al'Lan Mandragoran személy

Robert Jordan: A világ szeme I-II.
Robert Jordan: A nagy hajtóvadászat I-II.
Robert Jordan – Brandon Sanderson: Towers of Midnight
Robert Jordan – Brandon Sanderson: Az Éjfél Tornyai I-II.
Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Memory of Light
Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II.
!

~ őrző; spoiler spoiler

!

(al’lan men’dregoren): északi harcos, Moiraine társa.


Idézetek

Quentin>!

– Nem követnek a férgek a hegyekbe is? – kérdezte Egwene lihegve. Lan élesen felnevetett.

– Nem. Félnek a felső hágókban élő lényektől – mondta.

Loial megint felnyögött.

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran · Egwene · Loial
Lisie87>!

Lan megveregette Mandarb nyakát.
– Nemsokára megpihenünk, barátom! – suttogta az állatnak. – Megígérem!
Mandarb felhorkant a sötétben, és a közelben több ló is felnyerített.
– Lesz saját otthonunk – folytatta Lan. – Az Árnyék legyőzése után Nynaeve meg én visszafoglaljuk Malkiert. Újra teremni fognak a földek. Megtisztítjuk a tavakat. Zöld lesz a mező. Nem lesznek trallokok, akik ellen harcolnunk kéne. Gyerekek fognak felülni a hátadra, öreg cimborám! Békességben töltheted el a hátralévő napjaidat. Reggeltől estig almát ehetsz és a legszebb kancák várnak rád!

537. oldal

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran · Malkier · Mandarb · Nynaeve al'Meara · trallok
6 hozzászólás
Quentin>!

Béke pártfogolja kardod – mondta, azzal megfordította a lovát, és keletnek indult, zászlósával és száz kopjásával. Gyors lépésben mentek, a legnagyobb sebességgel, amit páncélozott lovak hosszabb távon is bírnak.

– Micsoda furcsa mondás – így Egwene. – Miért használják ilyen furán? Mármint a békét.

– Ha valamit soha nem élhettél meg, legfeljebb álmodhatsz róla – felelte Lan, miközben megsarkantyúzta Mandarbot –, lassan talizmánná, sőt, még annál is többé válhat.

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran · Egwene · Mandarb
korneliak>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Aztán Lan már rá is vetette magát, miközben a többi ember a trallokok csatárláncára rontott. Az őrző pengéje hatalmas kondulással csapódott a thakan'dari kovácsműhelyek fekete acéljának. A harangzúgásszerű hang végigvisszhangzott a völgyön. Egy pillanatra kék ragyogás töltötte meg a levegőt, mint ég alját a villámfény.

Tizennyolcadik fejezet - A Caemlyni út (Első kötet)

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran
korneliak>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Lannak, már mielőtt a Myrddraal megmozdult volna, kezében volt a kardja.
– Maradjatok mellettem! – kiáltotta, azzal a trallokok felé viharzott a lejtőn Mandarbbal. – A Hét Toronyért! – üvöltötte.
Rand nagyot nyelt, aztán megsarkantyúzta a szürkéjét. Az egész csapat az őrző után zúdult. Egyszer csak, hogy-hogy nem, azon kapta magát, hogy a kezébe került Tam kardja. Lan csatakiáltása hallatán az ő torkából is előtört egy, a sajátja:
– Manetheren! Manetheren!
Perrin is átvette:
– Manetheren! Manetheren!
Mat viszont azt kiáltotta:
Carai an Caldazar! Carai an Ellisande! Al Ellisande!

Tizennyolcadik fejezet - A Caemlyni út (Első kötet)

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran · Mandarb · Manetheren · Myrddraal · Rand al'Thor
korneliak>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Maga… követte a nyomainkat?! – tört ki Lan. Rand most látta először igazán meglepettnek. – Úgy látom, kezdek hanyag lenni.
– Nagyon kevés nyomot hagytak maguk után, de én tudok olyan jól nyomot követni, mint bármelyik folyóközi férfi, talán az egy Tam al'Thor kivételével. – Némi habozás után hozzátette: – Apám egészen a haláláig mindig magával vitt vadászni, mindent megtanított nekem, amit a fiainak szeretett volna, ha legalább egy is születik. – Kihívóan nézett Lanra, de az elismerően bólintott.

Tizenhatodik fejezet - A javasasszony (Első kötet)

Aoimomo P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

-Mandragoran nagyúr! – kiabálta a legényke. – Hát eljöttél! Amikor meghallottam, hogy újra szárnyal az Arany Daru…
– Nem tűztem ki az Arany Darut, Kaisel herceg. Egyedül akartam lovagolni.
– Hát persze. Én is szeretnék egyedül melletted lovagolni. Ugye szabad?

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran
korneliak>!

– A Fény legyen veled, Lan, a Hét Torony utolsó ura – mondta Moiraine olyan halkan, hogy Rand is alig hallotta. Aztán nagy sóhaj kíséretében keletre fordította Aldiebet.

Tizennyolcadik fejezet - A Caemlyni út (Első kötet)

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran · Moiraine Sedai
korneliak>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az őrző újra és újra a fák közé rontott Mandarbbal. Kardjáról, kesztyűjéről csöpögött a füstölgő, bugyborékoló vér. Amikor visszatért, egyre gyakrabban voltak szakadások a páncélján, vérző vágások a testén. Csatalova is botladozott, vérzett. Az aes sedai minden ilyen alkalommal megállt, hogy a sebeire fektesse a kezét. Amikor elvette a tenyerét, csak vér maradt az újra sértetlen bőrön.

Huszonhetedik fejezet - A Sötét Úr mozgolódik (Második kötet)

Kapcsolódó szócikkek: al'Lan Mandragoran · Moiraine Sedai