Alberto Moravia személy
Idézetek
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Úgy érezte, képtelen lenne elmagyarázni az anyjának, mit művelt Hajas abban az idegen lakásban. Festéket hányt, egy szál farokban, nos, ez volt a program. Vera anyjának Barcsay volt a modern művészet csúcspontja, esetleg Kondor Béla, és a könyvek, amiket naphosszat olvasott az ágyában fekve, egy erősen középkorú és neurotikus erzsébetvárosi értelmiségi nő tipikus olvasmányai voltak: Moravia, Simone de Beauvoir, Déry Tibor meg Thomas Mann. Semmi festékevés, semmi hányás, semmi farokmutogatás, legalábbis nem nyilvánosan.
– Sohasem mozdul ki?
– Évek óta soha…Életem egy pillanatában alapos számvetést csináltam: ha elmegyek hazulról, hogy egyetlen értelmes, tisztességes ember társaságát élvezzem, ki vagyok téve annak, hogy el kell viselnem átlagosan tizenkét gazembert és hét hülyét, akik csak arra lesnek, hogy elmondhassák a véleményüket az emberiségről, a kormányról, a községházáról és Moraviáról…Ön szerint megéri?
70.
Ma feljött Toninóhoz Alberto Moravia. Meg akart ismerkedni velem. Sántít, betegnek és öregnek látszik: hetven éves.
Olyan embernek tűnt számomra, aki nem érdemli meg az írói dicsőséget, és minthogy a környezete ezt érzi is, magánnyal fizet érte. Valami oknál fogva megsajnáltam őt: a moszkvai illusztrátor-képzőművész, Tauberg jutott róla eszembe, igaz Moravia keményebb és elegánsabb ember.
L. DA. V, 80. MÁJUS 19, HÉTFŐ, RÓMA
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Az új Itália szelleme elleni valódi merénylet pontosan elbeszélő prózában megy végbe, ahol Italo Svevóval, a hétpróbás zsidóval és Alberto Moráviával, a kétszeresen hétpróbás zsidóval kezdve egy egész nyomorúságos háló szövődik, mely a társadalom iszapos fenekéről visszataszító figurákat hivatott felkotorni, olyan embereket, akik nem is „emberek”, hanem akarattalan, undorító és alacsonyrendű érzékiséggel átitatott, fizikai és erkölcsi érelemben egyaránt beteg bábok… S mindezen elbeszélők mesterei éppen ők, Proust Móric és Joyce Jakab nevű patologikus bolondok, akiknek nem hiába idegen, zsidó a nevük, hiszen zsidók ők a velejükig, és romlottak a hajuk tövéig…
277. oldal - Már csak az Ulysses hiányzott (Európa, 2011)
Umberto Eco: Ellenséget alkotni 87% És más alkalmi írások
→ |
---|
– Hogy vagy, Alberto?
– Képzelheted, Fantomas, kétségbe vagyok esve.
És a legrosszabbat még nem is tudod, Fantomas. Megfenyegettek. „Ha még egy könyvet merészel írni, meghal.” Mit szólsz hozzá?
– Gyanakszol valakire?
– Azt hiszem, fasiszta összeesküvés, de képtelenség megtudni, ki irányítja.
49. oldal (Magvető, 1978)
– … Porca madonna, a könyveim!
– A rosszak is megsemmisültek – mondtam vigasztalásul.
– Menj a fenébe – felelte Moravia, és egy sas gyorsaságával csapta le a kagylót.
72. oldal (Magvető, 1978)