!

Androméda-galaxis helyszín

Richard Panek: 4% univerzum
Pierce Brown: Vörös lázadás
Eric Elfman – Neal Shusterman: Edison csapdája
!

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.

Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól 2,5 millió fényév. A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, a Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa, csak a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok vannak közelebb nála. Átmérője 220 ezer fényév. Tizennégy törpegalaxis kering körülötte. Tömege 800-1500 milliárd naptömeg. 400 000 km/h sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Androm%C3%A9da-galaxis


Idézetek

>!
[névtelen]

Rubin és Ford pontosan ezt a görbét várták, amikor elkezdték grafikonon ábrázolni az Androméda különböző részeinek egymáshoz való viszonyát: minél messzebb vannak a csillagok a galaxis középpontjától, annál kisebb lesz a sebességük. A csillagászok ezt csinálták, mióta világ a világ – feltették, hogy a görbe lefelé tart, mintha a központi dudor csillaghalmazának roppant tömege pontosan úgy hatna a spirálgalaxis még leghaloványabb kis karjára is, ahogy a Nap roppant tömege még naprendszerünk legapróbb bolygójára is hatással van. De eddig egyetlen csillagász sem végezte el a feltételezést igazoló konkrét méréseket, mivel Ford továbbfejlesztett műszere nélkül erre nem volt lehetőségük. Beérték azzal, hogy feltételezett görbéiket kipontozott vonalakkal jelöljék. Rubin és Ford azonban kihozta a képerősítő csőből, amit csak lehetett, és minden eddiginél messzebb, a spirál legtávolabbi csücskén kutakodtak. Rögtön feltűnt nekik, hogy a galaxis legkülső csillagai és gázai mintha ugyanolyan nyaktörő sebességgel száguldoznának körbe, mint a galaxis legbelső csillagai és gázai. Olyan ez, mintha a Plútó a Merkúr sebességével keringene. Az Androméda forgási sebességének vonala nem görbült lefelé.
Talán a gáz lép reakcióba valamilyen – Rubin számára elképzelhetetlen – módon a külső csillagokkal? Vagy az Androméda ilyen zizi galaxis, és kész. Esetleg egy elméleti csillagász logikus magyarázattal tudna szolgálni a jelenségre. Rubin és Ford az Astrophysical Journalnek 1969 nyarán elküldött dolgozatukban ezt írták: „ezen a távolságon túl mindenki ízlése szerint extrapolálhatja az adatokat”.
Viszont Rubin magánvéleménye szerint nem létező adatokat grafikonon ábrázolni „ízléstelenség”. Forddal megegyeztek, hogy csak olyan adatot ábrázolnak, amit észleltek is.
És amit kaptak: egy vízszintes vonal.

I. A láthatónál több - Ami odaát van

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: Androméda-galaxis · Merkúr · Nap
1 hozzászólás
>!
Agave_Könyvek KU

A repdeső állatok színe égeti a szememet. Borzongva, kacagva nyúlok a lények felé, megérintem őket a sötétben. Óvatosan a markomba fogom némelyiket, és felpillantok a terem áttetsző mennyezetére. Mint egy buborék, olyan, amin túl az ég van felettünk.
Az ég. Valaha csak egy szó volt.
A Mars felszínét nem látom, de látom a látványt. Csillagok ragyognak tompán és kecsesen a mélyfekete égbolton, akár a községünkben a mennyezetről alácsüngő tompa fények. Eo olyan, mint akinek köztük lenne a helye. Az arca ragyog, rám néz, és nevet, mert térdre esem. Mélyen beszívom a fű szagát. Különös illat, édes és emlékekkel teli, bár a fűre magára nem emlékszem. Körülöttünk a bokrokban és a fák lombjában állatok zizegnek, én pedig lehúzom magam mellé Eót, és életemben először nyitott szemmel csókolom meg. A szellőzőkön át érkező levegőben lágyan hintáznak az ágak és a levelek. Magamba szívom a hangokat és az illatokat, és a látványt, ahogy a feleségemmel a csillagos mennyezet alatt, a fűágyon szerelmeskedünk.
– Az ott az Androméda­-galaxis – mutatja később, amikor már a hátunkon fekve pihenünk. Madarak csicseregnek a sötétben. Felettem az ég végtelenje rémisztő. Ha túlságosan erősen nézem, megfeledkezem a gravitációról, és magába szippant, belezuhanok. Borzongás fut végig a gerincemen. Alagutak, tárnák és lyukak teremtménye vagyok, az én otthonom a bánya, az énem egy része rohanna vissza a biztonságba, vissza ebből az idegen teremből, ami tele van élőlényekkel, és a tér végtelen.

38. oldal

>!
[névtelen]

„Hát nem érti? – kérdezte Roberts. – A galaxisnak itt rég vége, de a görbe még mindig egyenes.” Rábökött a grafikonra. „Hol itt a tömeg? Hol itt az anyag? Itt anyagnak kell lennie!”
Mindenki a fotóra meredt. Az efféle magasztos szépségű, csillagok milliárdjaiból álló fantasztikus örvények ekkor már fél évszázada ejtették ámulatba a csillagászokat – a jelenlevőket azonban most valami más érdekelte. Az örvényen túlra néztek.
A dudoron, a csillagokon, a gázon és a spirális karokon is túl – túl az optikai vagy rádiós sugárzáson. És bár egy kukkot sem láttak ott, mindenki pontosan tudta, hogy továbbra is az Androméda-galaxist nézik.
Mégsem az volt, ami, hanem az, ami nem.

I. A láthatónál több - Ami odaát van

Richard Panek: 4% univerzum Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért

Kapcsolódó szócikkek: Androméda-galaxis
Hirdetés
>!
Jesper_Olsen 

– Igen, vesztett ügy – mondta Vince. – De ha jobban belegondolsz, a világon minden vesztett ügy, nem? Mindnyájan meghalunk, a Nap szupernóva lesz, a Tejút pedig összeütközik az Androméda-köddel. És azt se felejtsd el, hogy egy nap a több milliárd galaxis minden egyes csillaga ki fog hunyni!
– Vince! – szólt közbe Caitlin. – Gondolták már arra, hogy üdvözlőlapokat kellene írnod?

227. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Androméda-galaxis · Tejút