állam fogalom

Mintha csak attól félne az egyház, hogy hittant senki sem fog tanulni, ha nem lesz kötelező tantárgy, hogy templomba senki sem fog járni, ha iskolai kényszerrel nem lehet a zsenge gyermekeket preparálni. Igen kevésre kell annak a vallás tartalmát becsülni, aki azt hiszi, hogy a vallás tanítására csak kényszerrel lehet az embereket rászorítani. Krisztust a biblia szerint nemigen támogatta az állam, eszméit nem terjesztette a hivatalos iskolák által, és mégis tódultak hozzá az emberek. Krisztus és egyház! – Ne említsétek egy napon!

A keresztény-szociális hazafiság

[…] Olyan országból megyek el, mondtam magamnak a kerti székben, amelyben mindazt, ami egy szellemi embernek örömöt okoz, vagy ha azt nem is, de egyszerűen egzisztenciája fenntartását biztosítja, kiűzték, kigyomlálták, kioltották, amelyben minden valószínűség szerint már csak a legprimitívebb létfenntartási ösztön uralkodik, s amelyben egy úgynevezett szellemi embernek még a legminimálisabb igényeit is csírájában elfojtják. Amelyben a korrupt állam és az ugyanolyan korrupt egyház közösen húzza azt a végtelen istrángot, amelyet évszázadok óta a legnagyobb kíméletlenséggel s egyúttal a leg-magától értetődőbben hurkolt e vak s urai által saját butaságában béklyózott és ténylegesen buta nép nyaka köré. Amelyben az igazságot lábbal tiporják, s a hazugság, mint bármely cél elérésének egyetlen eszköze, minden hivatalos helyen megdicsőül.

54-55. oldal (Ferenczy, 1995)

[…] el kell egymástól választanunk a tudományt és az államot, ahogy elváltak egymástól az egyház intézményei és az állam; a tudományt pedig úgy kell tanítani, mintha egy nézet volna a sok közül, nem pedig az igazsághoz és valósághoz vezető egyetlen út.

19. oldal

Ha az állam elfojtja a szólásszabadságot, ezzel azt éri el, hogy az emberek mást mondanak, mint amit éreznek. Ez egyfelől utálatos hízelgéshez, hitszegéshez, cselszövéshez vezet, másfelől makacs ellenálláshoz, végül lázadáshoz.

168. oldal, Spinoza - A valláspolitikai tanulmány (Minerva, 1987)

A huszadik századot újra meg újra megrengeti, szétzülleszti a mindenfajta erkölcsöt nélkülöző politika. Az államok és vezetőik mentesülnek attól, ami minden tisztességes embertől megkövetelhető. Itt a végső óra, hogy megkeressük az államiság magasabb rendű formáit, melyek nem csupán egoizmuson, hanem együttérzésen is alapulnak.

22. oldal

A jó és bölcs uralkodó legfőbb erénye a közjó szolgálata, ezzel szemben viszont a zsarnok mindent saját önző érdekének rendel alá. Erasmus „A keresztény fejedelem neveltetése” című művében több mint ötven pozitív jellembeli tulajdonsággal ruházza fel a jó és bölcs uralkodót.
A fentieken túl érdemes még kitérni arra is, hogy az Erasmus-féle hatalmi modell milyen államfilozófiai elvre épül. Talán a legfontosabb a lehető legkisebb társadalmi teherrel járó hatalom elve. Ez az elv abból indul ki, hogy az a hatalom a legjobb, amely nem nyomorgatja, hanem boldogítja a lakosságot. Ehhez az kell, hogy az állam lehetőleg tartsa távol magát a gazdaságtól és egyáltalán ne szóljon bele az ember magánéletébe. Különösen ügyeljen az adó ésszerű mértékére, igazságosan szabja meg a közteherviselést, inkább csak a gazdagokat adóztassa. Az állam szüntesse meg a bürokráciát, számolja fel a felesleges hivatalokat, tartsa minimális szinten a hivatalnoki apparátust.

93. oldal Az újkor hajnala - A reformáció (Erasmus)

A politikai anarchizmus ismertetőjegye a szembefordulás a fönnálló renddel: az állammal, annak intézményeivel, az intézményeket támogató és dicsőítő ideológiákkal. A fönnálló rendet le kell rombolni, hogy az emberi spontaneitás érvényre juthasson, hogy az emberek – amihez joguk van – szabadon cselekedhessenek, szabadon választhassák azt, ami a legjobbnak tűnik nekik.
[…] A mai megmerevedett intézmények helyébe szabad szövetkezések lépnek, amelyekben mindenki azt teszi, ami a képességeinek leginkább megfelel, ahol semmiféle funkció nem szilárdulhat meg – „a tegnapi elöljáró holnap alattvaló lehet”. A tanulás mozgatórúgója a kíváncsiság kell, hogy legyen, nem a kényszer, a „tanárnak” ezt a kíváncsiságot kell táplálnia, és nem támaszkodhat rögzített módszerekre. A spontaneitás az istene a gondolkodásnak (az észlelésnek), és istene a cselekvésnek is.

321-322. oldal

    Én is tanultam dialektikát az egyetemen, ismertem a lenini tételt: az állam elhalásának legjobb módja az állam erősítése.

132. oldal

Az állam nem egyenlő a néppel. Az állam csak a nép szolgája, ezért hát úgy is kellene viselkednie, ahogyan egy szolgához illik.
Mégis a legkisebb kormányhivatalnok is úgy viselkedik, mintha ő lenne a világ ura. Hát ez az, amit el kell venni tőlük.

249. oldal

Az ország szívében általános az érzés, hogy az állam hajója teljes gőzzel halad, de senki nincs a kormánykeréknél; a kormányost senki sem jelölte ki, ő maga pedig bevallotta, hogy ittas vezető.

15. oldal