Albert Einstein személy

Tatiosz: Mosolygó történelem
Douglas Preston – Lincoln Child: Titkok háza
E. L. Doctorow: Isten városa
Michael Greenberg: Süss le, nap!
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei I.
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Hamvas Béla: Karnevál
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Douglas Adams: Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Stephen King: A remény rabjai
Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Desmond Morris: A boldogság természete
Erlend Loe: Naiv.Szuper.
Szilvási Lajos: Légszomj
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Stanisław Lem: Szénanátha
Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről
Andrew Matthews: Élj vidáman!
Carl Sagan: Broca agya
Umberto Eco: Hat séta a fikció erdejében
David Servan-Schreiber: Szíveddel figyelj
Jodi Picoult: Szívtől szívig
Gary Chapman: Szólóban
Varnus Xaver: Isten majd megbocsájt – az a mestersége
Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája
John Gribbin: Schrödinger macskája
Stephen Hawking: Einstein álma és egyéb írások
Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka
H. P. Lovecraft: Árnyék az időn túlról
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás
Marx György: A marslakók érkezése
Douglas Preston – Lincoln Child: Csendélet varjakkal
Mérő László: Az elvek csapodár természete
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Mentsd meg a világot, ne csinálj semmit! / Save the World – Do Nothing
J. R. Ward: Feloldozott szerető
Pablo Neruda: Bevallom, éltem
Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek
Philip José Farmer: A végzet álarca
Osho: Tantra
Karinthy Ferenc: Napló I-III.
Eszenyi Miklós: Férfi a férfival, nő a nővel
Margitay Zsolt: 1000 + 21 Híres emberek humoros mondásai
George Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál
Edward de Bono: Gondolkozz! …mielőtt túl késő
Walter Isaacson: Einstein
Dan Brown: Az elveszett jelkép
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Albert Einstein – Sigmund Freud: Háború, de miért?
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Meg Cabot: Princess in Waiting
Daniel Vernet: Berlin regénye
Alan Lightman: Einstein álmai
Hans Grassmann: Picasso és a Mercedes-Benz avagy mi a fizika?
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Rudolph Ballentine: Úton az egészséges táplálkozás felé – Egy újabb evolúciós lépés
Popper Péter: Sárkányok barlangja
Esterházy Péter: Esti
Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Szabó B. István: Örkény
Örkény István: Négyeskönyv
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Stephen Fry: Csináljunk történelmet
Michio Kaku: A lehetetlen fizikája
Jodi Picoult: Házirend
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Dudich Ákos: Pótolhatatlan Halhatatlanság!
Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és a Láthatatlan Emberek Bandája
Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története
Dernői Kocsis László: Politikusok és kalandorok
Karin Slaughter: Hitetlen
Borisz Akunyin – Ljudmila Ulickaja – Borisz Sztrugackij – Mihail Hodorkovszkij: Harcolok a szabadságért
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Peter Høeg: Borderliners
Vass Virág: Ringass, Amadeus
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Nagy Lajos: A tanítvány / Kiskunhalom / A falu álarca
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Dorothy Leeds: Önbecsülés, önmenedzselés
James Dashner: Az útvesztő
Mérő László: Mit gondol a golyó?
Hankiss Elemér: A Nincsből a Van felé
John Simmons: 100 tudós
Ernest Cline: Ready Player One
John D. Barrow: Univerzumok könyve
Joss Stirling: Lélektársak – Phoenix
James S. A. Corey: Leviatán ébredése
Richard Panek: 4% univerzum
Shelley Emling: Marie Curie és lányai
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor
Orson Scott Card: Bűvölet
Maria Konnikova: Mesterelme
Bill Price: A történelem legfontosabb döntései
Angelika Bartram – Jan-Uwe Rogge: Beszélj úgy a gyerekkel, hogy meghallgasson és hallgasd őt úgy, hogy beavasson
John Scalzi: A lázadás hangjai
Demi Lovato: Légy erős!
Jo Nesbø: A fiú
Irvine Welsh: A sziámi ikrek szexuális élete
Kelló Éva (szerk.): Coaching alapok és irányzatok
Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa
Michel Houellebecq: Behódolás
Neal Shusterman: Unwind – Bontásra ítélve
Tom Ryan: Atticus nyomában
Louise L. Hay – Robert Holden: Az élet szeret téged
Yuval Noah Harari: Sapiens
Laurent Seksik: Einstein elfeledett fia
Carlo Rovelli: Hét rövid fizikalecke
Háy János: Ország, város, fiú, lány
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Ted Chiang: Életed története és más novellák
Carmine Gallo: Storytelling
Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Héctor García Kirai – Francesc Miralles: Ikigai – A hosszú élet japán titka
Jean-Michel Guenassia: Javíthatatlan Optimisták Klubja
Lente Gábor: Vízilónaptej és más történetek kémiából
Mary Frame: Imperfect Chemistry
Kaszás György: Kreativitássuli
S. J. Kincaid: The Empress
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
Sylvia Löhken: A csend öröme
Ittzés Laura: Nyolc perc
Robert Maurer: Kaizen
Michael W. Taft: The Mindful Geek
Étienne Klein: Volt-e nulladik pillanat?
Julie Buxbaum: Hogy folytassam?
M. Robinson: El Pecador
Steven Pinker: Az erőszak alkonya
Héctor García – Francesc Miralles: Ikigai – A boldogság japán titka
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Robert McCammon: Egy fiú élete
Kelsie Stelting: Abi and the Boy Next Door
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Emma Chase: Getting Played
James Patterson – Chris Grabenstein: A zsenikísérlet
David Allen – Mike Williams – Mark Wallace: Haladj a dolgaiddal! – GTD
Pál Ferenc: Ami igazán számít
Örkény István: Babik / Egy négykezes regény tanulságos története
Lackfi János: Száll a kakukk a fészre
Robin O'Wrightly: Tonio & Leona
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
James Fallon: A pszichopátia belülről
Suzy Amis Cameron: OMD
Vincent Bevins: The Jakarta Method
Tolnai Ottó: Az úr pantallója
Marie Aubert: Felnőtt emberek
Claire Kingsley: Falling for My Enemy
Jay Shetty: Gondolkodj úgy, mint egy szerzetes
Antti Tuomainen: A nyúlfaktor
Roland Paulsen: Mi van, ha…?
Jørn Lier Horst: Einsteingåten
!

Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy Einstein gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.

!

Az idős Einstein

!

pop ikonként


Idézetek

Dora P>!

A legjobb a mappában az a kép, ahol Einstein egy csoport indiánnal van. Mosolyog, fején tolldísz. A kép alatti szöveg szerint azt mondta, a hopi indiánok értik meg a legnagyobb valószínűséggel a relativitáselméletet. Nyelvükben ugyanis nincs szó az idő kifejezésére, nincs külön fogalmuk se a múltra, se a jövőre. Az időt nem lineáris síkon élik meg, hanem körkörös űrként, ahol a múlt, jelen és jövő mindig egymás mellett létezik.
Ahogy hazamegyek, első dolgom lesz kideríteni, létezik-e hopi közösség Oslóban, és járhatok-e közéjük annak ellenére, hogy nem vagyok hopi.

156. oldal (Hopi című fejezet, Scolar Kiadó 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · relativitáselmélet
1 hozzászólás
Miamona>!

„A képzelet fontosabb, mint a tények.” Ezt Einstein mondta, és neki hiszek.

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · képzelet
1 hozzászólás
Milli>!

„Két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos.”
Albert Einstein

357. oldal, 7. rész

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein
Chöpp >!

Albert Einstein azt mondta, hogy az ember a problémáit nem megoldja, hanem eligazodik bennük.

213. oldal

Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig Szenvedély, elégedettség, biztonság

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · probléma
1 hozzászólás
Pesu>!

    – Felmayer! – kiáltotta Arnold a fejét rázva. Dávid kérdőn felénk fordult. – Einstein fizikus volt, te szerencsétlen!
    Az udvaron kitört a röhögés, még Ricsi is önelégülten vigyorgott, Dave pedig eszméletlenül beégett. Szegény. :)
    – Na és? Kémia, fizika, ugyanaz – erősködött, de senki nem figyelt rá, csak nevettek.

195. oldal, Október 14., kedd (Ciceró, 2010)

graphoman IP>!

Arnold, amikor a suliszekrényénél megvárva ismét megkérdeztem, hogy mennyire tart nevetségesnek (a szekrényében egyébként Einstein kinyújtott nyelvű képe és számtalan John Lennon-poszter van ragasztva), Arnold azt mondta, őt nem érdekli, hogy visongatós-nevetgélős oldalam is van, egészen addig, amíg tud velem normálisan beszélgetni.

122. oldal, Szeptember 22., hétfő (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · John Lennon · Neményi Arnold · Rentai Renáta
Chöpp >!

Valóságos csoda, hogy az oktatás modern módszerei nem fojtják meg teljesen a kíváncsiság és a kutatás szent szellemét.
(Albert Einstein)

Albert Einstein (18.o.)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein
9 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Név: Neményi Arnold (Nem! Mondom, NEM!)
Kor: 14
Beszélt nyelv: magyar, francia, angol
Magamról: S szólt a Holló: „Soha már.”

*
Mindenki!!!
Ne írogassatok mindenféle ostobaságot az üzenőfalra, mert kitörlök mindenkit!!! Virág, ez rád is vonatkozik!

Érdeklődési kör: könyvek, olvasás, filozófia, Római Jog
Klubtagság: Mindhalálig Beatles!; In memoriam John Lennon; Einstein; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Rubik-kocka

6. oldal (Ciceró, 2010)

26 hozzászólás
gesztenye63>!

Einsteinnek igaza volt. A következő háborút kövekkel fogjuk megvívni.

Tizenkilencedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · háború
tmezo P>!

Albert Einstein egyszer azt mondta: „Amennyiben a matematika törvényei a valóságra vonatkoznak, nem bizonyosak; amennyiben viszont bizonyosak, nem a valóságra vonatkoznak.”

Nullával való osztás

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · matematika · valóság