!

Amerika helyszín

Eric Knight: Légy hű magadhoz
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Trevanian: Sibumi
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Stendhal: A pármai kolostor
Stephen King: Tortúra
Irvine Welsh: Pornó
Charles Bukowski: Tótumfaktum
Szergej Lukjanyenko: Utolsó őrség
Chuck Palahniuk: Cigányút
Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
Jack Kerouac: Úton
Takami Kósun: Battle Royale
Kurt Vonnegut: Breakfast of Champions
Bret Easton Ellis: A vonzás szabályai
Oriana Fallaci: A harag és a büszkeség
Paul Auster: New York trilógia
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember
Michael Moore: Hülye fehér ember
Harry Harrison: A technicolor® időgép
Philip K. Dick: Transz
Henry Miller: Ráktérítő
Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin – Bob McCabe: Monty Python önéletrajz
Erich Maria Remarque: Az ígéret földje
Philip J. Corso – William J. Birnes: A roswelli titok
Hammer Ferenc: Fekete & fehér gyűjtemény
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Ignotus: Emma asszony levelei
Pablo Neruda: Válogatott versek
Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Kőrössi P. József (szerk.): Amerika! Amerika!
Kazuo Ishiguro: Napok romjai
John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi története
Sylvan Fox: A Kennedy gyilkosság rejtelmei
Aravind Adiga: A Fehér Tigris
Howard Fast: Tom Paine
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme – Álomország
Hoppál Bori: Kebelbarátnők
Czippán György (szerk.): Anekdoták a hőskortól napjainkig I.
Eduard Limonov: Ez vagyok én, Edicska
Slavenka Drakulić: Frida, avagy a fájdalomról
Stephanie Perkins: Anna és a francia csók
Linda Castillo: Az alagút
Max Brooks: Zombi túlélő kézikönyv
Zbigniew Brzezinski: Stratégiai vízió
Jonathan Franzen: Erős rengés
Jane Hawking: Utazás a végtelenbe
Paolo Bacigalupi: The Water Knife
Ben Fountain: Billy Lynn hosszú, félidei sétája
Colm Tóibín: Brooklyn
Szerb Antal: A világ sokkal több…
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
William R. Forstchen: Egy évvel később
Berkes Péter (szerk.): Tanárszöveg / Diákduma
Barbara Leaming: Kennedy özvegye
Danzy Senna: Where Did You Sleep Last Night?

Idézetek

>!
Röfipingvin MP

Kitartóan haladt Nyugatnak. Harrisburgból Pittsburgba, onnan Duluthba, majd onnan Fargóba. Onnan pedig 1978-ban, Denverbe.

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Kérdés: – Hogy kerültek ide Amerikába?
John: – Egyszerű a dolog. Elmentünk Grönlandig, és ott hirtelen balra fordultunk.

Beatles-válaszok

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Grönland
>!
eme P

(…) Whitman felettébb érdeklődött a koponyák, agyvelők íránt. Hitt benne, hogy mindent elárulnak egy ember karakteréről. Így hát amikor ötven-hatvan évvel ezelőtt halálos ágyán feküdt, odaát New Jerseyben, beleegyezett, hogy felboncolják, miután meghalt. (…)
Sokan úgy tartották, tudja, hogy Witman zseni, és szerették volna szemügyre venni az agyát, hogy lássák, van-e rajta valami figyelemre méltó. Tehát a halálát követő napon egy orvos eltávolította, egyszerűen kivágta a fejéből a kérdéses szervet, és elküldte az Amerikai Antropometriai Intézetnek, hogy elvégezzék rajta a szükséges méréseket.
Akár egy óriáskarfiol, szúrja közbe Blue.
Ez az. Akár egy nagy, szürke zöldség. A sztori ezen a ponton kezd izgalmassá lenni. Megérkezik az agyvelő a laboratóriumba, és éppen hozzálátnának méricskélni, amikor az egyik asszisztens leejti a földre.
Széttört?
Persze, hogy szét. Tudja, az agyvelő éppenséggel nem egy kemény valami. Szertespriccelt a helyiségben, és ezzel kész. Összesöpörték, és kidobták a szemétbe. Amerika legnagyobb költőjének az agyát.

214-215. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Walt Whitman
1 hozzászólás
>!
Rita_Sándor

Igazi amerikai szépség volt, az a fajta szépség, amit csak az amerikai lányokban lehet megtalálni: szőke haj és olyan cici, amilyen csak egy amerikai lánynak lehet. Gyönyörű, arányos test, vékony, de nem anorexiás, a bőre bársonyos, mint a legnemesebb fehér angolszász protestáns lányoké, és szépségesen tiszta, abszolút kontrasztban az arckifejezésével, amely mindig enyhén piszkosnak tűnt, mintha rossz lány lenne, és ezzel még jobban felizgatott.

230. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
>!
Rita_Sándor

A ma reggeli Patty Winters Show-ban a jetit interjúvolták, s a legnagyobb meglepetésemre lefegyverzően kedves és intelligens volt.

541-542. oldal (Európa, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
>!
hunny

Nekem már régen feltűnt, hogy Amerikának köztudomás szerint meglévő nagyszerűségeihez és különlegességeihez képest jórészt milyen szegények, üresek, néhány mindig visszatérő adomára korlátozottak az amerikai útleírások. Még elmés, művelt, jó szemű s jó tollú írók is többnyire ellaposodnak, sőt íztelenek s unalmasak, ha Amerika kerül tollukra. Ez furcsa jelenség, mit csak akkor ért meg az ember, ha maga is Amerikába kerül.

14. oldal (Ignotus: Amerikai vonások, 1904)

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
>!
hunny

Lehetetlen magasságból kellene lenéznie annak, aki az igazi Amerikát akarná meglátni. Én képzeletemmel próbáltam fölkapaszkodni e nézőpontra, és láttam, hogy Amerikai igazi arcképének a felhőkarcolók nem komponensei. Csak a rücskök rajta. Aszfaltutak mentén, gonddal ápolt pázsitok közepén az a sokmillió takaros kis családi ház: ez Amerika. Egysejtűek állama.

67. oldal (Nagy Endre: Amerika! Amerika!, 1931)

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
>!
Nagy_Detti

Amerika más módszerekkel intézi el a művészeit, mint Oroszország. No persze Oroszország is okosabb lett, ezt bizonyítja a barátaim, a szélsőbalos festők kiállítása a Szovjet Képzőművészek Szövetségének székházában; az orosz bürokraták megtanulják amerikai kollégáiktól a művészet meggyilkolásának korszerűbb és humánusabb módszereit, nevezetesen: ha meg akarsz ölni egy művészt, vásárold meg…

474-475.

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
>!
EBrody I

Detroitba visszatérve napokon át ült az utcára néző ablak mellett. Az ötödik emeletről úgy tetszett, az emberek sietve járnak, mint a némafilmekben. De lehet, hogy így is volt, lehet, hogy Amerikában az emberek valóban gyorsabban mozogtak.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika
>!
Cicu

Vietnam egy ország volt, ahol Amerika úgy próbálta rávenni az embereket, hogy ne legyenek kommunisták, hogy repülőgépről mindenfélével hajigálta őket. A vegyszerekkel, amelyekről a sofőr beszélt, el akartak pusztítani minden lombozatot, hogy a kommunisták nehezebben bújhassanak el a repülőgépek elől.

10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Amerika