Adolf Hitler személy

Christopher Isherwood: Isten veled, Berlin
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz
Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz
Robert Merle: Védett férfiak
Stephen King: Az
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Elias Canetti: Feljegyzések
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Kurt Vonnegut: Galápagos
Robert Harris: Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!
Thomas Mann: Naplók 1940–1955
J. M. Coetzee: Elizabeth Costello
Paola Jacobbi: Akarom azt a cipőt!
Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
Carlos Fuentes: Laura Díaz évről évre
Rafael Seligmann: A tejesember
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Charles Bukowski: A kezdő
Stephen King: A rémkoppantók
Mary Westmacott: Távol telt tőled tavaszom
Helen Cross: Szerelmem nyara
Ira Cohen: Bőségszaru
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Szabó Magda: Az ajtó
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján
Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára
Niccolò Ammaniti: Ahogy Isten parancsolja
Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete
Bohumil Hrabal: Foghíjak
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Umberto Eco: A Foucault-inga
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Eric Idle: A Mohó Gazember naplója
Kurt Vonnegut: Éj anyánk
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Oriana Fallaci: Ha meghal a Nap
Robert Merle: Mesterségem a halál
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember
Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
Laurell K. Hamilton: A nevető holttest
Richard Dawkins: Isteni téveszme
Aldous Huxley: Visszatérés a szép új világhoz
Nick Hornby: Hosszú út lefelé
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Stephen King: Éjszakai műszak
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Émile Ajar: Előttem az élet
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Art Spiegelman: A teljes Maus
Darren Shan: A Végzet fiai
Orson Scott Card: Végjáték
Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor
Keith Oatley – Jennifer M. Jenkins: Érzelmeink
Berkesi András: Szerelem három tételben
A. S. Neill: Summerhill
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Balázs József: Magyarok
Carl Sagan: Milliárdok és milliárdok
Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása
John Keegan: A második világháború
Albert Camus: A lázadó ember
Herman Wouk: Háború
James Graham: Az alkoholizmus titkos története
Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére
Sebastian Haffner: Megjegyzések Hitlerhez
John Lukacs: A párviadal
Danilo Kiš: Fövenyóra
Moldova György: Az utolsó határ
Szüts László: A kormányzó úr medvéi
Popper Péter: Felnőttnek lenni…
André Schwarz-Bart: Igazak ivadéka
Richard Pipes: A kommunizmus
Woody Allen: Lelki jelenségek vizsgálata
Ian Fleming: Goldfinger
Anthony R. Pratkanis – Elliot Aronson: A rábeszélőgép
Horthy Miklós: Emlékirataim
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Domokos Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): A pálya szélén
Moldova György: Titkos záradék
Alberto Moravia: A megvetés
John Steinbeck: Volt egyszer egy háború
Claire Kenneth: Randevú Rómában
Robert Capa: Kissé elmosódva
Romain Gary: Lady L.
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Stefan Niemayer: Titkos kísérletek a náci birodalomban
Terry Deary: Kőkemény kőkorszak
Brigitte Hamann: Bécs és Hitler
Władysław Szpilman: A zongorista
Graham Greene: Monsignor Quijote
Steve Berry: A borostyánszoba
Mathias Bröckers: Összeesküvések, összeesküvés-elméletek és szeptember 11. titkai
Dominic Streatfeild: Kokain
Richard Gallagher: A halálra ítélt szakasz
Ámosz Oz: Hogyan gyógyítsuk a fanatikust
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány
Joseph Goebbels: Napló
Pomogáts Béla: Faludy György
L. A. Bezimenszkij: Hitler halála
Robert Harris: Führer-nap
Kondor Vilmos: Budapest noir
Gustave Mark Gilbert: Nürnbergi napló
Erich Maria Remarque: Az ígéret földje
Don DeLillo: Fehér zaj
Harper Lee: To Kill a Mockingbird
Pablo Neruda: Bevallom, éltem
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Saul Bellow: Ravelstein
Csörsz István: Elhagyott a közérzetem
Len Deighton: Vadászrepülők
Stefan Zweig: A tegnap világa
Agatha Christie: A frankfurti utas
Sophie Kinsella: Can You Keep a Secret?
Ruth Andreas-Friedrich: Berlini napló
Moldova György: Hitler Magyarországon
Szép Ernő: Emberszag
Osho: A megértés könyve
Karen Joy Fowler: A Jane Austen könyvklub
Pelle János: Antiszemitizmus és totalitarizmus
Robert Tine: Az utolsó akcióhős
Herman Wouk: Forrongó világ
Radványi B. Tibor (szerk.): Zsidóviccek
Frank E. Peretti: Ez élet sötétsége
Max Gallo: A gyilkosok éjszakája
Remenyik Zsigmond: Mese habbal
Csató Tamás – Gunst Péter – Márkus László – Jemnitz János: Egyetemes történelmi kronológia
Henrik Eberle – Matthias Uhl: A Hitler-dosszié
Fülöp János: Gordiusz mester nyomoz
Birtalan Balázs: Halállal lakoljanak?
Legs McNeil – Gillian McCain: Please Kill Me
Martin Amis: Koba, a rettenetes
Harmat Endre: Portugál partokon
John Lukacs: Hitler és Sztálin
Heinrich Böll: Egy szolgálati út vége
Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története
Czesław Miłosz: „A rabul ejtett értelem”
Radnóti Miklós: Napló
Eckhard Roelcke: Találkozások Ligeti Györggyel
A. J. P. Taylor: A második világháború képes krónikája
A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül
Zsolt Béla: Kilenc koffer
Julian Szemjonov: A tavasz megszépíti Berlint
Peter Przybylsky: Akasztófa és amnesztia
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma
Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében
Carl Sagan: Contact
Fábián Janka: Emma fiai
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés
Királyhegyi Pál: Ami sürgős, az ráér
Örkény István: Novellák
Valentyin Pikul: Rekviem egy hajókaravánért
John Keegan: Az első világháború
Samuel P. Huntington: A katona és az állam
Sebastian Haffner: Churchill – Életrajz
Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember
Jung Chang – Jon Halliday: Mao – Az ismeretlen történet
Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika
Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!”
Nick Hornby: The Complete Polysyllabic Spree
Ilja Konsztantyinovszkij: Gyermekrablók
Faludy György: Vitorlán Kekovába
John Lukacs: A történelmi Hitler
Woody Allen: Annie Hall
Aravind Adiga: A Fehér Tigris
Hahner Péter: 100 történelmi tévhit
Ludovic Kennedy: Óriások csatája
Bernáth Zoltán: Horthy Miklós
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Otto Skorzeny: Kommandós vállalkozásaim
Ormos Mária: Hitler
Kő András (szerk.): Amiről a sportújságírók hallgatnak
Földes Péter: Érik a ropogós cseresznye
Albert Speer: Spandaui börtönnapló
Kerstin Gier: Rubinvörös
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Bartis Attila – Kemény István: Amiről lehet
Paul Johnson: A modern kor
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Paul Johnson: Hősök
Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen
Robert Harris: Fatherland
Konrád György: Zsidókról
Kertész Ákos: Még a kapanyél is elsülhet
Peter Härtling: Panaszos utóhang
Alekszandr Szergejevics Jakovlev: Szárnyak, emberek
Hargitai Károly: UFO – A nagy meglepetés
Thomas Mann: Naplók 1.
Alan S. Milward: Háború, gazdaság, társadalom 1939–1945
G. Edward Griffin: A világ rák nélkül
John Lewis Gaddis: Most már tudjuk
Sós Péter János: Mindennapi PR-ünk
Paul Johnson: A kereszténység története
Guido Knopp: Sztálingrád
Gallyas Ferenc (szerk.): Stomm Marcel Emlékiratok
Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945–1989
Tony Judt: A háború után I-II.
George Bailey: Németek
Soros Tivadar: Álarcban
E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora
Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy
Traudl Junge – Melissa Müller: Az utolsó óráig
Bencsik Gábor: Horthy Miklós
Füzes Miklós: Modern rabszolgaság
Colleen Houck: Tiger's Quest
Jack Holland: Nőgyűlölet
Margaux Fragoso: Csak ha te is akarod
Tadeusz Różewicz: Halál régi díszletek között
John Lukacs: A második világháború öröksége
Kepes András: Tövispuszta
Erich Kästner: Mi újság volt tegnap?
Szirmai Rezső: Fasiszta lelkek
Erich Kästner: Notabene 45
Miklósi Károly: Málenkíj robot 1945–1947
Hermann Rauschning: Hitler bizalmasa voltam
Daniel Florion: Hitler szeretői
Murakami Haruki: 1Q84
Haruki Murakami: 1Q84 (angol)
Rácz Árpád (szerk.): A Hitler-rejtély
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Wilhelm Keitel: Életem
Mónus Áron: Összeesküvés: a nietzschei birodalom
Izrael Samír: Rasszista állam?
Martin Gilbert: Zsidó történelmi atlasz
Pavel Brycz: A pátriárkák letűnt dicsősége
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Roger Coote: Lányok kézikönyve
Julius Evola: Fasizmus és Harmadik Birodalom
John Pollack: The Pun Also Rises
Kurt Rieder: Afrika Korps
Adolf Hitler: Asztali beszélgetések
Bien György Zoltán: Elveszett évek
Itó Projekt: </Harmónia>
Will Fowler: D-nap: Az első 24 óra
Barsi Ödön: Északi fény / Napló 1944
Eugen Ruge: A fogyatkozó fény idején
Bernard Minier: A fagy
Timothy Snyder: Véres övezet
Ian Kershaw: A Hitler-mítosz
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom születése
Yehudi Menuhin: Befejezetlen utazás
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Nyíri János: Madárország
Steve Crawford: Furcsa, mégis igaz
Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás
Bakó Krisztián: Okos emberek kolosszális tévedései
Vezér Erzsébet: Szeretném magam megmutatni
Milly Johnson: Madarak és méhek
Timur Vermes: Er ist wieder da
Robert Kirkman – Jay Bonansinga: A Kormányzó színre lép
Kate Morton: Távoli órák
Tuna Kiremitçi: Minden ima az égbe száll
Leigh-Anne Coetzee – Nicola Gander – Eleanor Fitzgerald: Salzburg
Márai Sándor: Hallgatni akartam
Kovács Vilmos: Ma kiáltsatok
Diane Ducret – Emmanuel Hecht (szerk.): Hírhedt diktátorok végnapjai
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés
André Heller: Wie ich lernte, bei mir selbst Kind zu sein
Timur Vermes: Nézd, ki van itt
Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég
Fabio Stassi: Charlie utolsó tánca
Andy Singer: GÉPregény
Beth Revis: Across the Universe – Túl a végtelenen
Frédéric Beigbeder: 2999 Ft
Antony Beevor: A második világháború
David Irving: Hitler háborúja
Melanie Benjamin: Az aviátor felesége
Mo Yan: Szeszföld
Szirtes I. János: Nyugat-Berlin fal nélkül
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom hatalmon
Donald L. Miller: A levegő urai
Anna Funder: Amivé lettünk
Urbán Szabó István: Sakk-Matt
Norman Manea: Odú
Asher Cohen: Soá
Ransom Riggs: Üresek városa
Ligeti György: Ligeti György válogatott írásai
Anne Applebaum: Vasfüggöny
Florian Illies: 1913
J. R. R. Tolkien: The Letters of J. R. R. Tolkien
Asztalos Miklós: Ez Magyarország!
Horváth László Imre: Lett este és lett reggel
Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok?
Timur Vermes: Look Who's Back
Ram Oren: Gertruda esküje
Lisa Jane Smith: Az erő
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Misima Jukio: Barátom, Hitler és Madame de Sade
Kertész Imre: A végső kocsma
Jan Grue: Test és elme
Linwood Barclay: Sötét oldal
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme
Massimiliano Parente: Hitler után a második legnagyobb művész
Ronald H. Balson: Valaha testvérek voltunk
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Natasha Solomons: Mr. Rosenblum listája
Douglas Smith: Az orosz arisztokrácia végnapjai
Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A zsidók szégyene
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban
Katya Petrovszkaja: Talán Eszter
Laura Hillenbrand: Vágta
Hernádi Miklós: A zsidó vicc világképe
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Wendy Lower: Hitler fúriái
Mircea Cărtărescu: A test
Claire North: Harry August csodálatos élete
Nádor Éva (szerk.): Csillagos házak
Rupert Butler: A Gestapo története
Edward Rutherfurd: Párizs
Deák István: Európa próbatétele
Yuval Noah Harari: Sapiens
Garri Kaszparov: Közeleg a tél
Fedinec Csilla: „A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja”
Will Tuttle: A világbéke étrend
Timothy Snyder: Fekete Föld
Richard Sakwa: Háború a határon
Robert Wittmann – David Kinney: Az ördög naplója
Dorothea Benton Frank: Magányos nők klubja
Jeannette Walls: Az üvegvár
Dot Hutchison: The Butterfly Garden
Weöres Sándor: Rapszódia a kivívott szabadságról
Charles Bukowski: Factotum (olasz)
Philip Kerr: Sápadt gonosztevő
Borisz Akunyin: Kémregény
Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek
Benkes Mihály – Borsányi György (szerk.): Történelem IV.
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Daniel James Brown: Egy csónakban
Tim Marshall: Prisoners of Geography
David Irving: Göbbels
Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában
Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
Jenny Erpenbeck: Megy, ment, elment
M. J. Arlidge: Hazudsz, hazudsz
Steven Pressfield: A Művészet Háborúja
Jussi Adler-Olsen: Szelfik
Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban
Martin Walser: Kényszervirágzás
J. S. Carol: Gyilkos társas
Norman Ohler: Totális kábulat
Eric Lindström: Nem a szemeddel látsz
Spiró György: Kőbéka
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a kígyónyelvű asszonyok
Hans von Luck: Páncélosparancsnok
Robert Harris: München
Umberto Eco: Pape Satan
Tim Marshall: A földrajz fogságában
Rochus Misch: Az utolsó szemtanú
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Daniel Höra: Betolakodók
Edward Rutherfurd: London
Elizabeth Letts: A tökéletes ló
Sven Felix Kellerhoff: Mein Kampf – Egy német könyv karrierje
Thomas Sandkühler: Adolf H.
Stephen King: Kedvencek temetője
Dacia Maraini: Végállomás Budapest
Takis Würger: Stella
Stefan Petrucha: Deadpool: Praclik
Végel László: Temetetlen múltunk
Mario Escobar: Auschwitzi bölcsődal
Roger Moorhouse: 100 beszédes tárgy a Harmadik Birodalomból
Eoin Dempsey: Fehér rózsa
Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak
Afonso Cruz: Festő a mosogató alatt
Gregory Ashe: The Mortal Sleep
Robert Forczyk: Páncélos-hadviselés a keleti fronton, 1941-42
Edith Sheffer: Asperger gyermekei
Feldmár András – Büky Dorottya: A lélek rugalmassága
Roger Miret – Jon Wiederhorn: Lázadásom
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Mark Logue – Peter Conradi: A király háborúja
Mircea Cărtărescu: A jobb szárny
Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona
Ian Morris: Háború!
Deborah Feldman: Unortodox
Ungváry Krisztián: Horthy Miklós
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
Edith Eva Eger: Az ajándék
Arthur Brand: Hitler lovai
Guzel Jahina: A Volga gyermekei
Tom Phillips: A világ hülyéi
Peter Gethers: Egy macska Párizsban
Elena Ferrante: Eit år med Elena Ferrante
Eric Vuillard: Napirend
Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül
Janne Stigen Drangsholt: Fra Shakespeare til Knausgård
Alexandre Sargos: Az ifjú Tolkien
Hans Heinz Rehfeldt: Aknavetővel a keleti fronton, 1941–1943
Ian Kershaw: A pokolba és vissza
Szelle Ákos: Veszettül
Daniel Allen Butler: A tábornagy
Claudia Moscovici (szerk.): Holocaust Memories
Erich von Manstein: Elveszett győzelmek
Judd Winick – Jim Starlin: Batman: A Piros Sisak alatt
Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok
Sarah Winman: Csendélet
Marieke Lucas Rijneveld: Az este kín
Bartha Ákos: Véres város
Love, Death + Robots 1.
Zelda French: I Want to Kiss You in Public
Roman Sandgruber: Hitler apja
Hans Heinz Rehfeldt: Aknavetővel a keleti fronton, 1943–1945
Carla Carmona: Wittgenstein
Salman Rushdie: Az igazság nyelvei
Mala Kacenberg: Mala és a remény macskája
Ruth Druart: Az utolsó órák Párizsban
Prit Buttar: Megtorlás
Mario Escobar: A varsói tanár
Jeph Loeb: Amerika Kapitány: Fehér
Rónay Tamás: Rejtélyes vatikáni diplomácia
Sándor Iván: Tiltott terület
!

Adolf Hitler

!

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem meghatározó alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP) vezetője, kancellár 1933-tól és 1934-től Führer (vezér) elnevezéssel diktátor.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Adolf_Hitler


Idézetek

fióka P>!

Mikor hazajövünk, Hitler üvölt a rádiókból, mi csak foszlányokat hallunk belőle most, kár, hogy nincs rádiónk, mikor ilyen történelmet élünk, a kutyafáját neki, de ronda történelmi időket élni. – [Schöpflin] Ali bácsi kérdezte még az Anschluss idején a Mohácsi Jenőtől, aki az utolsó pillanatban menekült Bécsből, hogy: „No, szeretsz történelmi időket élni?”

329. oldal, I. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Anschluss · Schöpflin Aladár
1 hozzászólás
regulat>!

[…] különben is, hogy egy asztalosból Hitler váljon, az egyszerűen elképzelhetetlen.

53. oldal (Európa, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
madárka>!

…a nagynéném Hitlerre is legyintett csak, mondván, egy olyan férfinak, aki úgy öltözik, mint az Adolf, annak nincs sansza. Valóban: de amíg erre mindenki rájött, már nem volt mindenki életben.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
Wiggin77 P>!

Hitler eljutott arra a következtetésre, hogy számukra végeredményben minden kérdést, minden problémát egyetlen alapkérdésre kell visszavezetni. Minden párt és mozgalom, minden propaganda tévedett és téved, amikor egyszerre több okot jelöl meg, vagy több célt tűz ki. "Tudni kell – írja – hogy az embernek ahhoz, hogy egyátalán eredményt érhessen el, már tisztán lelki megfontolásokból kifolyólag sem szabad a tömegeknek soha két vagy több ellenfelet mutatnia, mivel ez a harci erő teljes szétaprózódásához vezet… Minden igazán nagy népvezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa… Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítsen meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak, mert különböző ellenségek felismerése a gyenge és bizonytalan kategóriáknál könnyen vezethet ahhoz, hogy kételkedni kezdjenek saját igazukban.'

99. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
2 hozzászólás
Cicu>!

Hitler Németországában a nők becsületrendje a viselősséget bizonyító pocak volt.

160. oldal

Wendy Lower: Hitler fúriái Német nők a náci vérmezőkön

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Németország
robinson P>!

Hitlernek fiatal korában egyetlen álma volt: hogy festő lesz. Ám két ízben is eltanácsolták a Bécsi Képzőművészeti Akadémiáról.

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · festő
Kuszma>!

A kommunizmus olyan módon izgatta az értelmiségieket, ahogyan se Hitler, se a liberális demokrácia (sőt az kiváltképpen) nem remélhette. A kommunizmus egzotikus helyszínű és heroikus léptékű volt. Raymond Aron 1950-ben megjegyezte: „…komikus és meglepő… hogy az európai baloldal az istenévé emelt egy piramisépítőt”. De vajon csakugyan meglepő volt ez? Jean-Paul Sartre például pontosan abban a pillanatban vonzódott a kommunistákhoz, amikor a „piramisépítő” végső, tébolyult vállalkozásaiba kezdett. Racionalista értelmiségieket mindennél jobban megigézett a gondolat, hogy a Szovjetunió olyan horderejű munkába fogott, amelynek a puszta ambíciója is igazolta és mentette fogyatékosságait. A fasizmus megátalkodott bűne szűk látókörű céljaiban rejlett. A kommunizmus azonban tagadhatatlanul egyetemes és fennkölt célok felé irányult. A kommunizmus bűneit sok nem kommunista szemlélő úgyszólván a történelemformálás áraként mentegette.

300-301. oldal, Kultúrharcok

Tony Judt: A háború után I-II. Európa története 1945 óta

Kapcsolódó szócikkek: 1950 · Adolf Hitler · Jean-Paul Sartre · kommunizmus · Raymond Aron
10 hozzászólás
vargarockzsolt>!

A négy elemi iskolai évet viszonylagos védett környezetben töltöttem, nem éreztem az antiszemitizmus növekedését. Annál megdöbbentőbb volt találkozni a zsidógyűlölettel, amikor tízévesen gimnáziumba mentem, éppen 1933-ban. A zsidók az elemi iskolákhoz hasonlóan a magyar középiskolákat sem látogathatták [Erdélyben, Kolozsváron*], s mivel zsidó gimnázium nem volt, ezért egy románba mentem. Mintegy huszonöt gyerek járt az osztályba, közülük körülbelül húsz volt román, egy német, egy magyar és három magyar zsidó volt. Egy év elteltével tudtam már románul, két-három év elteltével pedig teljesen perfektül. De azért csak magyar zsidó maradtam: kétszeresen gyűlölendő, hiszen a magyarokat is kirekesztették. A többségében román népességű Erdély évszázadokon át a Magyar Királysághoz tartozott, a nacionalista magyar vezetés pedig alacsonyabb rendűként kezelte a románokat. Az első világháború után, amikor Erdélyt Romániához csatolták, aligha várhatott jobbat a magyar népesség a nem kevésbé nacionalista román vezetéstől. A románok és a magyarok pedig, mint ahogy az erdélyi szászok is, egyek voltak antiszemita meggyőződésükben.
Nem mintha bárkit elutasítottak volna, aki zsidó – a népesség többsége valószínűleg inkább közömbös volt a zsidó kisebbséggel szemben. Miután azonban a Német Birodalomban megszilárdult a náci hatalom, Kelet-Európában is hozzátartozott a jómodorhoz a radikális jobboldaliság. Hitler sikeres volt, a siker pedig tekintélyt szül. A sovinizmus és a radikális jobboldaliság „haladónak” számított, a nemzetiszocializmus és „az új európai rend” pedig egy állítólag jobb jövő vezércsillagának. A misztikus-nacionalista szélsőjobboldali mozgalom, a Vasgárda ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolt a román értelmiség többségére, a főiskolások pedig csaknem mind tagjai voltak a gárdának: divatosnak és korszerűnek számított az ő „vér és föld”-zsargonjukat használni. Az osztálytársaimtól még valamennyire meg tudtam védeni magamat, ám a nálam sokkal erősebb, felsőbb osztályba járó fiúk- főleg a gimnázium első két-három évében – gyakran megvertek. A tanároknál panaszkodni méltatlannak számított, amellett a tanárok többsége szintén antiszemita volt; igazságos bánásmódot csak kevesüktől lehetett várni. Megrendülten gondolok mindkét matematikatanáromra, Ionescura és Murairura: ők a román értelmiség azon elenyésző kisebbségéhez tartoztak, akik a végsőkig megőrizték integritásukat. Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is volt egy kulturált és felvilágosult polgárokból álló, a tagjai számát tekintve azonban túlságosan vékony réteg, amely immunis maradt a nemzetiszocializmussal szemben.

20. oldal

2 hozzászólás
Bori_L >!

Attól félek, hogy a szőke német csupán egy mítosz. Még magának Hitlernek is nehézséget okoz szőkének lenni.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · német
giggs85>!

Elmesélem neki a viccet, amit Obbétól hallottam:
– Miért lett öngyilkos Hitler?
Hanna felhúzza a szemöldökét.
– Mit tudom én.
– Mert nem tudta kifizetni a gázszámlát.

257. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · vicc