Ádám személy

– Mit mondott Ádám Évának, amikor először találkoztak?
[…]
– Hölgyem, kérem, álljon odébb, mert nem tudom, meddig nő ez az izé.

30. oldal

[…] Éva igazi átka az volt, hogy el kellett viselnie Ádám ostobaságát, mert amint baj volt, Ádám nyomban Évára kente az egészet.

270. oldal, VI. Titkos fiók, 19

ÁDÁM
Mi néked semmi, nékem egy világ.

Tizenegyedik szín

Éva, Anyja Minden Élőknek. Ott volt minden dolgok legelején, de saját kezdetei kétértelműek. Mózes I. könyvében Isten név nélkül, de párjával egyenjogúnak teremti meg, midőn együtt lehel életet egy hím- és egy nőnemű Ádámba. Ha nekünk nem hisznek, olvassák újra a 27. verset. Ám ezután jön Mózes II. könyve, és Isten újra megteremti a Nőt, ezúttal a csak hímnemű Ádám oldalbordájából. Mózes III. könyvében, a fa meg a kígyó után, Ádám Évának nevezi el, éppen akkor, amikor az emberpár felöltözik, hogy elhagyja az Édenkertet. Megállapítható, hogy egynél több bibliai szerző munkálkodott itt, akik eltérő nézeteket szorgalmaztak férfi és nő egyensúlyáról. Mígnem egy szép napon, nyugodjunk bele, egy kimerült szerkesztő elhatározta: tartsuk meg mindkét sztorit, hadd válassza ki az olvasó a neki tetszőt, vagy eszeljen ki valami magyarázatot az ellentmondásra.

109-110. oldal, Hangjukat hallató nők

ÁDÁM
Szerelem és küzdés nélkül mit ér
A lét. Hideg borzongat, Lucifer!

13. szín, Az űr

[…] some called it Eve's curse but she thought that was stupid,and the real curse of Eve was having to put up with the nonsense of Adam, who as soon as there was any trouble, blamed it all on her.

196. oldal, 19. fejezet (McClelland & Stewart, 1999)

De hát nincs mit tenni: fantasztikus páros lehettünk volna. Mint Angelina Jolie és Brad Pitt, vagy mint Bonnie és Clyde, Rómeó és Júlia, Ádám és Éva, vagy Frédi és Béni (ja, nem, ők mindketten hapsik…).

177. oldal

Ádám ember volt – ez mindent megmagyaráz. Nem azért kellett neki az alma, mert kedve szottyant rá, csak azért kellett neki, mert meg volt tiltva. Öreg hiba, hogy nem a kígyótól tiltották el; akkor a kígyót ette volna meg.

13. oldal, Második fejezet (Szépirodalmi, 1956)