!

Anglia helyszín

Edward Rutherfurd: Dublin – Az alapítás
William Golding: Beavatás
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Jacqueline Rayner: Ki vagy, Doki? – A győztes mindent visz
Paulo Coelho: A portobellói boszorkány
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Ken Follett: Az idők végezetéig
P. G. Wodehouse: Jeeves majd megoldja
Neil Gaiman: Csillagpor
Irvine Welsh: Pornó
Douglas Coupland: A rágógumitolvaj
Gerald Durrell: A halak jelleme
Leslie L. Lawrence: A megfojtott viking mocsara
Charlotte Brontë: Shirley
Virginia Woolf: Orlando
William Shakespeare: János király
A. S. Neill: Summerhill
Alexandre Dumas: Húsz év múlva
Walter Scott: A fekete törpe
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Walter Scott: Ivanhoe
Salman Rushdie: Kelet, nyugat
E. M. Forster: Út Indiába
Agatha Christie: Gyilkolni könnyű
Michael Crichton: A nagy vonatrablás
Szobotka Tibor: Harkály a fán
H. G. Wells: A tengeri tündér
Bolesław Prus: A bábu
Benjámin László: Kis magyar antológia
Csörsz István: Elhagyott a közérzetem
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Ivan Szergejevics Turgenyev: Füst
Brian Bates: Az igazi Középfölde
Mervyn Jones: John és Mary
Nick Hornby: Fever Pitch
Roger Douglas: Sztálingrád
Roald Dahl: Roald Dahl összes meghökkentő meséje 1-2.
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
Anthony Giddens: Elszabadult világ
Walt Disney – Robin Hood
Kiss Angéla: London csak oda
Walt Disney – Koldus és királyfi
Varga Katalin: Cérna Peti
Kerstin Gier: Zafírkék
Ady Endre: Ady Endre párizsi noteszkönyve
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Mario Vargas Llosa: A Kelta álma
Kate Morton: Az elfeledett kert
Charles Dickens: London aranykora és más karcolatok
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Jay Mulvaney: Diana és Jackie
David Mitchell: Felhőatlasz
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Michel Pastoureau: A fekete
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányos borbély
Emylia Hall: Nyarak könyve
Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv
Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása
Charles Dickens: Közös barátunk
Robert Galbraith: Kakukkszó
Scott Meyer: Off to Be the Wizard
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a feddhetetlen feleség
Gyermek enciklopédia – A macskák
M. C. Beaton: Szesz, szerelem, szemfényvesztés
Carl Honoré: Slow – A lassúság dicsérete
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Robert Byrne (szerk.): The 2548 Best Things Anybody Ever Said
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók
Rachel Joyce: Queenie Hennessy szerelmes levelei
Anna Todd: After We Fell – Miután elbuktunk
Yuval Noah Harari: Sapiens
M. J. Arlidge: Üsd, vágd
Bill Bryson: The Road to Little Dribbling
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Helen Fielding: Bridget Jones babát vár
Susan Meissner: Szerencsés csillagzat
V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Laura Lindstedt: Oneiron
Claire Douglas: Lány a mólón
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a nyársat nyelt rendőr
Cassandra Clare: Árnyak ura
Sharon Bolton: Egyikünk hazudik
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok
Hillary Jordan: Mudbound
Hubert Klimko-Dobrzaniecki: Magány
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Rose Tremain: Zene és csend
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányok fája
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai

Idézetek

>!
tgorsy

Egyelőre még mindig szerencsét kívánhatunk önmagunknak. 1928 és 1989 között, megszakításokkal, 45 év alatt mintegy 24-25 országban jártam, többnyire Nyugaton, és hosszú esztendőket töltöttem Ausztriában, Német- és Franciaországban, Máltán, Angliában, az USA-ban és Kanadában. 1950 óta, mikor a rothadás mindenüvé beütött, nem láttam országot, ahol a nevelés liberális szelleme – a kommunista uralom ellenére – ennyire életben maradt, mint minálunk. Ezen még a szemét tankönyvek sem tudtak változtatni, sem azok a tanárok és akadémikusok, akik eladták magukat.
Sok orvos-, tanár-, mérnök- és biológusnövendéket ismerek. Azt hiszem, egyetlen sincs közöttük, aki a telefonkönyv mellett legfeljebb az Everyman’s Library féltucat, soha ki nem nyitott díszpéldányát tartaná könyvtárában, mint az angliai vagy amerikai orvosok. A kiváló orosz-angol színdarabíró, színész, humanitárius és tréfamester Peter Ustinov írta: „Arra vagyunk ítélve, hogy szellemünk börtönében töltsük el életünket. Bútorozzuk be tehát, tegyük lakályossá szellemünket, amennyire csak lehet.” Örülök, hogy még a közepes nevelésű magyar is pontosan tudja, hogy e szavak mit jelentenek, és örüljünk, hogy – talán a csehekkel és lengyelekkel együtt – még itt tartunk.
A jövendőtől én is nagyon félek, ha már nem is látom meg. A bunkófejű nacionalizmus uszítani tud, verekedni, esetleg gyilkolni is, de a magyarság nevelésügyi gyarapodásához még semmiben sem járult hozzá. A másik oldalon viszont a nyugati pedagógia közeleg és ez a XX. század végén azt jelenti, hogy egy jól bebútorozott villa sokkal többet ér, mint egy jól bebútorozott emberi szellem.

Szellemi bútorok

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Ausztria · Franciaország · Kanada · Málta
6 hozzászólás
>!
Citrompor

Az a nagyszerű az angol éghajlatban, hogy a szabályok nem köteleznek. Az időponttól függetlenül bármely évszak bekövetkezhet, és feltűnően sokszor éppen az, amelyik után vágyik az ember.

234. oldal, Mary

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · éghajlat
>!
Noro

– Csak nem tételezi fel, hogy az angol publikum egyszerűen elhisz valamit, csak azért, mert igaz?

HARMADIK FEJEZET: Azok az átkozott ujságirók!

Kapcsolódó szócikkek: Anglia
>!
Etike P

Idén ősszel teljes magányhoz és zavartalan elmélkedéshez volt kedvem, ezért Anglia legelhagyatottabb részén vettem ki szállást, vagyis Londonban.

London aranykora

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · London · magány · ősz
>!
Noro

– Alig tudom elképzelni tea nélkül az életet. Rosszabb lehet, mint… a kontinensi élet!

MÁSODIK FEJEZET: Beszélgetés és teázgatás a tündérrel

Kapcsolódó szócikkek: Anglia
>!
Chöpp 

(…) nem tudom, észrevették-e – nálunk, Angliában a komornyik nem viselhet szemüveget, s ami azt illeti, bajuszt sem. Talán ha bajuszt hord, nagyon is úri formája volna, szemüveggel meg amerikaias, és akkor aztán igazán nem tudom, hova jutna ez az ország.

256. oldal I. kötet Nyak

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · bajusz · komornyik · szemüveg
Hirdetés
>!
holló_ara

A pereknek elsőként Hollandia vetett véget, aztán Anglia, majd Franciaország és Ausztria után Magyarország, végül Lengyelország, Svájc, Németország is betiltotta a boszorkánypereket. Az egyik legutolsó európai per Lengyelországban, Poznan hercegségben 1793-ban zajlott (bár 1776-tól törvény tiltotta). Feltűnően sokáig tartott a boszorkányüldözés Mexikóban, ahol még 1877-ben is zajlott égetés. A világtól elzártabb területeken, pl. frank Svájcban a XX. század közepéig éltek boszorkányok és az emberek hittek a varázslásaikban.
Szélsőséges esetek még a XX. század második felében is előfordultak, pl. 1976-ban Frankföldön egy Anneliese Michel nevű diáklányból két lelkészével űzette ki a püspök az ördögöket, jelesül Lucifert, Nérót, Hitlert, Júdást és Káint. Később a lelkészeket gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával bíróság elé állították.

63. oldal

Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?! (A kárpátaljai néphit és a történelmi valóság találkozása)

Kapcsolódó szócikkek: 1793 · 1877 · 1976 · Anglia · Ausztria · Franciaország · Hollandia · Lengyelország · Mexikó · Németország · Svájc
>!
theodora

Amit az angolokban a legjobban szeretek, az a higgadtságuk, a türelmük és megértésük. Úgy szocializálódtak, hogy békében együtt éljenek minden emberrel, és elfogadják, hogy az országuk, pláne a fővárosuk tele van bevándorlókkal.
London olyan, mint egy nagy átjáróház. Mindenki jön valamiért, és miután megkapja azt, elhagyja a várost. És mivel nagyon sokan jönnek, London olyan, mint egy óriási nyüzsgő hangyaboly, tele fiatalokkal. Az idősebbek, amint tehetik, kiköltöznek a vidéki kisvárosokba, a falvakba, a külföldiek pedig visszatérnek a hazájukba.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · London
>!
Lolle

– Csak nehogy azt mondd, hogy Angliában valamiféle teafogyasztást korlátozó törvényt vezettek be mostanában – mondta a férfi. – Mert ha igen, akkor talán itt az ideje, hogy ismét megbuktassam a kormányotokat.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · tea
>!
KingucK

A következő események sok évvel ezelőtt történtek. Viktória királynő ült Anglia trónján, de még nem a windsori fekete ruhás özvegyként: az orcája majd’ kicsattant az egészségtől, lépte ruganyos volt, s Lord Melbourne-nek nem is kellett ürügyet keresnie, hogy megdorgálja az ifjú királynőt szelességéért. Viktória még nem ment férjhez, holott fülig szerelmes volt.
Mr. Charles Dickens folytatásokban kezdte közölni a Twist Olivért; Mr. Draper elkészítette első fényképét a Holdról, melyen hideg papírra fagyasztotta annak sápadt orcáját; Mr. Morse a világ elé tárta, hogyan lehet fémvezetékkel üzenetet továbbítani.
Ha varázslatról vagy tündékről beszéltünk volna előttük, lenézően mosolyognak, kivéve talán a még fiatal, szakálltalan Mr. Dickenst, aki sóvárogva nézett volna ránk.

Egy