Alec Valcourt személy

Szüksége volt egy helyre, ahol gyakorolhatott, és megszabadulhatott a bosszúságától anélkül, hogy kritizálták, vagy korholták volna. Ahol ledobhatta a kabátját, és úriemberhez nem méltó módon megizzadhatott.

– Ön szerint a báli etikett minden szabályát megszegtem? – kérdezte óvatosan Julia, miután bólintott.
– Nem… – billentette oldalra a fejét elgondolkodva Alec. Hozzátette: – Viselt kesztyűt.

– Elmeséltem Miss Midwinternek, hogyan mentette meg Waltert a múlt héten. Le volt nyűgözve.
Miss Midwinter nem úgy festett, mint aki le van nyűgözve.

– […] Maga hölgy, Miss Midwinter. Ne hagyja, hogy egy férfi úgy bánjon önnel, mintha ennél kevesebb lenne!

– Hogy van?
– Jól, köszönöm! És ön? Sétált mostanában templomtornyokon?
A lány összeszorította az ajkát, mintha számolgatna.
– Csak kétszer.
– Á! Nagyszerű! Látom, a javulás útjára lépett.

Juliára nézett [Alec] és örömmel látta csillogó szemét, gödröcskés mosolyát.
Együtt eljárták a menüettet. A táncok királynőjét. A táncot, amely több királyi bált nyitott meg, mint bármi más. És húsz éve ez volt az első tánc, amelyet Beaworthy tánctermében eljártak.