Amerika helyszín

Eric Knight: Légy hű magadhoz
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Trevanian: Sibumi
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Stendhal: A pármai kolostor
Stephen King: Tortúra
Irvine Welsh: Pornó
Charles Bukowski: Tótumfaktum
Szergej Lukjanyenko: Utolsó őrség
Chuck Palahniuk: Cigányút
Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
Jack Kerouac: Úton
Takami Kósun: Battle Royale
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Kurt Vonnegut: Breakfast of Champions
Robin Cook: Vakság
Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai
Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom
Oriana Fallaci: A harag és a büszkeség
Charlotte Brontë: Shirley
Paul Auster: New York trilógia
Jeffrey Archer: Párbaj
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember
Michael Moore: Hülye fehér ember
Harry Harrison: A technicolor® időgép
Philip K. Dick: Transz
Henry Miller: Ráktérítő
Steve Berry: A borostyánszoba
Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin – Bob McCabe: Monty Python önéletrajz
Erich Maria Remarque: Az ígéret földje
Philip J. Corso – William J. Birnes: A roswelli titok
Hammer Ferenc: Fekete & fehér gyűjtemény
Sükösd Mihály (szerk.): Chicago ostroma
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Ignotus: Emma asszony levelei
Pablo Neruda: Válogatott versek
Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet
Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek
Jeffrey Archer: A dicsőség ösvényein
Géher István (szerk.): Mennyei utazás
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Kőrössi P. József (szerk.): Amerika! Amerika!
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi története
Sylvan Fox: A Kennedy gyilkosság rejtelmei
Aravind Adiga: A Fehér Tigris
Móricz Zsigmond: Jószerencsét / A fáklya / Légy jó mindhalálig / Házasságtörés / A kis vereshajú
Howard Fast: Tom Paine
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – Álomország
Hoppál Bori: Kebelbarátnők
Czippán György (szerk.): Anekdoták a hőskortól napjainkig I.
Eduard Limonov: Ez vagyok én, Edicska
Sinclair Lewis: Anna Vickers
Csorba Győző: Simeon tűnődése
Slavenka Drakulić: Frida, avagy a fájdalomról
Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
Linda Castillo: Az alagút
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Andrea Levy: A citromfa gyümölcse
Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv
Alister E. McGrath: Kálvin
Zbigniew Brzezinski: Stratégiai vízió
Jonathan Franzen: Erős rengés
Patrick Ness: A daruasszony
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Jane Hawking: Utazás a végtelenbe
Paolo Bacigalupi: The Water Knife
Ben Fountain: Billy Lynn hosszú, félidei sétája
Edward Rutherfurd: Párizs
Yuval Noah Harari: Sapiens
Colm Tóibín: Brooklyn
Szerb Antal: A világ sokkal több…
Libba Bray: Lair of Dreams – Álmok mélyén
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
William R. Forstchen: Egy évvel később
Berkes Péter (szerk.): Tanárszöveg / Diákduma
Chesley B. Sullenberger – Jeffrey Zaslow: Sully
Cressida Cowell: Így utazz sárkányviharon
Edward Rutherfurd: New York
Javier Marías: Rossz kezdet
Barbara Leaming: Kennedy özvegye
Robin Cook: Sarlatánok
Salman Rushdie: A Golden-ház
Edward St. Aubyn: Ami kell / Végül
Sofia Lundberg: Az elveszett nevek füzete
Edward Rutherfurd: London
Danzy Senna: Where Did You Sleep Last Night?
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
Danny Fingeroth: A hihetetlen Stan Lee
Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete

Idézetek

Enola87 P>!

Az egyik dolog, amit a mama sose tudott megérteni Amerikával kapcsolatban, hogy miért tesz mindenki úgy, mintha mindig boldog lenne.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
1 hozzászólás
krlany IP>!

1. George, képes ön felnőttszinten olvasni és írni?
Úgy tűnik, hogy ön sajnos funkcionális analfabéta. Ebben nincs semmi szégyellnivaló. Sokan vannak ezzel így. (…) Amerikaiak milliói legfeljebb negyedik osztályos szinten tudnak olvasni és írni. (…)
Az írástudatlanság minden jele nyilvánvaló, de úgy tűnik, nem akad senki, aki szembesítené önt a problémával.
Az első gyanú akkor támadt fel bennem, amikor elmondta, hogy gyerekkorában A nagyon éhes hernyó volt a kedvenc könyve. Sajnálatos módon ezt a kötetet egy évvel az után adták ki, hogy ön végzett az egyetemen.

49. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · funkcionális analfabéta · George W. Bush
eme P>!

(…) Whitman felettébb érdeklődött a koponyák, agyvelők íránt. Hitt benne, hogy mindent elárulnak egy ember karakteréről. Így hát amikor ötven-hatvan évvel ezelőtt halálos ágyán feküdt, odaát New Jerseyben, beleegyezett, hogy felboncolják, miután meghalt. (…)
Sokan úgy tartották, tudja, hogy Witman zseni, és szerették volna szemügyre venni az agyát, hogy lássák, van-e rajta valami figyelemre méltó. Tehát a halálát követő napon egy orvos eltávolította, egyszerűen kivágta a fejéből a kérdéses szervet, és elküldte az Amerikai Antropometriai Intézetnek, hogy elvégezzék rajta a szükséges méréseket.
Akár egy óriáskarfiol, szúrja közbe Blue.
Ez az. Akár egy nagy, szürke zöldség. A sztori ezen a ponton kezd izgalmassá lenni. Megérkezik az agyvelő a laboratóriumba, és éppen hozzálátnának méricskélni, amikor az egyik asszisztens leejti a földre.
Széttört?
Persze, hogy szét. Tudja, az agyvelő éppenséggel nem egy kemény valami. Szertespriccelt a helyiségben, és ezzel kész. Összesöpörték, és kidobták a szemétbe. Amerika legnagyobb költőjének az agyát.

214-215. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Walt Whitman
1 hozzászólás
sztimi53>!

Na most, mint arról magatok is számtalan alkalommal meggyőződhettetek, Amerikában új istenek növekednek a hit gyarapodó csomópontjaiban: a hitelkártyák és a sztrádák istenei, az interneté és a telefonoké, a rádió, a kórház, a televízió istenei, a műanyagé, a riasztóké és a neonoké. Büszkék, kövérek és ostobák, akik pöffeszkedve örülnek saját fontosságuknak és fiatalságunknak.

91. oldal (Szukits, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · hit
krlany IP>!

És a két kultúra is egészen más: a japán nők ösztönszerűen értik a tegnapot, a mát és a holnapot. Ezt akár bölcsességnek is hívhatjuk. És kitartóak. Az amerikai nők ezzel szemben csak a mát ismerik, s ha egyetlen nap nem úgy sikerül, ahogy szeretnék, azonnal atomjaikra esnek szét.

171. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Japán · nők
rlb_32557241>!

Amerikában oly szomorú a nemek találkozása. A világfias ízlés megköveteli, hogy nyomban dologhoz lássanak, se udvarlás, se a két lélek összemérése, mert az élet szent és az idő drága.

59. oldal, Első rész, 10.

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
blianhun>!

– Ha megkérdezném, ki fedezte fel Amerikát, mit felelnél?
– Kolumbusz Kristóf, 1492.
– A legtöbb ember így gondolja, pedig a vikingek voltak az elsők.
– Kolumbusz viking volt? Mindig azt hittem, hogy zsidó.

3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: 1492 · Amerika · viking · zsidók, zsidóság
Cicu>!

Vietnam egy ország volt, ahol Amerika úgy próbálta rávenni az embereket, hogy ne legyenek kommunisták, hogy repülőgépről mindenfélével hajigálta őket. A vegyszerekkel, amelyekről a sofőr beszélt, el akartak pusztítani minden lombozatot, hogy a kommunisták nehezebben bújhassanak el a repülőgépek elől.

10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
krlany IP>!

– Nem az amerikaiakat tartom bosszantónak, hanem az amerikaiságot mint jelenséget: a posztindusztriális világ betegsége ez, amely sorra fertőz meg minden nemzetet a kereskedelem útján, mint a spanyolnátha vagy a japán B típusú agyhártyagyulladás. Tünetei a munkamorál eltűnése, a belső erőforrások kimerülése és a külső ingerek állandó igénye, kísérőjelensége a lelki hanyatlás és az erkölcsi narkózis. Az áldozatokat arról lehet felismerni, hogy folyton önmagukat keresik; azt képzelik, lelkük gyengesége érdekes pszichológiai jelenség; menekülnek a felelősség elől, amiben új élmények zálogát látják. A végső stádiumban a beteg már csak a legalantasabb emberi tevékenységnek él: a szórakozásnak. Ami az ételt illeti, az amerikaiak egyvalamiben nagyok: a gyorsételekben. És úgy gondolom, ennek van valami szimbolikus jelentősége.

347-348. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
3 hozzászólás
Chöpp P>!

Az amerikanizmus legjellemzőbb vonása az egyéniség hiánya. Amerikában nem akarják erőszakkal letörni az egyéniséget, mint Európa diktatórikus országaiban. – Amerikában még sokkal szörnyűbb dolog történik: az egyéniség magától alszik el, elsorvad, nem is terem meg a halott amerikai táj kegyetlenül egyszerű vonalai közt.

72. oldal Nemzetek

Szerb Antal: A világ sokkal több… Szerb Antal füveskönyve

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · egyéniség