álom fogalom
Idézetek
E helyszíni szemle után Nietschke már teljesen visszanyerhette volna nyugalmát. Sajnos, ez csak jóval később sikerült. Egyelőre csupán annyit ért el a különféle megszokott, hétköznapi tevékenységek jóvoltából, hogy a furcsa érzéseknek ez az undok keveréke – a szégyennel és haraggal vegyes szorongás – lassan gyengült és elmosódott. Lám, mire képes egy ostoba álom. Pedig maga az álom szétfoszlik, mint a köd – hiszen minden nyomasztó hatása ellenére nem egyéb, mint köd és füst.
81. oldal
A világ egy olvasztótégely a maga módján, ahol minden álom próbára tétetik. Sok teljes egészében semmivé olvadt, aztán a tulajdonosa nélküle élt tovább.
145. oldal, Ismerkedés a veszteséggel
– […] Tudod, ez előfordul, ha megöregszel – képtelen vagy megkülönböztetni az álmokat az emlékektől.
37. oldal
Az ő mappája aggasztóan sovány volt – csak egyetlen lapot tartalmazott. Jonas kétszer is végigolvasta a nyomtatott szöveget.
JONAS AZ EMLÉKEK ŐRZŐJE
1. Minden nap tanítás után menj egyenesen az Öregek Háza mögötti Hátsó szárnyba, és jelentkezz a recepciósnál.
2. A napi kiképzés után menj egyenesen haza.
3. A tapintatosságot előíró szabály mostantól nem vonatkozik rád. Tetszésed szerint bárkitől bármit kérdezhetsz, és kérdéseidre választ is fogsz kapni.
4. Kiképzésedről a közösség egyetlen tagjával, még gondviselőiddel vagy a döntéshozókkal se beszélj.
5. Mostantól nem számolhatsz be az álmaidról.
6. Gyógykezelést ezentúl csak a kiképzéstől független betegség vagy sérülés esetén igényelj.
7. Nem kérvényezheted az elbocsátásodat.
8. Hazudhatsz.
9. fejezet
– Az jó, ha az ember élő madarakkal álmodik, főleg, ha énekelnek is. A halott madarak rosszat jelentenek az álomban.
II. kötet, 141. oldal, Kilencedik rész: Az idő csontjai - 70. Emily
Kétségbeesetten szaporázta meg a lépteit. Végre fölért a késpenge élességű dombhátra. Nyögve esett térdre. Mély szakadék tátongott a lába előtt, meredek kőfal zuhant a mélybe. Háromszáz méter magas sziklafal tetején állt. A mélyben köd gomolygott, tömör szürke felülete tengerként hullámzott. Zord felhőhullámok zúdultak a lába alatt a sziklafalnak, de álomszerű lassúsággal. Néhány ködsáv egy pillanatra vörösen izzott fel, mintha hatalmas tüzek lobbantak volna fel alattuk, de gyorsan elhalványult a fényük. Mennydörgés hallatszott a völgyből, villám cikázott a szürkeségben, néha az égbe is felcsapott.
Kilencedik fejezet - Történetek a Kerékről (Első kötet)
– [A] zene a titkok elárulója: árulkodóbb még az álmoknál is, amelyek legalább titkosak.
146. oldal