akarat fogalom
Idézetek
Mindent lehet, csak akarni kell; de aki semmit se akar, annak minden lehetetlen!
235. oldal
– Ha az ember Fred és George mellett nő fel – csóválta a fejét Ginny –, megtanulja, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Persze egy kis bátorság sem árt.
567. oldal, Huszonkilencedik fejezet - Pályaválasztási tanácsadás (Animus, 2003)
Én pedig hosszú és különös tapasztalatokkal teli életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erőlködés őket kierőszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet. Nem mondom, sok önuralom kell hozzá tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére… de idővel belejön az ember.
216. oldal / Édesvíz Kiadó 2008/
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán 87% Az örök élet itala
Pszichológiai közgondolkozásunkban gyakran tapasztalható valamiféle „akaratmítosz”. Sok belső problémáról állítják, hogy azok oka az akarat gyengeségében rejlik. Úgy tűnik, hogy az ember akarati funkcióit indetermináltnak tartjuk, mintha fejlesztéséhez csak „erős elhatározás” volna szükséges, semmi egyéb. A valóságban az ember akarati élete rendkívül bonyolult szerveződésű funkciórendszer, amely egyáltalán nem független a személyiség összerendezettségétől, emocionális kiegyensúlyozottságától, az értékrendtől, stb. sőt nagymértékben ezek függvénye. Az akarat fejlesztése csak a teljes személyiség fejlődésével együtt képzelhető el.
30-31. oldal
Úgy vagyunk megalkotva, hogy amit szeretünk, azt magától értetődő természetességgel képesek vagyunk folytatni, amit meg nem szeretünk, azt nem. Egy kicsit bizonyára az akaratnak is köze van mindehhez. De lehet akármilyen erős valakinek az akarata, akarhatja bármilyen erősen a sikert, ami nem való neki, amellett nem fog hosszan kitartani. Vagy ha mégis, az valószínűleg nem fog neki jót tenni.
49. oldal, 2. fejezet - Hogyan lesz valakiből regényíró, aki fut? (Geopen, 2012)
Mátis szerint az akaraterő edzését úgy kell elkezdeni, hogy például kitesz az ember az asztalra három krémest, gyönyörűen meghintve porcukorral, aztán nem eszik sem reggelit, sem ebédet, sem vacsorát, csak nézi a krémeseket. Eleinte csorog a nyála. Később kiszárad a torka. Majd égni kezd a szeme, és megfájdul a könyöke. (Ezt a könyökfájást sosem értettem meg, de olyan meggyőződéssel mondta, hogy elhittük neki.) Utoljára viszont már nem érez éhséget, és nem is érdekli a krémes. Ez az akaraterő győzelme…
65. oldal
