Angel Craig Sullivan személy
Idézetek
A lányba lassan visszatért az élet, az erő, és ahogy meglátta és felismerte Craiget, ösztönösen húzta magához, és csókolta meg olyan forrón és szenvedélyesen, hogy azt nem lehetett viszonzás nélkül hagyni, halódni.
82. oldal
Craig éppen látogatóba jött Morganékhez, amikor meglátta, hogy a két fa közé -ugyanis akkor még volt egy másik fenyő is az udvarban, aminek a helyén most a veteményes kert van, mert amint Ted lelépett, az kidőlt, micsoda véletlen egybeesés – kifeszített függőágyban olvas Melissa. -Helló! -kiáltotta el magát a fiú, mire a lány annyira megijedt, hogy amint összerándult, kiesett a függőágyból, egyenesen arccal a földnek.
Melissa nem mert ellenszegülni a régi-új pasija kijelentésének, de immár megkérdőjelezte, hogy a fiú igazat mondott-e. Legutóbb ugyanis akkor volt vele ilyen mértékben agresszív, amikor csupa véletlen túladagolta magát, de még nem annyira, hogy totál kiüsse. Ilyenkor volt igazán elviselhetetlen.
1. Fejezet
– Bemutatom neked Fawellt – mondta Craig, majd mosolyogva az állat felé bökött.
– Üdv. – a medve külseje mögül bársonyos férfihang csendült, ami csak még rémisztőbbé tette.
Mint amikor egy csinos férfi pop énekes Aretha Franklinnek öltözött, és a saját hangján szólalt meg. – Fawell vagyok. Jason Fawell.
– Én… én Melissa Morgan vagyok – mondta, majd barátjára mutatott. –, ő pedig Craig Sullivan.
– Angel Craig Sullivan. Tudom, aranyos lányka – mondta Jason.
Különös érzés kerítette hatalmába a lányt.
Olyan, mint amikor először látta meg Craiget, csak éppen sokkal erősebb.
De nem, nem lehet. Mégis mit gondol ez a hülye kémia? Miért kötné össze egy erős szövetség pont egy medvével?
[…]
– És miért vagy… ööö… medve? – kérdezte félve Melissa.
– Ez a szenvedélyem – felelte könnyedén a férfi.
– Oh, értem… hogyan szólíthatlak? – kérdezte bátortalanul.
– Én tudom, hogy téged Melissának vagy Lizának, viszont a kérdésed jogos. Nos, viszont nekem is teljesen mindegy.
A barátod Fawellnek szokott, de régen mindenki csak Jasonnek, a haverok pedig többnyire Jasnek szólítottak.
-Hamarosan esni fog -váltott témát Craig.
-Az a legkevesebb -mosolyodott el Alysha, majd bevezette egy fa árnyékába a fiút.
-normális vagy: Ha vihar lesz, ebbe úgy csap bele a villám, ahogy illik -hüledezett Craig.
-Egy: halhatatlanok vagyunk. Kettő: ez a fa taszítja az elektromosságot, így fizikai képtelenség, hogy belecsapjon a villám. Három: lazulj már el egy kicsit, te szexi félvér fiú -mosolygott rá Alysha, és végig cirógatott a fiú arcán, akinek az addig görcsberándult vonásai kezdtek elernyedni.
-Ugye nem arra készülünk éppen, hogy? -akadtak el a srác szavai.
-Jajj, nem, dehogyis! -mentegetőzött a lány. -Nagyon úgy tűnt?
-Nagyon, motyogta Craig, mert azt már nem volt képe bevallani, hogy nem lett volna teljesen halálfájdalmas érzelmekkel megáldva, ha a lány igent mond, sőt ellenkezőleg. De azért mégis nyugodt tudott maradni, hogy nem így történt. Egykor tett egy fogadalmat: soha többé nem fogja megcsalni Melissát, és ezt eddig sikerült is betartania. Nehogy már most szegje meg, és éppen egy angyallal!
Ez a nickneved a társadalmunkban – jelentette ki hidegen Ted. – Mit vagy annyira oda? Zenész.
2. Fejezet
-Cuki vagy.
-És még meleg is?
-Mi? Ja, meleg van – a révész akaratlanul is felnevetett.
-Ekkora beismerést! -felelte. -Hát, akkor csak látszatként tartod meg a csajszikádat? Már értem, miért érezted magad olyan jól a bandában! Fiú banda, tudhattam volna!
-Tessék? Mi? Nem, nem! -mentegetőzött Craig.
Attól függetlenül, hogy igen, amikor a szertől bekómált, nem foglalkozott azzal, hogy melyik nemből visz egy-egy egyént az ágyba, de azt nem tűrte, hogy buzinak titulálják.
Legszívesebben beledobta volna valamely földi folyóba -ugyanis nem juttathatta vissza a Sztüxbe. Onnan víz származhat kifelé, de nem térhet vissza, különben az egész Alvilág egy robbanás következtében megsemmisül –, de inkább megtanult nem gondolni rá, és ezt néhány óra alatt olyan tökéletesre fejlesztette, hogy már nem is volt tudomása arról, mi kíséri el mindenhová.
Visszatérve az Alvilágba, Craiget egy bizonyos, borzongató látvány köszöntötte: Teddy Morgan peckes testtartással járt-kelt az előcsarnokban, mint az óvodás, aki azt követően, hogy nemérték csínyen, úgy gondolja, jól végezte dolgát.