!

Akhilleusz / Achilles személy

Homérosz: Íliász
Homérosz: Odüsszeia
Mark Crick: Kafka levese
Euripidész: Íphigeneia Auliszban
William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
Giacomo Leopardi: Rövid erkölcsi írások
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
A. B. Bosworth: Nagy Sándor
Krétai Dictys – Frígiai Dares – Philosztratosz: Szemtanúk a trójai háborúról
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Cassandra Clare: A hercegnő
Steven Saylor: A nílusi rablók
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Madeline Miller: Akhilleusz dala
Homérosz: Homeros Iliásza
Borzsák István: A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon
Dan Simmons: Ílion
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
!

Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz (péleidész) és Thetisz néreisz fia, Aiakosz unokája (aiakidész). Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse, a görög hős (hérósz) – nem tökéletes – típusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos.

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Akhilleusz

!

Akhilleusz szobra Korfu szigetén


Idézetek

>!
Sli SP

Mert sosem érhet föl lelkemmel mindama kincs sem,
melyről mondták, hogy van a jófalu trójai várban
békében, mielőtt az akhájok sarjai jöttek;
s még az sem, melyet nyilazó nagy Phoibosz Apollón
kőküszöbével zár, sziklás Pűthónak ölében.
Mert zsákmányolhatsz tulkot, hízotthasu birkát,
szerzel sárga lovat, meg háromlábas edényt is:
vissza azonban már sohasem zsákmánylod a lelked,
sem nem vásárlod, ha kiszállt a fogak rekeszéből.

164. oldal, IX. ének - Követség Akhilleuszhoz (Európa, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Apollo / Apollón · lélek · Trója
>!
Sli SP

(…) kétségbe vonta, hogy amikor egy boldogtalan ember saját bajairól beszél, nagyobb együttérzést, ill. nagyobb odafigyelést kelt azokban, akiket hasonló bajok gyötörnek. Mi több, amint meghallják panaszkodásodat, vagy bármi más módon értesülnek nehéz helyzetedről, alig várják, hogy előhozakodhassanak saját bajaikkal, amelyek ugyebár sokkal súlyosabbak a tieidnél. Úgyhogy nem ritka, hogy amikor leginkább azt hinnéd, mélyen megrendültek gondjaid hallatára, akkor hirtelen félbeszakítanak és saját életükkel hozakodnak elő, mindenképp meg akarván győzni téged róla, hogy az övéké sokkal elviselhetetlenebb, mint a tiéd. Azt is mondta, ilyenkor rendszerint hasonló helyzet áll elő, mint ami az Íliászban olvasható Akhileuszról, midőn Priamosz sírva-könyörögve a lábaihoz borult: ti. amikor az abbahagyta, akkor meg Akhileusz fakadt sírásra, nem a másik bajai, hanem saját szerencsétlensége miatt, eszébe jutván apja és megölt barátja. Majd hozzátette: igencsak jót szokott tenni az együttérzésnek, ha valaki már átélte azokat a bajokat, melyek a másik embert sújtják, de azzal a megszorítással, hogy az illető éppen akkor nem kényszerül az említett bajok elviselésére.

125. oldal, Filippo Ottonieri emlékezetes mondásai (Eötvös József, 1998)

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · baj · együttérzés · Priamosz
>!
latinta SP

    A derekamra erősített erszényből egy türoszi ezüstsékelt vettem elő, és átadtam neki. Úgy döntöttem, hogy minden értékemet magammal viszem a páncélom alá kötve, amit Alexandriából való elindulásom óta felhalmoztam, és semmit sem hagyok a hajón. Az érme egyik oldalát Hercules képmása díszítette, a másikat egy pálmalevelet markoló sas. Hirtelen kedvem támadt megölelni Djetet, ezért magamhoz is szorítottam, méghozzá olyan erősen, hogy alig kapott levegőt.
     – Ó, hát nem megható? – kérdezte Ujeb. Amikor felnéztem, gúnyos mosolyt láttam az arcán. – A római szívet tépő búcsúja szép kis Ganümédészétől.
    Mielőtt válaszolhattam neki, Artemón bukkant fel a kabin tetején. Ezüsttel bevont vértjén csillogott a napfényt [sic!], kezében csodálatosan megmunkált kardot fogott. Amikor egy hasonlóan pazar sisakot húzott a fejére – görög stílusú, patinás fejfedőt díszes orrvédővel és láng formájú arcrésszel –, pont úgy festett, mint Akhilleusz.

322-323. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Ganümédész · Gordianus · Herkules
>!
Sli SP

„Szemtelen, éretted jöttünk ide, hogy te örülhess,
Ha nagy elégtételt szerezünk teneked, te eborcza,
És Menelaosnak. De im ezzel mitse törődöl:
Sőt patvarkodol itt, hogy tégedet illet a zsákmány,
Melyért én küzdék s a görög nép énnekem adta.
Részem a részeddel sohasem volt úgysem egyenlő,
Hogyha egy-egy népes várost feldult vala sergünk.
Emberölő harczot ha vivunk, a tusák javarészét
Enkezeim végzik, de a zsákmányosztogatáskor
Mindig a több a tied, a mig én édes-kevesemmel
Békén ballagok el fáradtan a karcsu hajókhoz…
Most Phthíába megyek, mivel úgy látom, hogy okosabb
Karcsu hajóimmal hazamennem, s nincs is eszemben
Így legyalázva neked kincset kincsekre szerezni.”
Erre megint így szólt a király, daliás Agamemnon:
„Hát csak eredj, hahogy úgy vágyol; bizony én sem esengek,
Hogy te maradj értem; vannak mások körülöttem,
Kik majd tisztelnek, de leginkább bölcs Zeus-isten.
Náladnál jobban fejedelmet még nem utáltam,
Mert csak a perpatvar meg a harcz kedvessek előtted.
Bárha te bátrabb vagy: de ez is mennybéli ajándék."

7-8. oldal, I. ének - A dögvész / Achilles haragja (Lampel, 1902)

Kapcsolódó szócikkek: Agamemnón · Akhilleusz / Achilles · Meneláosz
>!
OlvasóMókus

Istennő, éhet zengj, Péleidész Akhilleuszét,
s Múzsa, te akháj hősök korgó gyomrairól szólj,
kinek az ételkészleteit harc közben a hosszú
évek alatt odahagyta az elmúló szavatosság.

64. oldal, Fenkata à la Homérosz

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · múzsa
>!
Sli SP

(…) fájdalom ébredt Péleiónban: a szíve
bundás melle alatt hányódott kétfele (…)

10. oldal, I. ének - A dögvész / Akhilleusz haragja (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · fájdalom · szív
>!
Sli SP

Csakhogy az én kedves lelkem mért szól velem erről?

202. oldal, XI. ének - Agamemnón vitézkedése (Európa, 2005)

1 hozzászólás
>!
Sli SP

Bár ölt volna meg itt Hektór, legjobb daliájuk:
hős hullt volna el, és hős hordana bajnoki zsákmányt:
most nyomorult és csúnya halál zsákmánya leszek csak,
mert a folyóba veszek, mint kondás kisfiu, hogyha
égszakadás idején patakon szalad át, s az elönti.

394. oldal, XXI. ének - Harc a folyóknál (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · folyó · Hektór
>!
Sli SP

S hátha letenném itt köldökkel-domboru pajzsom
és az erős sisakot, s falhoz támasztva a dárdám,
úgy mennék a dicsőnevü hős Akhileusznak elébe,
és odaígérném Helenét s vele mindama kincset,
mit csak Alexandrosz hordott el a görbe hajókon
Trója felé, hisz a cívódásnak kezdete ez volt;
Átreidáknak adom, hordják el, s minden akhájnak
más-más kincset adok, valamit csak rejt ez a város:
és meg is esketnék rá minden trójai vént, hogy
nem rejt el semmit, de elosztunk kétfele minden
kincset, amit csak e hőnszeretett város fala őriz.
Csakhogy az én kedves lelkem mért szól velem erről?
Úgy ne legyen, hogy elébe megyek, s ő nem könyörül meg,
nem becsül, ámde megöl, ha mezítelen állok elébe,
könnyen, akárcsak egy asszonyt, mert levetettem a fegyvert.
Véle bizony lehetetlen a szikláról vagy a tölgyről
szólni csevegve, miként a leány meg az ifju szokása,
mint ahogyan hajadonlány szól csevegőn a legénnyel.

407. oldal, XXII. ének - Hektór halála (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Hektór · Helené · Parisz · Trója
>!
medicroes

– Ő a… barátod?
– Philtatosz – feleli Akhilleusz határozottan. A legkedvesebb.

311. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Patroklosz / Patroclus