Aline Penhallow személy

Cassandra Clare: Üvegváros
Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony
Cassandra Clare – Wesley Chu: The Red Scrolls of Magic
Cassandra Clare: Queen of Air and Darkness
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan – Maureen Johnson – Kelly Link – Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei
Cassandra Clare – Wesley Chu: A mágia vörös tekercsei

Idézetek

Virág_Blogger>!

– A vérnek még mindig véríze van a szádban? Vagy inkább valami másra hasonlít, narancslére vagy mit tudom én? Mert szerintem a vér ízétől én…
– Csirkeíze van – szólt közbe Simon, csak hogy elhallgattassa a lányt.
– Tényleg? – Aline döbbenten nézett.
– Csak szórakozik veled, Aline – jegyezte meg Sebastian. – És jól teszi.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aline Penhallow · Sebastian · Simon Lewis
Belle_Maundrell >!

– Minden rendben. És nálatok?
– Nem panaszkodhatok – tudósított Aline. – Jace is veled van?
[…]
– Jace otthon van a… hm, az új barátnőjével. Emlékszel Claryre.
Alec remélte, hogy Aline-nek nem törik össze a szíve.
– Ja, igen, az alacsony vörös! – mondta a lány. Ő maga sem nőtt éppen magasra, de ezt soha nem vallotta volna be. – Tudod, Jace annyira szomorú volt a háború előtt, gyanítottam, hogy lehet valamilyen tiltott szerelme. Csak nem Claryre gondoltam. Te is sejted, hogy miért. Azt hittem, a vámpír az.
Alec köhögött. Aline megkínálta egy korty kávéval.
– Nem – felelte, amikor újra rátalált a hangjára. – Jace nem Simonnal jár. Jace hetero. Simon is hetero.
– Láttam a hegeket Jace nyakán – mondta Aline. – Engedte, hogy az a vámpír megharapja. Elhozta Alicantéba. Na, gondoltam, ez jellemző Jace-re. Soha nem kever sima zűrt, ha katasztrófa is lehetséges. Várj, azt hitted, fel akartam szállni a szakadékba rohanó vonatra?
– Igen – felelte Alec. Lojális parabataiként kedte kissé sértőnek találni Aline hangját.
– Mármint tény, hogy Jace nagyon helyes, és mindig bírtam a magas szőkéket. Az is igaz, hogy kedvelem – mondta a lány. – Jó fej volt velem, és nagyon megértő, de remélem, hogy boldog az… akárkijével. Vagy azzal a vámpírral. Vagy mindegy, kivel.
– Simonnak hívják – közölte Alec.

261-262. oldal, Tizenkilencedik fejezet - Mennyben is kötve

interstellarcloud>!

A telefon kétszer csengett ki, mielőtt felvették.
– Halló? – szólt be Alec. – Raphael?
– Nincsenek jóban – mormogta Helen –, de azért felhívja cseverészni.
– Na, ja – bólintott Aline. – Alec annyira bűnösnek tűnik. Meg mernék esküdni rá, hogy nem az, de bármit tesz, nagyon rossz fényt vet rá.

290. oldal, Tűz a Karmazsin Kézben

liliom1229>!

    Ahányszor csak Helen és Aline eszébe jutott, Alec mindent meg akart változtatni a Klávéban, hogy hazahozhassa őket.

368. oldal, Az elveszett ország

zsofy0312>!

– És talán bevallálhatnánk egy babát.
– Komolyan? – Helen eltátotta a száját. Aztán becsukta. Aztán megint kinyitotta. – De… hogyan, drága? Mondén orvosok nélkül…
– Nem tudom, de megkérdezhetnénk Magnust és Alecet, mert az a benyomásom, hogy ahol ők vannak, ott babák potyognak az égből. Csecsemőeső vagy ilyesmi.

720. oldal 34.fejezet

Barbus87>!

Az utolsó árnyvadász Sebastian előtt állt, és türelmetlenül nyúlt a Pokol Kelyhe után.
– Clary… – szólt Jace.
Soha nem derült ki, mit akart mondani. Kiáltás hallatszott, és az éppen a kehelyért nyúló árnyvadász nyílvesszővel a torkában tántorodott hátra. Clary csodálkozva kapta oda a fejét, és Alecet pillantotta meg egy dolmen tetején teljes harci öltözetben, íjjal a kezében. Elégedett mosollyal nyúlt hátra a válla fölött egy újabb nyílvesszőért.
Aztán a többiek is a síkságra özönlöttek a háta mögül. Egy teljes farkasfalka vágtatott szorosan a földhöz tapadva, szőrük csillogott a sokszínű fényben. Clary biztos volt benne, hogy Maia és Jordan is köztük van. Mögöttük ismerős árnyvadászok érkeztek szoros alakzatban: Isabelle és Maryse Lightwood, Helen Blackthorn, Aline Penhallow, és persze Jocelyn, akinek vörös haját már messziről észre lehetett venni. Velük volt Simon is, válla mögül ezüstszínű kard markolata kandikált ki. Leghátul érkezett Magnus, ujjaiból kék szikrák pattogtak.
Clary szíve hevesebben kezdett verni.
– Itt vagyok! – kiáltotta feléjük. – Itt vagyok!

vgabi >!

“Is Jace with you?”
“Uh, no,” said Alec.
He wondered if Aline was asking for a specific reason. Aline and Jace had kissed in Alicante, before the war. Alec tried to think of what Isabelle usually said to girls about Jace.
“The thing is,” he added, “Jace is a beautiful antelope, who has to be free to run across the plains.”
“What?” said Aline.
Maybe Alec had gotten that wrong. “Jace is home with his, uh, his new girlfriend. You remember Clary.” Alec hoped Aline was not too heartbroken.
“Oh right, the short redhead,” she said. Aline was tiny herself, but refused to ever admit it. “You know, Jace was so sad before the war, I thought he must have a forbidden love. I just didn’t think it was Clary, for obvious reasons. I thought it was that vampire.”
Alec coughed. Aline offered him a sip of her latte.
“No,” he said when he got his voice back. “Jace is not dating Simon. Jace is straight. Simon is straight.”
“I totally saw scars on Jace’s neck,” Aline said. “He let that vampire bite him. He brought him to Alicante. I thought: classic Jace. Never makes a mess when a total catastrophe will do. Wait, did you think I wanted a ride on that disaster train?”
“Yes?” said Alec.

Barbus87>!

– Ó, nicsak, megjött Manuel is! – szólt Emma. – Őszintén sajnáltuk volna, ha elkerüljük egymást, de már látom, hogy csak máshol volt…
– Ki ne mondd! – figyelmeztette Julian.
– …lekötve. – Emma elvigyorodott. – Bocs. Nem tudok ellenállni egy rossz szóviccnek.
Mert hát Manuelt összekötözték. Úgy ötven vagy talán még annál is több Cohors-taggal együtt terelték át őt is az Örökkévaló mezőn a Brocelind-erdő pereme felől. Egy csapat árnyvadász hajtotta őket – Aline, Helen, Isabelle, Diana és Simon.
Mellettük olyan könnyedén, mintha reggeli sétára indultak volna, Jace és Clary lépdelt. Clary hosszú rudat tartott a kezében, rajta Livvy Őrségének zászlaja lobogott. Emmának égett a szeme – Livvy medálja és szablyája büszkén szállt az Örökkévaló mező
fölött.
Mögöttük érkeztek az alvilágiak, akik az erdőben vártak egész éjjel: boszorkánymesterek, vérfarkasok, mindenféle tündérek ugrottak, léptek, szökelltek elő a fák mögül. A Brocelind-erdőt ismét benépesítették az alvilágiak.

680-681. oldal, 30. fejezet - Gyémánt a bálvány fején (Könyvmolyképző Kiadó, 2019)

SzRéka P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– A stabil munkahely jó dolog – ismerte el Aline. – Aztán meg rajta kell tartanunk a szemünket a gyerekeken, hogy ne legyenek belőlük huligánok.
– Azt hiszem, azzal már elkéstünk. – Helen szeretettel pillantott kisebb testvérei felé a parton.
– És talán bevállalhatnánk egy babát.
Komolyan? – Helen el tátotta a száját. Aztán becsukta. Aztán megint kinyitotta. – De… hogyan, drága? Mondén orvosok nélkül…
– Nem tudom, de megkérdezhetnénk Magnust és Alecet, mert az a benyomásom, hogy ahol ők vannak, ott babák potyognak az égből. Csecsemőeső vagy ilyesmi.

petramakay>!

– Mi az? – kérdezte tágra nyílt szemmel Tavvy.
– Ez – felelte Aline – frittata. És mind megfogjátok enni. – Ezzel lecsapta a serpenyőt az asztal közepére.
– Nem szeretem a frittatát. – közölte Tavvy.
– Szívás. – Aline karba fonta a kezét, és sorban egymás után rájuk meredt. – Tegnap megríkattátok Helent, szóval most megeszitek ezt a frittatát, ami nem mellesleg rohadt finom, és még ízleni is fog. Ez a reggeli, és mivel én nem Helen vagyok, teszek rá, hogy éhen haltok-e, vagy csipszet esztek minden egyes étkezésnél. Helennel együtt mind a kettőnknek rengeteg a dolgunk, a Klávé hangyabokányit sem segít, ő meg csak veletek szeretne lenni, és nem tűröm, hogy még egyszer sírjon miattatok. Világos?
Drunak és Tavvynek fennakadt a szeme. Némán bólintottak.
– Ne haragudj, Aline! – szólalt meg halkan Cristina.
– Nem rád gondoltam, Cristina. – Aline a szemét forgatta. – És hol van Ty? Nem tartom meg még egyszer ezt az előadást. – Kit felé fordult. – Te vagy összeragadva vele. Hol van?
– Valószínűleg alszik. – felelte Kit.

152. oldal - 153. oldal