advent fogalom
Idézetek
Itt a Matulában november utolsó vasárnapjától kezdve egyik napról a másikra megváltozott a légkör, valahogy úgy, ahogy a fűtőtestet egy mozdulattal erősebb sugárzásra állítják: az ünnep elindult feléjük a végtelen időben, s ígérte már a karácsonyt.
171. oldal
Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént.
Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három – múlt, jelen és jövő – látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.
A minőség ideje időtlen. Amikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene? A múltból? A jelenből? A jövőből? Egy bizonyos: mérhetetlenül több, mint kegyeletes megemlékezés és sokkalta több, mint reménykedő utópia. Egyszerre szól mindenfelől.
Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódáról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyódhatunk: ami megtörtént és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.
Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valóban mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosan úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.
A várakozás szentsége
December
Birtokba venni miért kívánjam
e meddő és sötét időt? E nyirkos és
villanyfények között imbolygó délutánban
kinek érzékei ne sejtenék meg az év
legmélyebb pontját – a várakozás idejét,
az átmenetét? A közt vagy átjárót két ismeretlen
tér közt… A vonulást a kiszáradt medren át.
Az üzletek fölött, fenyőgallyak közé fűzötten
mezítelen villanyégők világolnak a ködben,
melynek sem centrumát, sem szilárd
partját nem érezni. Érzékeim is alacsony lángra csavartan
égnek. Miért akarjam
lángba borítani e homályos téli órát,
az alkonyét? E szétfolyó időt, amely sem
vágyát a szívnek, sem örömét az elmének, sem elragadtatását
a léleknek nem ismeri? Szélbe vetetten
az ellenállás nélküli közegben
elúsznak tetteim. A hídon, a fekete víz felett,
ritkítva a ködöt, a sárga kandeláberek
lobbantják föl a szél testét. Ki mint folyóba fog
lépni a mi időnkbe, majd a sötéten
áradó, vízszagú szélben
érez először önmagára. Most
nincs tárgya még a vágynak. Várakozz…
Rakovszky Zsuzsa: Hangok Válogatott és új versek
Advent az eljövendő országot készíti elő, azt, amelyben megszűnik minden ellentmondás, és egyértelmű lesz, hogy Isten a szeretet. Mindennapi életünket mennyi félreértés jellemzi! Gyakran szerepet játszunk, és valakinek gondoljuk magunkat. Csak nagy nehezen fogjuk fel, hogy hivatásunk az istengyermeki lét megszerzése, és nem pedig a másik elnyomása, legyőzése vagy kihasználása. Gondolkodást, szemléletet, magatartást kell változtatnunk ahhoz, hogy értelmezni tudjuk Jézus akár ellentmondásosnak tűnő szavait, és azzal az egyszerű, tiszta és nemes lélekkel éljünk, amely rá volt jellemző. Életünk az Isten kezében van. Hagyatkozzunk teljesen rá, és akkor az elfogadhatatlan is elfogadható és a szeretetben felismerhető lesz.
10. oldal, 2017. December 5., Kedd, Elmélkedés
Kránitz Mihály – Nagy Gáspár: Maga az Isten jön el Adventi útikönyv Ferenc pápa gondolataival és Nagy Gáspár verseivel
– […] Ő még azt is érti majd, és meg is magyarázza, mit jelent az, amiről a vak bácsi beszélt… amit neked mondott, Andrea! Hogyan is mondta, mit jelent az ádvent?
– Hogy közeleg a karácsony, és az Úr Jézus már az ajtónk előtt áll!
133. oldal, 10. A lakatlan ház (Evangéliumi Kiadó, 2001)
Szabó kémjelentése megtette a hatását, a találkozás azzal a külső világgal, amelybe csak séta idején volt szabad alámerülniök, a remény, hogy valami érdekeset láthatnak, hogy ma valami majd elüt a szokásostól, az átlagostól, megszínesítette az arcokat. Amúgy is vidámak voltak már, hisz beköszöntött az advent.
171. oldal
Jók, nagyon jók a várakozásnak ezek a hetei, jó elmélyíteni annak felismerését, hogy ezek a kis várakozások mind a nagy nap mélyebb tudatosítására vezetnek, amikor az Úr visszatér, hogy teljesítse ígéretét.
264. oldal