!

Albrecht Dürer személy

Márai Sándor: Füves könyv
Neil Gaiman – Terry Pratchett: Elveszett próféciák
Thomas Mann: Doktor Faustus
Bernáth Aurél: Feljegyzések éjfél körül
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Karl Geiringer: Johann Sebastian Bach
W. G. Sebald: A Szaturnusz gyűrűi
Varjassy Péter – Métneki Júlia: Egy vagy kettő?
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
Fenyő Iván – Katona Tamás (szerk.): Albrecht Dürer fametszetei és rézmetszetei
Bartis Attila: A vége
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
Noah Charney: The Art of Forgery

Idézetek

>!
Kkatja P

Aztán a Dózsa György úton hazafele Apám elmagyarázta, hogy a giccs a művészet ellentéte. A buták művészete. Az összes naplemente, meg patakból ivó őzike hazugság. Nem szó szerint hazugság, hiszen naplemente is van, az őzek is isznak. Művészetként hazugság. Mert az örök idill illúzióját akarják kelteni. Mintha az életben nem lenne ugyanúgy jelen a rossz, mint a jó, a csúf, mint a szép. Dürer már tizennégy évesen olyan rajzot készített az anyjáról, amilyet kevesen. És nemcsak azért, mert kiváló rajztudása volt, hanem mert az édesanyját a csúnyaságával együtt volt bátorsága megmutatni. Készíthetett volna olyan rajzot, amelyik azt sugallja, hogy az anyja boldog és gyönyörű, sőt minden öregasszony az. És az bizony giccs lenne, kisfiam. Pont az tette naggyá Dürert meg a többieket, hogy nem hazudtak. (…)
Ez a kéményseprő viszont pont úgy mosolyog, mintha egy életen át kormos kéményeket pucolni lenne a legnagyobb boldogság. A giccs egyszerűen hazugság. Elfelejteni az élet nehezét. Rózsaszín habnak látni a világot. Ez a giccs.

396. oldal (a giccs)

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer · giccs
>!
lzoltán IP

(…) Dürer maga írja meg Családi Krónikájában (1524) magyarországi származását. Apja Magyarországon „geboren im Königreich zu Hungern”, a Jula (Gyula) melletti Eytas (Ajtós) községben született. A Dürer (Türer) családi név is ennek a községnévnek német fordítása. Már az idősebb Albrecht Dürer is használta a családi címert a nyitott ajtóval a hármashegyen. A címernek Dürer egy igen szép fametszetet szentelt. Dürer apja fiatalon elhagyta hazánkat. Mint megbecsült ötvösmester Nürnbergben telepedett le, s egykori mesterének lányát vette feleségül. Albrecht Dürer művészete minden ízében német művészet, s magyar elemeket keresni alkotásaiban ellentétben állana a tudományos szemlélet követelményével.

5. oldal (Magyar Helikon, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer
6 hozzászólás
>!
cassiesdream

Csak Weimarban nyílt alkalma közvetlenül az olasz kompozíciók tanulmányozására. Hatásuk ahhoz hasonlított, amit az olasz képzőművészet Albrecht Dürerre gyakorolt. Az adriai-félszigetről származó derűs és kiegyensúlyozott művek segítették mindkét mestert magukra találásukban. Elvetették Észak zordságát és túlzott merevségét, helyükbe plasztikus tisztaság, áttetszőség és egyszerű szerkezet került. Az idők folyamán Bach teljesen magába fogadta az olasz zenét, és ennek saját kontrapunktikus örökségével, valamint az északi nyelvezettel történő összeolvasztásából teemtette meg azt, amit ma tipikus Bach-stílusnak tartunk.

III. rész - Bach zenéje - II. Orgonaművek

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer · Johann Sebastian Bach
2 hozzászólás
>!
alexxy

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Nem így képzeltem – mondta Háború. – Nem azért vártam évezredeket, hogy mindenféle vezetékekkel babráljak egy kicsit. Ezt nem nevezném drámainak. Albrecht Dürer nem az Apokalipszis Négy Gombnyomogatójáról készített fametszeteket.

Neil Gaiman – Terry Pratchett: Elveszett próféciák Agnes Nutter boszorka szép és pontos próféciái

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer
>!
cassiesdream

S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága. És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az.
Mit csinál a német nemzet nagyjaival?
Nézd meg, magyar író: mit csinál Dürer emlékezetével és Goethe kalandjaival? S mind a többiekével?
Minden porszemet összegyűjt: pázsit lesz belőle. S ápolja a halmot, s öntözi a pázsitot.

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer · Johann Wolfgang Goethe
>!
BZsofi +SP

Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét vagy rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, s oly könnyű megtalálni a félórát, mely a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.

107

Márai Sándor: Füves könyv Gyógyító gondolatok

>!
déli_báb IP

Az ember életében sok ezer könyvet olvas, legnagyobb részüket egy hét alatt elfelejti. Az ember életében sok ezer festményt, zeneművet, szobrot és tájat lát és hall, és van tíz-húsz-harminc, amely hosszabb ideig kíséri, mint a barát vagy a kedves. Az ember életében csak egészen kevés olyan gondolatot talál, amelytől sohasem válik meg. A sok ezer kép vagy könyv mindennapi táplálék, amely azzal, hogy egy bizonyos ideig örömet nyújtott, feladatát elvégezte. Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri, meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs objektum.
Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a csillagot, a kürt vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan egyformán ugyanaz tud maradni. A művészet tele van ilyen objektumokkal. Nem szükséges, hogy a nagy remekek legyenek. Ilyen objektum például Dürer Melankóliája vagy Ritter Tod und Teufele. Ilyen Michelangelo több Prófétája és Sybillája. Ilyen zenei meditációs objektum Beethoven V. szimfóniájának sorsmotívuma vagy a IX. szimfónia scherzójának dionüszoszi témája. Ilyen Van Gogh önarcképe és Velázquez udvari bolondjainak legtöbbje. Ezek a kimeríthetetlen gondolatösztönzés forrásai. Az ember a lét géniuszával itt közvetlen kapcsolatba lép.

Bevezetés (részlet)

Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana 5000 év bölcsessége

1 hozzászólás
>!
JordanT

Ő: – … Hogy mi a beteg, mi az egészséges, fiam, ebben a kérdésben sose engedjük át a nyárspolgárnak a döntést. Nyílt kérdés, hogy a nyárspolgár vajon szakértő-e élet és halál dolgaiban. Gyakran megesik, hogy az élet kapva kap olyasmin, ami halál vagy betegség útján jött létre, és ettől váratlan távlatokba, magasságokba lendül. Elfelejtetted-é, amit a főiskolán tanultál, hogy Isten a rosszból jót tud csinálni, és nem szabad megfosztani Őt az erre való alkalmaktól? Item: egyvalakinek mindig betegnek, szelősnek kellett lennie, hogy a többieknek ne kelljen. És hogy az eszelősség hol kezd igazán betegséggé fajulni, nem könnyű ám eldönteni. Ha valaki révülten odaírja a margóra: „Idvezültem! Önkívületben lebegek! Ez új, ez nagyszerű! Ó, megvilágosodás túláradó gyönyöre! Orcám izzik, mint az olvadt acél! Őrjöngök, s ti is őrjöngeni fogtok valamennyien, ha ez eljut hozzátok! Isten legyen akkor irgalmas szegény lelketeknek!” – akkor ez vajon még eszelős egészség-e, normális eszelősség vagy pedig meg van támadva a meninxe? A nyárspolgár az utolsó, aki ezt eldöntheti, mindenestre jó ideig nem tűnik neki semmi rendellenesnek, hiszen megszokta, hogy a művészféle mind bogaras. És ha az a valaki másnap reakcióként így kiált fel: „Ó, sivár üresség! Ó, kutya élet, ha az ember alkotásra képtelen! Bárcsak háború törne ki odakinn, hogy valami mégis történjék! Hogy szépszerivel megdögölhessek! Bárcsak könyörülne rajtam a pokol, hisz úgyis pokol kárhozottja vagyok!” – akkor vajon vegyük-e szó szerint? A szó szoros értelmében vett valóság-e vajon, amit itt a pokolról mond, vagy pedig csak metafora némi Dürer-féle Melankóliá-ra? Summa summárum, mi csak azt szállítjuk nektek, amiért a klasszikus költők legtiszteletreméltóbbika oly igen szép szavakkal hálálkodik isteneinek:
Mindent megadnak a végtelen istenek
kedvenceiknek egészen,
minden végtelen örömöket,
a végtelen kínt is egészen!
Én: – Gúnyos hazug! Si Diabolus non esset mendax et homicida! Ha már végi kell hallgatnom csácsogásodat, legalább ne emlegesd az egészséges nagyságot és a termésaranyat! Tudom jól, hogy a tűzzel s nem napsugárral csinált arany hamis.
Ő: – Ki meri ezt állítani? Talán bizony a nap tüze előbbrevaló, mint a konyháé? És: egészséges nagyság! Meg ne halljam! Te igazán hiszel az effélében, az ingéniumban, melynek a poklokhoz semmi köze? Non datur! A művész a bűnöző és az eszelős édestestvére. Azt hiszed, valaha is létrejött élvezetes mű anélkül, hogy alkotója a gonosztevő és a tébolyult életébe belekóstolt volna? Beteg, egészséges: mit számít az? Betegség nélkül soha életében nem boldogult az élet. Igaz és hamis: mit számít az? Talán bizony csavargó szarházik vagyunk? A semmi orrából rángatjuk elő az értéket? Ahol nincs, ott ne keress: ez az ördögre is vonatkozik! …

Thomas Mann: Doktor Faustus Adrian Leverkühn német zeneszerző élete, egy barátja által elmesélve

>!
sophie P

Janine utolsó dolgozóhelye egy többé kevésbé az iroda közepére állított szék volt, ezen láttuk ülni, ha állandóan nyitott ajtaja előtt elmentünk, előre hajolva irkált a térdére fektetett alátéten, vagy hátradőlve elmerült gondolataiban. Ha néha azt mondtam neki, úgy fest a papírjai között, akár Dürer Melankóliá-jának a pusztítás eszközei közt gubbasztó angyala, azt válaszolta, hogy dolgainak látszólagos rendetlensége valójában nem más, mint valamiféle beteljesedett vagy a beteljesítéshez közelítő rend.

16. oldal

W. G. Sebald: A Szaturnusz gyűrűi Angliai zarándokút

>!
Carmilla 

    Talán a legkorábbi, s egyben az egyik leghíresebb állati ikertorz-ábrázolás Albrecht Dürer nevéhez fűződik. Ez a cephalopagus típusú összenőtt sertés 1496-ban jelentett nagy szenzációt Európa nyugati vidékén.

37. oldal, IV. Összenőtt ikerformák növényeknél, ikertorzok az állatvilágban (Kossuth, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Albrecht Dürer