet, nyugat
Horthy Miklós: Emlékirataim
Forrai György: Miért lesték meg Zsuzsánnát a vének?
E. M. Forster: Út Indiába
Szabó Magda: Hullámok kergetése
Szerb Antal: A királyné nyaklánca
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az őrült naplója
A. J. Christian – Mérő László – Popper Péter – Sas István: Hazugság, önámítás, érdek
Agatha Christie: Gyilkolni könnyű
George Macdonald Fraser: Flashman
Michael Crichton: A nagy vonatrablás
Szobotka Tibor: Harkály a fán
H. G. Wells: A tengeri tündér
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Bolesław Prus: A bábu
Benjámin László: Kis magyar antológia
Kazuo Ishiguro: Árva korunkban
Szeifert Natália: Gyógyfűrész
Szántó György Tibor: Anglia története
V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában
Tom Wolfe: Hiúságok máglyája
Csörsz István: Elhagyott a közérzetem
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Nicolas J. Saunders: Állatszellemek
Ivan Szergejevics Turgenyev: Füst
David Fraser: A pokol tíz napja
Oscar Wilde: The Importance of Being Earnest
Osho: Szabadság
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Marc Bloch: Gyógyító királyok
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Mervyn Jones: John és Mary
Szántó Konrád: Egyháztörténelem
Rudolf Pörtner: A viking kaland
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Henry Troyat: Dosztojevszkij
Arthur Conan Doyle: Az arany szemüveg
Wendy Boorer: Kutyák
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Jeffrey Archer: A dicsőség ösvényein
Nick Hornby: Fever Pitch
Radnóti Miklós: Napló
Zimányi Vera: Lepanto, 1571
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Roger Douglas: Sztálingrád
Maarten Prak: Hollandia aranykora
Tom Clancy: Férfias játékok
Owen Chadwick: A reformáció
Roald Dahl: Roald Dahl összes meghökkentő meséje 1-2.
Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Bács Gyula: Jugoszlávia
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Anthony Giddens: Elszabadult világ
C. S. Lewis: Narnia krónikái
Sitkéry Zoltán (szerk.): Gandhi
John le Carré: Hajsza
Walt Disney – Robin Hood
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Stefan Zeidenitz – Ben Barkow: Miért nem bírjuk a németeket?
Kiss Angéla: London csak oda
Harai Dénes: Katonadolog?
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma
Ben Myers: Muse – Az Univerzum lüktetése
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Colin Swatridge: Marslakók földje
Nyerges Ágnes: Mai fiatalok?
Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora
Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Ian Fleming: Moonraker
Walt Disney – Koldus és királyfi
Varga Katalin: Cérna Peti
Ránki György (szerk.): Hitler hatvannyolc tárgyalása I-II.
Habsburg Ottó: Így láttam…
Kerstin Gier: Zafírkék
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Kepes András: Tövispuszta
Mario Vargas Llosa: A Kelta álma
George Mikes: How to be an Alien (Penguin Readers)
Kate Morton: Az elfeledett kert
H. A. Diederiks – J. Th. Lindblad – D. J. Noordam – G. C. Quispel – B. M. A. de Vries – P. H. H. Vries: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet
Sinclair Lewis: Anna Vickers
Charles Dickens: London aranykora és más karcolatok
Hanif Kureishi: A kültelki Buddha
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Békés Pál: Összegyűjtött bélyegek
Jay Mulvaney: Diana és Jackie
Eperjessy Géza: Történelem II.
David Mitchell: Felhőatlasz
Manfred Schulz: Pipázók könyve
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Horváth Péter – Hámori Péter: Történelem az általános iskola 6. évfolyama számára
Michel Pastoureau: A fekete
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányos borbély
Emylia Hall: Nyarak könyve
Ivan Alekszandrovics Goncsarov: A Pallasz fregatt
Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv
Alister E. McGrath: Kálvin
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása
G. L. Thompson: Germánia
Charles Dickens: Közös barátunk
Robert Galbraith: Kakukkszó
Scott Meyer: Off to Be the Wizard
Jonathan Wilson: Futballforradalmak
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a feddhetetlen feleség
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold
The Rough Guide Swahili Phrasebook
Katus László: Európa története a középkorban
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Egység
Gyermek enciklopédia – A macskák
M. C. Beaton: Szesz, szerelem, szemfényvesztés
Carl Honoré: Slow – A lassúság dicsérete
Jane Goodall: A remény magvai
Koroda Miklós: Kossuth breviárium
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Robert Byrne (szerk.): The 2548 Best Things Anybody Ever Said
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók
Rachel Joyce: Queenie Hennessy szerelmes levelei
Lev Grossman: A varázslókirály
Edward Rutherfurd: Párizs
Anna Todd: After We Fell – Miután elbuktunk
Yuval Noah Harari: Sapiens
M. J. Arlidge: Üsd, vágd
Simon Kuper – Stefan Szymanski: Fociológia
Chris Priestley: Tales of Terror from the Tunnel's Mouth
Bill Bryson: The Road to Little Dribbling
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
Helen Fielding: Bridget Jones babát vár
Erik Larson: A Lusitania titkai
Susan Meissner: Szerencsés csillagzat
Edward Rutherfurd: New York
V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Laura Lindstedt: Oneiron
Claire Douglas: Lány a mólón
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nyársat nyelt rendőr
Cassandra Clare: Árnyak ura
L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója – A teljes történet
Sharon Bolton: Egyikünk hazudik
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok
Hillary Jordan: Mudbound
Hubert Klimko-Dobrzaniecki: Magány
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat
Fabian Lenk: A hamis király
Sarah Ivens: Erdőterápia
Alice Walker: Bíborszín
Hendrik Groen: Amíg élünk
Edward Rutherfurd: London
Alfred Schirokauer: Kis királyok
François-René de Chateaubriand: Atala (magyar/francia)
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Catherynne M. Valente: Űropera
Richard Freiherr von Rosen: Páncélostiszt
Rose Tremain: Zene és csend
Neil Gaiman: 1602
Sarina Bowen: Bittersweet – Keserédes
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányok fája
Talia Hibbert: Get a Life, Chloe Brown
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
Mircea Cărtărescu: A jobb szárny
Michael Robotham: Fulladás
Joseph O'Connor: Árnyjáték
Ian Morris: Háború!
Salman Rushdie: Quichotte
Nick Hornby: Olyan, mint te
Dernői Kocsis László – Mihályfi Ernő – Szabó Lőrinc (szerk.): Az Est hármaskönyve 1932
Douglas Murray: A tömegek tébolya
Michael Robotham: Angyalarc
Steve Berry: A Kaiser hálója
Dawn Casey: Mesék télre
Edward Rutherfurd: Sarum
Colum McCann: Apeirogon
J. M. Coetzee: Életképek
Alan Rickman: Madly, Deeply
Tim Marshall: A földrajz hatalma
Clive Gifford: Meghökkentő orvoslás
Rhys Bowen: A velencei vázlatfüzet
Ken Follett: A világosság fegyverei

Idézetek

dontpanic IP>!

Anglia olyan, mint egy botrányos orgia után a gazdag ember, aki úgy pofozza helyre a házi békét, hogy külön-külön mindenkivel elcseveg, holott valamennyiük előtt nyilvánvaló, hogy kizárólag önbecsülését óhajtja visszanyerni, hogy korábbi hatalma birtokában továbbra is kiuzsorázhassa őket.

240. oldal (Európa)

Kapcsolódó szócikkek: Anglia
Etike P>!

Idén ősszel teljes magányhoz és zavartalan elmélkedéshez volt kedvem, ezért Anglia legelhagyatottabb részén vettem ki szállást, vagyis Londonban.

London aranykora

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · London · magány · ősz
Citrompor>!

Az a nagyszerű az angol éghajlatban, hogy a szabályok nem köteleznek. Az időponttól függetlenül bármely évszak bekövetkezhet, és feltűnően sokszor éppen az, amelyik után vágyik az ember.

234. oldal, Mary

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · éghajlat
SDániel P>!

Noha a Szajna és a Latin negyed közötti terület évszázadokon át otthont adott a könyvárusoknak, a környék csak azután vált a világ irodalmi fővárosává, hogy a Rue l'Odéonon megjelent két különc könyvesbolt – mindkettő egy-egy asszony kezében. Az elsőt, a francia üzletet a melegszívű Adrienne Monnier nyitotta. A másodikat, szinte éppen átellenben, tulajdonosa, Sylvia Beach a Shakespeare és Társai névre keresztelte.
Claire messze jobban ismerte a könyvesboltokat.
– A francia szerzők Monnierhez járnak, azután átkelnek az utca túloldalára, Sylvia Beachhez, míg az angolok és amerikaiak Sylviánál kezdenek, de ugyanúgy felfedezik Monniert is. Mindketten nagyon kedvesek, s ami a legjobb, egymásba szerettek. Már együtt is élnek.
– Ó! Nem botránkozott meg senki?
– Nem hinném, hogy bárkit érdekelne. – Elmosolyodott. – A Shakespeare és Társai afféle könyvklub. Sylvia nem csupán elad, kölcsönöz is. Támogatja az írókat. Úgy egy éve a saját költségére kiadta az ír James Joyce Ulysseét, amit Írországban és Angliában jószerével betiltottak. Vannak, akik még nála is alszanak. Őt mindenki szereti.

Huszonkettedik fejezet - 1924, 535. oldal

Edward Rutherfurd: Párizs Egy város fényei és árnyai

mezei P>!

AGÁRDY GÁBOR:
Mindig azt szoktam mondani, hogy az a színész, amelyik elhiszi magáról, hogy ő héttől tízig Anglia királya, az nem normális. De ha nem hiszi el, akkor nagyon rossz színész.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · király · színész
shadowhunter1975 P>!

-Á, tea, aminek olyan íze van, mint a teának! Az egyik dolog, ami miatt jó lesz hazamenni.

9. oldal, Prológus Velence 1940

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · tea
SDániel P>!

Senki sem tudta pontosan, hogy mikor jutott el a sakkjáték Angliába. Az biztos, hogy Kanut király már sakkozott. Keletről származott a játék, de nyugaton bizonyos változásokon ment át. Ami keleten a király minisztere volt, abból királynő lett, a két pompás elefántot pedig, amelyek hátán baldachinos ülések voltak – ez az európaiak számára ismeretlen volt – két püspökre változtatták, mert azok a baldachinos elefántülések valamennyire a püspöksüvegre hasonlítottak.

163. oldal, 4. fejezet - A hódító

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · sakkjáték
4 hozzászólás
zsebtigris P>!

Vezető hír: Anglia – Magyarország: három – hat a Wembley-ben! Csúnya blamázs… A magyarok valamit nagyon tudtak a focipályán. Érdekes lesz, ha a nagynémet válogatott összekerül velük a jövő évi világbajnokságon.

155. oldal

G. L. Thompson: Germánia Az új világ fővárosa

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Magyarország
balagesh I>!

Valami történt, amikor a Nirvana feloszlott – jegyezte meg később Matt. – Ez az egész grunge-os dolog akkor halt meg, és Anglia újra fel akarta találtatni magát a britpopon keresztül… de ez az egész túl körülményes és túl angol lett. Az egész egyfajta formalitásba süllyedt, olyan lett, mint valami londoni egyenruha, tudod? Az egész túl cikornyás lett. Már nem arról szólt, hogyan csináljunk jó zenét, hanem hogy hogyan teremtsünk divatot.

48. oldal (Silenos, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · angol · divat · egyenruha · grunge · halál · London · Nirvana · zene
1 hozzászólás
theodora P>!

Amit az angolokban a legjobban szeretek, az a higgadtságuk, a türelmük és megértésük. Úgy szocializálódtak, hogy békében együtt éljenek minden emberrel, és elfogadják, hogy az országuk, pláne a fővárosuk tele van bevándorlókkal.
London olyan, mint egy nagy átjáróház. Mindenki jön valamiért, és miután megkapja azt, elhagyja a várost. És mivel nagyon sokan jönnek, London olyan, mint egy óriási nyüzsgő hangyaboly, tele fiatalokkal. Az idősebbek, amint tehetik, kiköltöznek a vidéki kisvárosokba, a falvakba, a külföldiek pedig visszatérnek a hazájukba.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · London