AC/DC: Highway to Hell zene

Andris és Robi
Kedvenc ital: Andris: szesz; Robi: söeeer
Kedvenc szám: Andris: Highway to Hell (AC/DC)
Kedvenc könyv: Robi: Sirálytól a Csehov
Kedvenc tévéműsor/-sorozat: Andris: topless időjárás-jelentés; Robi. női pankráció
Ez volt a jelem az oviban: Andris: metálvilla (amúgy cseresznye); Robi: halálfej (amúgy létra)
A legfontosabb ember az életemben: Andris: dögös csajok; Robi: jó nők

140. oldal

[Újraélesztésről]
[…] száz és százhúsz közötti az optimális tempó percenként. Ezt a gyors tempót nem olyan könnyű hosszú ideig megtartani, és ezért tűnik nagyon szerencsésnek az a véletlen, hogy az olyan számokban, mint a Bee Geestől a Stayin' alive, a Backstreet Boystól a Quit playing games with my heart, vagy a személyes kedvencem, az AC/DC-től a Highway to hell, az ütések száma percenként pontosan 100 és 120 közé esik. A Stayin' alive még illik is a helyzethez. A konzervatívabbaknak pedig ott van a Radetzky-induló.

171. oldal

Kioldottam a biztonsági övemet, és végigtúrtam a lábam mellett heverő könyveket,
közben éreztem, hogy rejtélyes mosoly kúszik az ajkamra arra a gondolatra, hogy
most felfedem Folt egyik titkát. Semmi különösebb dologra nem számítottam;
megelégedtem volna a szekrénye zárkombinációjával vagy a telefonszámával.
Félrerugdosva néhny régi iskolai feladatot, ami szanaszét hevert a padlón, találtam
egy kopott, fenyőillatú légfrissítőt, egy AC/DC Highway to Hell cédét,
ceruzacsonkokat és egy blokkot a 7-Elevenből, amit szerdán, este 10:18-kor
nyomtattak. Semmi különösebben meglepő vagy árulkodó.

18. fejezet