!

Amerikai Egyesült Államok helyszín

David Brin: A jövő hírnöke
Stephen King: Végítélet
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Jung Chang: Vadhattyúk
Aleksandar Zograf: Pszichonauta – Látomások a Balkánról
Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld
Május 1. New Yorkban
Philip J. Corso – William J. Birnes: A roswelli titok
Quentin Tarantino: Született gyilkosok
Gideon Burrows: A fegyverkereskedelem
Emmanuel Todd: A birodalom után
Dercsényi Dezső: Mai magyar műemlékvédelem
Christopher Moore: Totál szívás
John Douglas – Mark Olshaker: Sorozatgyilkosok
Bombera Krisztina: Felhőkarcolat – New York 2001.09.11
Albert Einstein – Sigmund Freud: Háború, de miért?
Sylvan Fox: A Kennedy gyilkosság rejtelmei
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
Soros György: A 2008-as hitelválság és következményei
Robert Dallek: Befejezetlen élet
Mick Farren: Túlpörögve
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Helmut Schmidt: Nyugállományban
Drábik János: Miért kellett meghalnia a három Kennedynek?
Graeme Simsion: The Rosie Project
Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben
Járai Zoltán: Hogyan autózzunk az USA-ban?
Kurt Vonnegut: Palm Sunday
Eleni Kounalakis: Nagykövet asszony
Paul Johnson: Az amerikai nép története
Holly Smale: A lány, aki távolról tökéletes
Stephen King: Rémálmok bazára
Chuck Wendig: Vészmadarak
William R. Forstchen: Egy évvel később
Barbara Leaming: Kennedy özvegye
Krekó Péter: Tömegparanoia

Idézetek

>!
Morpheus

    (7) A szabad társadalom olyan társadalom, amelyben minden tradíció egyenlő jogokat kap, és minden tradíció előtt egyformán nyitva állnak a műveltséghez és más hatalmi pozíciókhoz vezető utak. (…) egy szabad társadalom nem alapulhat semmilyen sajátos hitvalláson; nem alapozható példának okáért, a racionalizmusra vagy humanitárius megfontolásokra. A szabad társadalom alapstruktúrája védmű, nem valamiféle ideológia, s úgy működik, mint a mellvéd, nem mint a meggyőződés záloga. (…)
    (8) hogy a szabad társadalmat nem lehet kikényszeríteni; szabad társadalom csak ott születhet meg, ahol az emberek nyitott eszmecserét folytatnak (lásd föntebb a 6. pontot), és olyasfajta struktúrákat vezetnek be, amelyek garantálják védelmüket. Kisebb léptékben a polgárok kezdeményezésére, nagyobban pedig a nemzetek közötti együttműködésére gondolok. A fönti megállapítás értelmében az Egyesült Államok nem szabad társadalom.
    (9) A szabad társadalom struktúráját meghatározó viták nyitott viták, nem pedig irányított eszmecserék. Ami nem azt jelenti, hogy az utolsó tételben jelzett konkrét fejlemények már nyitott vitákra támaszkodnak; azt jelenti, hogy támaszkodhatnak rájuk, s hogy a racionalizmus nem szükségszerű eleme a szabad társadalom alapstruktúrájának.
    Hogy mindebből mi következik a tudományra nézve, kézenfekvő. A tudomány esetében sajátos tradícióval állunk szemben, amely „objektíve” egyenrangú az összes többi tradícióval. (1. és 7. tétel). Egyes tradíciók nagyszerűnek látják eredményeit, mások förtelmesnek, néhány tradíció pedig úgy véli, szót sem érdemelnek. Alapos agymosáson átesett materialista beállítottságú kortársaink persze odavannak a Hold-felvételektől, a double helix, a nem-egyensúlyi termodinamikától. De nézzük csak meg a dolgot más szemszögből, máris nevetségesek és haszontalanok lesznek ezek a sikerek. Dollármilliárdok, magasan képzett asszisztensek és többéves kemény munka szükségeltetett ahhoz, hogy néhány világos beszédre képtelen és meglehetősen korlátolt kortársunk egy-két bukdácsoló lépést tegyen egy olyan helyen, ahová épeszű embernek sosem jutna eszébe ellátogatni – egy kiszáradt, forró kőrakáson, hol még levegő sincs. Ezzel szemben a misztikusoknak csupán szellemük segítségére volt szükségük, hogy az égi szférákon átrepülve eljussanak magához Istenhez, és teljes ragyogásában megcsodálhassák Őt, erőt merítvén a látványból életük folytatásához és világosságot támasztván önmaguk és embertársaik számára. Csak tudatlanságuk és fantáziájuk elképesztő korlátoltsága készteti a nagy nyilvánosságot és zordon tanítóikat, az entellektüeleket arra, hogy habozás nélkül elvessék az ilyesfajta összehasonlítás lehetőségét. A szabad társadalom nem emel kifogást ezzel a magatartással szemben, ám azt sem fogja megengedni, hogy az a társadalom alapideológiájává szélesedjen.
    (10) A szabad társadalom ragaszkodik a tudomány és a társadalom kettéválasztásához.

526-528. oldal

2 hozzászólás
>!
schummyka

WAYNE
Írd le Malloryt.
MICKEY
Írjam, le Malloryt? Oké. Csinos, a haja szőke, van két szeme, két lába, két keze, tíz ujja…
WAYNE
Velem te ne játszd a hülyét, Mickey. Tudod, mire gondolok. Jellemezd Malloryt.
(a fejére mutat)
Mi van idefenn?
(a szívére mutat)
Mi van idebenn?
MICKEY
Azt nem lehet elmondani.
WAYNE
Akkor azt áruld el, Batman, milyen érzés, hogy soha többé nem fogod látni Malloryt?
MICKEY
(mosolyog)
Ezt meg ki mondja?
WAYNE
Az Amerikai Egyesült Államok.
MICKEY
(nevet)
És nekik mikor volt igazuk?

A stáb a képen kívül nevet.

116. oldal

>!
kkemenczy

Éveken át kritizáltam a Microsoft egyes üzleti lépéseit és egy szót sem bántam meg abból, amit a cég bizonyos versenyellenes taktikáival kapcsolatban leírtam. De igen nagy hatással volt rám Gates személyes felelősségvállalása, hogy pénzt és energiát áldozott az elmaradottakra. Kétszer beszéltem Gatesszel, mindkétszer erről a kérdésről akart leginkább beszélni, és ez az a kérdés, amelyről a legszenvedélyesebben beszél.
– Senki nem áldoz a másik hárommilliárd emberre – mondja Gates. – Egy becslés szerint az Egyesült Államokban ma egy élet megmentése 5-6 millió dollárba kerül, és erre hajlandó a társadalmunk áldozni. Az Egyesült Államokon kívül kevesebb, mint 100 dollárból meg lehet menteni egy életet. Vajon hányan hajlandók erre áldozni? Ha csak idő kérdése lenne, ha tudnánk, hogy húsz-harminc év múlva a többiek utolérnek minket, akkor örömmel lehetne kijelenteni, hogy a világ lapos. De az a valós helyzet, hogy ez a 3 milliárd ember csapdába rekedt, és talán soha nem jutnak be a jóra vivő körbe, nem lépnek be az oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a kapitalizmus, a jogrend és az anyagi gyarapodás útjára… Aggódom, hogy csak a világ egyik fele lapos, a másik nem és ez így maradhat.
– Vegyük például a maláriát! A betegséget szúnyogok terjesztik. Jelenleg ebben a betegségben hal meg a legtöbb anya a világon. Miközben jóformán senki sem hal meg maláriában a fejlett világban, a fejlődő világban évente egymillió ember halálát okozza a kór – közülük hétszázezer gyerek, a legtöbbjük afrikai. Az utóbbi húsz évben a malária okozta halálozások száma megduplázódott, mert a szúnyogok ellenállóvá váltak számos maláriaellenes szerre, és a kereskedelmi érdekeltségű gyógyszergyárak nem invesztálnak sokat az új maláriaellenes vakcinák kifejlesztésére, mert megítélésük szerint ezeknek nincs nyereséges piacuk.

Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld A XXI. század rövid története

>!
schummyka

A DSEI-t nem mondták le. Az Egyesült Államok, Izrael és tizennégy arab ország fegyverkereskedői még négy napon át haverkodtak az erős őrizet alatt tartott kiállítási központban, és fegyverekkel, bombákkal, hadi elektronikával, tankelhárító aknákkal, kazettás lőszerekkel, vadászgépekkel, harckocsikkal és számtalan más katonai falszereléssel üzleteltek. Esküdt ellenségek vállvetve alkudoztak fegyverekre, amelyeket egymás ellen akartak felhasználni.

9. oldal, Bevezetés (HVG Könyvek, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok
>!
schummyka

Az Egyesült Államok kétes dicsősége, hogy a világ első számú rabtartója: minden százezer polgárra jut 738 fogvatartott. 2006-ban az összes, tehát szövetségi, állami és helyi felnőtt büntetésvégrehajtási intézet lakóinak száma több volt 7,2 milliónál, ami nagyjából 3,2%-a az USA felnőtt népességének, azaz minden 31 felnőtt közül egy börtönlakó. Az elítélteknek ugyan csak a negyede ül közvetlenül drogbűncselekmény miatt, de a „droggal összefüggésben elkövetett” vétek miatt elítéltek aránya a teljes börtönpopulációban már eléri a 80 százalékot!

200. oldal, 13. fejezet - Milyen lesz a jövő szpídje?

Mick Farren: Túlpörögve Az amfetamin kultúrtörténete

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · börtön
>!
SteelCurtain 

A fejlett világ, mint láttuk, az oligarchikus tendenciák előretörésével jellemezhető. Az új, erősödő társadalmi erőknek vezetőre van szükségük. Ugyanakkor amikor katonai szerepe szükségtelenné válik, az Egyesült Államok az egyenlőtlenségi forradalom világbajnokává, valamint az oligarchikus rendszer éllovasává válik, s elképzelhető, hogy ezzel elbűvöli a világ társadalmainak uralkodó osztályait. Amerika többé már nem a liberális demokrácia védelmét biztosító ország, hanem a már amúgy is leggazdagabb és legbefolyásosabb rétegek számára még több pénzt és még több hatalmat kínáló konglomerátum.

Emmanuel Todd: A birodalom után Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · oligarchikus
Hirdetés
>!
SteelCurtain 

Az Egyesült Államoknak a jövőben a többi nemzetéhez hasonló életformát kell találnia, kiegyenlítve tartozásait, ami csupán a lakosság életszínvonalának 15-20%-os csökkenésével fedezhető. Ez a becslés számol azzal a ténynyel, hogy csakis az áruk importjának és exportjának van nemzetközi értéke. Az amerikai GDP-ben jelenleg elkönyvelt javak és szolgáltatások nagy része a nemzetközi piacon értékkel nem rendelkezik, ennek megfelelően súlyosan túlbecsült. Egy ilyen korrekció kilátásai egyáltalán nem rémisztőek. Össze sem lehet hasonlítani azzal az életszínvonal-csökkenéssel (több mint 50%), amelyet az oroszoknak kellett elszenvedniük a kommunizmus felszámolása után, ráadásul náluk az egy főre eső GDP jóval alacsonyabb volt az Egyesült Államokénál. Az amerikai gazdaság természeténél fogva rugalmas, bátran megjósolható tehát gyors alkalmazkodása, amely a világ gazdasági rendszerét is jótékonyan érinti. Amerikáról ésszerűen kell gondolkodnunk, nem akarhatunk megszabadulni tőle, pláne nem alacsonyíthatjuk le. Világunknak nem Amerika eltűnésére van szüksége, hanem arra, hogy e kontinensnyi ország önmagát ismét megtalálva demokratikussá, liberálissá és produktívvá váljon.

Emmanuel Todd: A birodalom után Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok
>!
SteelCurtain 

A XX. században egyetlen ország sem volt képes hatalmát háborúval vagy akár csak haderejének növelésével kiterjeszteni. Ebben a játékban Franciaország, Németország, Japán és Oroszország is rengeteget veszített. Az Egyesült Államok azért lett a XX. század győztese, mert hosszú időn át képes volt távol tartani magát az Óvilág fegyveres konfliktusaitól. Kövessük hát a régi, sikeres Amerika példáját. Merjünk erősebbé válni azáltal, hogy a katonai kérdések helyett társadalmaink belső gazdasági és szociális problémáival foglalkozunk. Hagyjuk a ma Amerikáját, ha ezt kívánja, pocsékolja el maradék erejét a „terrorizmus elleni” harcában, ebben a már nem létező hegemóniájának megőrzéséért folytatott pótcselekvésben. Amennyiben makacsul ragaszkodik mindenhatóságának állandó bizonygatásához, azzal csak tehetetlenségének lelepleződését sietteti az egész világ előtt.

Emmanuel Todd: A birodalom után Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · háború · pótcselekvés
>!
schummyka

Az Egyesült Államok a világ leggazdagabb nemzete, és minden más nemzet is arra törekszik, hogy legalább ezt a szintet elérje. De az USA-ban ez csak úgy lehetséges, hogy ott a Föld lakosságának egytizenhatoda az emberi felhasználásra termelt energia több mint felét fogyasztja el.

59. oldal, Iszak Aszimov - Jó Földünk meghal (Glória, 1998)

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · Isaac Asimov
>!
Aurore 

Our server approached the table. Rosie indicated the empty coffee cups. “They were great. I think we could both manage another.”
“Huh?” said the server. It was obvious that she hadn’t understood Rosie. It was also obvious that Rosie had very poor taste in coffee — or she had done as I had and ignored the label “coffee” and was enjoying it as an entirely new beverage. The technique was working brilliantly.

24. fejezet (Simon & Schuster, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · kávé · New York