Anglia helyszín

Edward Rutherfurd: Dublin – Az alapítás
William Golding: Beavatás
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Jacqueline Rayner: Ki vagy, Doki? – A győztes mindent visz
Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger
Paulo Coelho: A portobellói boszorkány
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Ken Follett: Az idők végezetéig
P. G. Wodehouse: Jeeves majd megoldja
Neil Gaiman: Csillagpor
Virginia Woolf: Az évek
J. M. Coetzee: Foe
Irvine Welsh: Pornó
Douglas Coupland: A rágógumitolvaj
V. S. Naipaul: Fél élet
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Douglas Adams: A kétség lazaca
Edward Rutherfurd: Az Erdő
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek
Ken Follett: A Tű a szénakazalban
Gerald Durrell: A halak jelleme
Eric Idle: A Mohó Gazember naplója
Márai Sándor: Napnyugati őrjárat
Bram Stoker: Drakula
Leslie L. Lawrence: A megfojtott viking mocsara
P. G. Wodehouse: Psmith a pénzvilágban
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Virginia Woolf: Mrs. Dalloway
Charlotte Brontë: Shirley
Virginia Woolf: Orlando
William Shakespeare: János király
A. S. Neill: Summerhill
Alexandre Dumas: Húsz év múlva
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Walter Scott: A fekete törpe
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Walter Scott: Ivanhoe
Salman Rushdie: Kelet, nyugat
Horthy Miklós: Emlékirataim
Forrai György: Miért lesték meg Zsuzsánnát a vének?
E. M. Forster: Út Indiába
Szerb Antal: A királyné nyaklánca
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az őrült naplója
A. J. Christian – Mérő László – Popper Péter – Sas István: Hazugság, önámítás, érdek
Agatha Christie: Gyilkolni könnyű
Michael Crichton: A nagy vonatrablás
Szobotka Tibor: Harkály a fán
H. G. Wells: A tengeri tündér
Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró
Chris Stewart: Egy optimista Andalúziában
Bolesław Prus: A bábu
Benjámin László: Kis magyar antológia
Kazuo Ishiguro: Árva korunkban
Szeifert Natália: Gyógyfűrész
Szántó György Tibor: Anglia története
V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában
Csörsz István: Elhagyott a közérzetem
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Nicolas J. Saunders: Állatszellemek
Ivan Szergejevics Turgenyev: Füst
Oscar Wilde: The Importance of Being Earnest
Mati Unt: Őszi kavargás
Osho: Szabadság
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Marc Bloch: Gyógyító királyok
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Mervyn Jones: John és Mary
Szántó Konrád: Egyháztörténelem
Rudolf Pörtner: A viking kaland
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Henry Troyat: Dosztojevszkij
Wendy Boorer: Kutyák
Ian Fleming: James Bond – Csak kétszer élsz
Jeffrey Archer: A dicsőség ösvényein
Nick Hornby: Fever Pitch
Radnóti Miklós: Napló
Zimányi Vera: Lepanto, 1571
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Roger Douglas: Sztálingrád
Maarten Prak: Hollandia aranykora
Tom Clancy: Férfias játékok
Owen Chadwick: A reformáció
Roald Dahl: Roald Dahl összes meghökkentő meséje 1-2.
Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Bács Gyula: Jugoszlávia
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Anthony Giddens: Elszabadult világ
John le Carré: Hajsza
Walt Disney – Robin Hood
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Stefan Zeidenitz – Ben Barkow: Miért nem bírjuk a németeket?
Kiss Angéla: London csak oda
Harai Dénes: Katonadolog?
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Colin Swatridge: Marslakók földje
Nyerges Ágnes: Mai fiatalok?
Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora
Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Walt Disney – Koldus és királyfi
Varga Katalin: Cérna Peti
Ránki György (szerk.): Hitler hatvannyolc tárgyalása I-II.
Habsburg Ottó: Így láttam…
Kerstin Gier: Zafírkék
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Mario Vargas Llosa: A Kelta álma
George Mikes: How to be an Alien (Penguin Readers)
Kate Morton: Az elfeledett kert
H. A. Diederiks – J. Th. Lindblad – D. J. Noordam – G. C. Quispel – B. M. A. de Vries – P. H. H. Vries: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet
Sinclair Lewis: Anna Vickers
Charles Dickens: London aranykora és más karcolatok
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Békés Pál: Összegyűjtött bélyegek
Jay Mulvaney: Diana és Jackie
Eperjessy Géza: Történelem II.
David Mitchell: Felhőatlasz
Manfred Schulz: Pipázók könyve
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Horváth Péter – Hámori Péter: Történelem az általános iskola 6. évfolyama számára
Michel Pastoureau: A fekete
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányos borbély
Emylia Hall: Nyarak könyve
Ivan Alekszandrovics Goncsarov: A Pallasz fregatt
Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv
Alister E. McGrath: Kálvin
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása
G. L. Thompson: Germánia
Charles Dickens: Közös barátunk
Robert Galbraith: Kakukkszó
Scott Meyer: Off to Be the Wizard
Jonathan Wilson: Futballforradalmak
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a feddhetetlen feleség
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold
The Rough Guide Swahili Phrasebook
Katus László: Európa története a középkorban
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Egység
Gyermek enciklopédia – A macskák
M. C. Beaton: Szesz, szerelem, szemfényvesztés
Carl Honoré: Slow – A lassúság dicsérete
Koroda Miklós: Kossuth breviárium
Sziklay Andor: Vakmerő diplomácia
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Robert Byrne (szerk.): The 2548 Best Things Anybody Ever Said
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók
Rachel Joyce: Queenie Hennessy szerelmes levelei
Lev Grossman: A varázslókirály
Edward Rutherfurd: Párizs
Anna Todd: After We Fell – Miután elbuktunk
Yuval Noah Harari: Sapiens
M. J. Arlidge: Üsd, vágd
Simon Kuper – Stefan Szymanski: Fociológia
Chris Priestley: Tales of Terror from the Tunnel's Mouth
Bill Bryson: The Road to Little Dribbling
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
Helen Fielding: Bridget Jones babát vár
Susan Meissner: Szerencsés csillagzat
Edward Rutherfurd: New York
V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Laura Lindstedt: Oneiron
Claire Douglas: Lány a mólón
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nyársat nyelt rendőr
Cassandra Clare: Árnyak ura
L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója – A teljes történet
Sharon Bolton: Egyikünk hazudik
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok
Hillary Jordan: Mudbound
Hubert Klimko-Dobrzaniecki: Magány
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat
Sarah Ivens: Erdőterápia
Alice Walker: Bíborszín
Hendrik Groen: Amíg élünk
Edward Rutherfurd: London
Alfred Schirokauer: Kis királyok
François-René de Chateaubriand: Atala (magyar/francia)
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Szántó Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem
Catherynne M. Valente: Űropera
Rose Tremain: Zene és csend
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányok fája
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai
Mircea Cărtărescu: A jobb szárny
Joseph O'Connor: Árnyjáték
Ian Morris: Háború!
Salman Rushdie: Quichotte
Nick Hornby: Olyan, mint te
Dernői Kocsis László – Mihályfi Ernő – Szabó Lőrinc (szerk.): Az Est hármaskönyve 1932
Douglas Murray: A tömegek tébolya
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem
Steve Berry: A Kaiser hálója
Dawn Casey: Mesék télre

Idézetek

Fumax KU>!

– Tud fogadni engem? – hallottam odakintről.
– Igen, monsieur – válaszoltam, mire védelmezőm belépett. És azonnal eltakarta a szemét.
– A fenébe is, kislány, azt mondta, hogy tud fogadni engem! – rikácsolta.
– És tudom is – tiltakoztam.
– Micsoda? Hiszen hálóinget visel.
– De tudom fogadni.
A kézfeje mögött láttam, hogy rázza a fejét.
– Nem, nem. Nézze, Angliában, ha azt kérdezzük, hogy „tud-e fogadni”, az azt jelenti, hogy „fel van öltözve”.

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Élise de la Serre · Frederick Weatherall
Kuszma P>!

Amikor megszülettem a második világháborús Angliában, Adolf Hitler meg akart ölni. De nem hiszem, hogy személyes okokból.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Anglia
olvasóbarát>!

Nagyon fáj

Angliában láttam azt a József Attila-kötetet.
Nagy becsben tartották, szem előtt, a kandalló fölötti polcon, elkülönítve.
A vásott papíron fakuló betűk: Nagyon fáj.
Kultusz és érettségi tétel. Iskolai szavalat, doktori disszertáció, ellenzéki összejövetel.
Három földrészen átnyúló meneküléseket-hurcolkodásokat túlélt, számozott és dedikált példány volt. A címoldalon kézzel írt, halványuló sorok – az asszonynak
a házigazda feleségének szóltak. Sütött belőlük a vágy, a szorongás, a szerelem.
[…]
Belelapoztam volna. Nem lehetett.
Felvágatlan kötet volt. Szűz, olvasatlan.

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · József Attila
vargarockzsolt>!

Az emberek állandóan panaszkodnak, hogy az amerikai kultúra maga alá temette a világot. Egy frászt, a brit kultúra valószínűleg a mai napig sokkal dominánsabb a világon. Anglia nem csak a nemzeti sportjait exportálta a világ minden zugába, hanem a kultúráját is. Az elmúlt száz év hat legnagyobb példányszámú könyve mind angol: négy Harry Potter-könyv, egy Agatha Christie-regény és J.R.R. Tolkientől A Gyűrűk Ura. A Beatles adta el a legtöbb albumot a világon.

251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Agatha Christie · Anglia · The Beatles
3 hozzászólás
tgorsy>!

Egyelőre még mindig szerencsét kívánhatunk önmagunknak. 1928 és 1989 között, megszakításokkal, 45 év alatt mintegy 24-25 országban jártam, többnyire Nyugaton, és hosszú esztendőket töltöttem Ausztriában, Német- és Franciaországban, Máltán, Angliában, az USA-ban és Kanadában. 1950 óta, mikor a rothadás mindenüvé beütött, nem láttam országot, ahol a nevelés liberális szelleme – a kommunista uralom ellenére – ennyire életben maradt, mint minálunk. Ezen még a szemét tankönyvek sem tudtak változtatni, sem azok a tanárok és akadémikusok, akik eladták magukat.
Sok orvos-, tanár-, mérnök- és biológusnövendéket ismerek. Azt hiszem, egyetlen sincs közöttük, aki a telefonkönyv mellett legfeljebb az Everyman’s Library féltucat, soha ki nem nyitott díszpéldányát tartaná könyvtárában, mint az angliai vagy amerikai orvosok. A kiváló orosz-angol színdarabíró, színész, humanitárius és tréfamester Peter Ustinov írta: „Arra vagyunk ítélve, hogy szellemünk börtönében töltsük el életünket. Bútorozzuk be tehát, tegyük lakályossá szellemünket, amennyire csak lehet.” Örülök, hogy még a közepes nevelésű magyar is pontosan tudja, hogy e szavak mit jelentenek, és örüljünk, hogy – talán a csehekkel és lengyelekkel együtt – még itt tartunk.
A jövendőtől én is nagyon félek, ha már nem is látom meg. A bunkófejű nacionalizmus uszítani tud, verekedni, esetleg gyilkolni is, de a magyarság nevelésügyi gyarapodásához még semmiben sem járult hozzá. A másik oldalon viszont a nyugati pedagógia közeleg és ez a XX. század végén azt jelenti, hogy egy jól bebútorozott villa sokkal többet ér, mint egy jól bebútorozott emberi szellem.

Szellemi bútorok

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Ausztria · Franciaország · Kanada · Málta
6 hozzászólás
SDániel P>!

Noha a Szajna és a Latin negyed közötti terület évszázadokon át otthont adott a könyvárusoknak, a környék csak azután vált a világ irodalmi fővárosává, hogy a Rue l'Odéonon megjelent két különc könyvesbolt – mindkettő egy-egy asszony kezében. Az elsőt, a francia üzletet a melegszívű Adrienne Monnier nyitotta. A másodikat, szinte éppen átellenben, tulajdonosa, Sylvia Beach a Shakespeare és Társai névre keresztelte.
Claire messze jobban ismerte a könyvesboltokat.
– A francia szerzők Monnierhez járnak, azután átkelnek az utca túloldalára, Sylvia Beachhez, míg az angolok és amerikaiak Sylviánál kezdenek, de ugyanúgy felfedezik Monniert is. Mindketten nagyon kedvesek, s ami a legjobb, egymásba szerettek. Már együtt is élnek.
– Ó! Nem botránkozott meg senki?
– Nem hinném, hogy bárkit érdekelne. – Elmosolyodott. – A Shakespeare és Társai afféle könyvklub. Sylvia nem csupán elad, kölcsönöz is. Támogatja az írókat. Úgy egy éve a saját költségére kiadta az ír James Joyce Ulysseét, amit Írországban és Angliában jószerével betiltottak. Vannak, akik még nála is alszanak. Őt mindenki szereti.

Huszonkettedik fejezet - 1924, 535. oldal

Edward Rutherfurd: Párizs Egy város fényei és árnyai

Razor P>!

[…] Amióta Angliában élek, lépten-nyomon látom, hogy mi jellemzi legjobban ennek az országnak a népét. Az angolok nem tűrik, hogy szabadságukat megnyirbálják. Ha valaki jogaikhoz próbál nyúlni, akkor törnek-zúznak, ízekre szednek valamit.
– Mégpedig többnyire a miniszterelnököt – nevetett Townsend.

419. oldal, Ötvennegyedik fejezet (Forum, 1966)

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · angol · szabadság
1 hozzászólás
Etike P>!

Idén ősszel teljes magányhoz és zavartalan elmélkedéshez volt kedvem, ezért Anglia legelhagyatottabb részén vettem ki szállást, vagyis Londonban.

London aranykora

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · London · magány · ősz
Citrompor>!

Az a nagyszerű az angol éghajlatban, hogy a szabályok nem köteleznek. Az időponttól függetlenül bármely évszak bekövetkezhet, és feltűnően sokszor éppen az, amelyik után vágyik az ember.

234. oldal, Mary

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · éghajlat
SDániel P>!

Senki sem tudta pontosan, hogy mikor jutott el a sakkjáték Angliába. Az biztos, hogy Kanut király már sakkozott. Keletről származott a játék, de nyugaton bizonyos változásokon ment át. Ami keleten a király minisztere volt, abból királynő lett, a két pompás elefántot pedig, amelyek hátán baldachinos ülések voltak – ez az európaiak számára ismeretlen volt – két püspökre változtatták, mert azok a baldachinos elefántülések valamennyire a püspöksüvegre hasonlítottak.

163. oldal, 4. fejezet - A hódító

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · sakkjáték
4 hozzászólás