állam fogalom
Idézetek
… némely állam, köztük Alaszka is, emberrablásnak minősíti, ha emberi lényeket valaki akaratuk ellenére helyváltoztatásra kényszerít, akkor is, ha az egyik szobából a másikba parancsolja át őket.
307. oldal (10. fejezet, A bárányok vére)
Széchenyi István egy londoni sétáján felfigyelt arra, hogy a rendőr az utcán heverő részeghez is bizonyos tisztelettel közeledik, egyszóval: az angol polgárnak jogai vannak. Az élmény ezt a gondolatsort indította el benne: „Lehetsz akármilyen gazdag, Ausztriában semmit sem ér, mert csupán az összeköttetések és megvesztegetések biztosítanak számodra előnyöket. Ebből a szempontból a legszegényebb angol adófizető is emberhez méltóbb életet él, mert nem előnyöket hajkurász, hanem jogai vannak… Az állam akkor jó, ha észre sem veszed, hogy van.”
22. oldal, 1.3 Az emberi jogok (Magyar Közlöny, 2008)
Sereg András: Jogod van hozzá! Állampolgári ismeretek érettségizőknek
A rómaiak hatalma örökké fennmarad, ha a belső lázongásokban egymásnak nem esnek; ezt az egyetlen halálos mérget, ezt az egy kórságot találták fel a gazdag államok ellen, hogy a nagy birodalmak se legyenek halhatatlanok.
140. oldal, II. könyv (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)
Különben is, államoknak nincsen becsületük, csak érdekeik vannak, és ezt az érdeket mindenütt, a világnak minden táján tűzzel-vassal keresztülviszik. Az egyén nem számít.
159. oldal - A szökés
Böszörményi Géza: Recsk 1950-1953
Hogy már most a „saját országomról” kertelés nélkül és világosan beszéljek: létezik egy ország, ahol megszülettem, amelynek állampolgára vagyok, s kivált, amelynek gyönyörű nyelvén beszélek, olvasok és a könyveimet írom; ez az ország azonban sohasem volt a sajátom, inkább én voltam az ő sajátja, és négy évtizeden át sokkal inkább bizonyult a börtönömnek, semmint a hazámnak. Ha igazi nevén akarnám nevezni a kolosszust, amelynek formájában ezzel az országgal én mindig szembetalálkoztam, így hívnám: az állam. Az állam pedig sosem lehet a sajátunk.
103. oldal
– Tehát mi a terve?
– Mint mondtam, a köztisztesség helyreállítása. Az összes útonálló bandát ki kell irtanunk, hogy közülük csak egy maradjon: az állam. Ha így a konkurenciát megszüntetjük, a haszon nem oszlik sok részre, és a rezsi is csökken, mert a túl nagy személyzetet le lehet építeni és kevesebb kell a vesztegetésekre is.
193. oldal (23. fejezet)
Olyan emberekké lettek alakítva, amilyenekre a patriarchális államnak szüksége van, hogy fennmaradhasson. Érzelmeik inkább tömegérzelmek, mintsem egyéni érzések.
114. oldal
A. S. Neill: Summerhill 95% A pedagógia csendes forradalma
Hogy a tudomány ilyen különleges bánásmódot élvez, annak oka, természetesen, a mi kisded mesénk: ha a tudomány rátalált arra a módszerre, amelyik az ideologikusan fertőzött eszmékből igaz és hasznos elméleteket varázsol, akkor ő maga több puszta ideológiánál, objektív mércéje minden ideológiáknak. Nem eshetik tehát állam és ideológia elválasztásának a hatálya alá.
Csakhogy a mese, láttuk, hamis. Nincs semmiféle sajátos módszer, amely szavatolná a sikert, vagy akár csak valószínűvé tenné. A tudósok nem azért érnek el sikereket, mert valamiféle varázspálcának – a módszernek vagy a racionalitás valamiféle elméletének – vannak a birtokában, hanem mert hosszasan foglalkoztak egy problémával, mert meglehetősen jól ismerik a körülményeket, mert nem mondhatók éppenséggel ostobának […], és mert az egyik tudományos iskola kilengéseit csaknem mindig kiegyensúlyozzák egy másik iskoláéi. […] Alapjában véve alig van bármi különbség ama procedúra közt, amelyik egy új tudományos törvény meghirdetésébe torkollik, és aközt, amelyik egy új törvény kibocsátásába: értesítik a polgárokat, vagy akiket illet, „tényeket” és előítéleteket gyűjtenek egybe, vitatkoznak, végül szavaznak. De míg egy demokrácia bizonyos intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy addig magyarázza a procedúrát, míg csak mindenki meg nem érti – a tudósok eltitkolják vagy meghamisítják azt.
477-478. oldal