1995 időpont
Idézetek
Sorszámnevek. A számjegyekkel írt sorszámnevek után mindig pontot kell tenni, a pont ilyenkor a képző szerepét látja el, megkülönbözteti a sorszámnevet a tőszámnévtől: 2. osztály, 4. sor, 1994. évi. A nagykötőjellel összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot: a 102–103. oldalon, a 19–20. században. Hasonlóképpen kell eljárni, ha a nagykötőjelet a törtjel helyettesíti: 1994/1995. évi.
A sorszámnév utáni pontot a kötőjellel kapcsolt toldalékok előtt is meg kell tartani: 6.-nak érkezett a célba, a 12.-be jár, a 34.-kel.
Csak részben idetartozó példa a Pörge u. 7.-ben szerkezet. Ebben a példában valójában már nem sorszámnév van. Sorszámnév a házszám ebben a formában: Pörge utca 7. szám alatt. A Pörge u. 7.-ben toldalékos alakban azonban a számnevet nem sorszámnévként ejtjük, ennek ellenére pontot kell tenni utána, hiszen a 7.-ben a 7. számban rövidült alakja. A házszám után a pont csak akkor marad el, ha a számot törtjel és betűjel követi szóköz nélkül: Pörge utca 64/B. A házszámokhoz hasonlóak a dátumokban az évszámok, utánuk kötelezően pontot kell tenni a keltezésnek ebben a formájában: 1995. április 4-én (vö. 416–417), jóllehet az évszám már itt sem sorszámnévképzővel áll, nem ezerkilencszázkilencvenötödik, hanem ezerkilencszázkilencvenöt a feloldása. (A pont kitételének az oka: 1995. = Krisztus születése utáni 1995. év.) A toldalék előtti pont a keltezésben a napot jelölő sorszámnév után marad el: 1994. június 17-én, 1967. február 16-i, jóllehet a napot jelölő számnév toldalékos alakját általában sorszámnévképzővel szokás kiolvasni: tizenhetedikén, titenhatodiki (vö. 354).
411. oldal, A számok számjegyekkel való írása (Osiris, 2004)
A zene felőlük lehetne csacsacsa is. Pedig valójában egy Wittgenstein szállóigére írt mű 1995-ből, a daytoni békeszerződés, az oklahomai robbantás, a tokiói metrót ért ideggáztámadás és az első naprendszerünkön kívül felfedezett planéta évéből.
255. oldal
Richard Powers: Orfeo 91% Milyen trükkel hiteti el a zene a testtel, hogy lélek rejtőzik benne?
Az 1995 őszén végzett vizsgálat szerint a megkérdezett magyar válaszadó mindössze 2%-a számolt be arról, gondolkozik azon, hogy gazdasági okoknál fogva emigráljon. Ráadásul az országon belül sem jellemző a mobilitási szándék: soha sehova, semmilyen oknál fogva nem akar elköltözni 52%, és lokális mozgásra is (azonos városon vagy megyén belül) csak 22% mutatott hajlandóságot. Kisebbségben maradtak azok, akik más megyébe vagy más országrészbe lennének hajlandók elköltözni, ha arra egzisztenciális érdekeik sarkallják őket
125. oldal, 24. fejezet - A magyar nacionalizmus változó arca (Jószöveg Műhely, 2000)
Csepeli György: A nagyvilágon e kívül… Nemzeti tudat és érzésvilág Magyarországon 1970–2002
Ezt adjátok össze: egy nagy amerikai egyetem a józan ész nevében felhagy a futballal. Üresen tátongó stadionjait bombagyárrá alakítja. Ennyit a józan észről…
Az én alma máteremről, a chicagói egyetemről volt szó. 1942 decemberében, jóval mielőtt odakerültem, a Stagg Field lelátója alatt tudósok kikényszerítették az uránium első láncreakcióját a Földön…
[…]
Ötvenhárom év múlva, 1995. augusztus 6-án, egyetemem kápolnájában emlékgyűlést tartottak a Hirosima japán városra ledobott első atombomba felrobbantásának ötvenedik évfordulóján. A jelenlévők közül én sem voltam híve a csecsemőhalandóságnak.
Leon Seren volt az egyik szónok. Valamikor réges régen ő is részt vett az élettelen sportlétesítmény alatti sikeres kísérletben. Ehhez mit szóltok: bocsánatot kért miatta!
Kár, hogy nem mondta meg neki valaki, hogy ha az ember fizikus azon a bolygón, ahol a legeszesebb állatok annyira utálnak élni, sose mentegetőzzék semmiért…
Miután Dick (Cheney – Bush alelnöke, az Afganisztán és Irak elleni hadjáratok élharcosa) lerombolt egy országot, mindig sietett újjáépíteni azt. 1995-ben kinevezték a Halliburton cég vezérigazgatójává; ez a világ legnagyobb olajipari berendezéseket gyártó vállalata, és az egyik fő katonai alvállalkozó. Az első Öböl-háború után a Halliburtont kérték fel, hogy építse újjá a kuvaiti olajkutakat. Majd a második Öböl-háború után a céget újra felbérelték, hogy tegye rendbe a dolgokat – csinos honoráriumért.
Cheney öt alkalommal kapott halasztást vietnami behívójára. De másokat nagyon lelkesen küld harcolni és meghalni, és a babérokat is nagyon lelkesen aratja le. Néhány nagy háborús alvállalkozó igazgatói tanácsát már megjárta, felesége, Lynne pedig csatlakozott a Lockheed Martin igazgatótanácsához. Miután Cheney 2001-ben visszatért a Fehér Házba, a Lockheed kapta a Pentagon történetének legzsírosabb falatját – a harci repülők új generációjának elkészítésről szóló, több száz milliárd dolláros szerződést.
39. oldal
Az Hublot nevű svájci luxusóragyártó 40 millió euróval szállt be a Ferrari-bizniszbe. Kimi csuklója mégis csupasz. Rákérdezek, mert érdekel az óriási befektetés láthatósága. Kimi azt válaszolja, nem hordhat órát, belobban tőle a dermatitisze. Azon tűnődöm, vajon az Hublot vezérigazgatója ettől nem lobban-e haragra. Kimi elárulja, hogy a hátizsákjában azért magával hordja az órát, ha netán olyan alkalom adódna, ahol muszáj látszania. A Rolling Stones 1995-ös európai turnéjának sajtótájékoztatója jut eszembe. A turné főszponzora a Volkswagen volt. Az újságírók megkérdezték Mick Jaggert, mi a véleménye a szóban forgó autómárkáról. Jagger közölte, hogy ő szívesebben jár Rolls-Royce-szal.
38. oldal
1995-ben egy bombay-i orvos feltalálta a nevető jógát, ami azóta futótűzként terjed. Az ötlet pofonegyszerű: a doktor abból indult ki, hogy a nevetés gyógyít. A jógagyakorlat se bonyolultabb. Van egy előnevető, a többiek, pedig követik. Először döbbenten néztem, ahogy erőltetetten kacagnak az emberek, de aztán a nevetés ragadós lesz, egyre természetesebbé válik, már én is úgy röhögök, hogy kicsordul a könnyem, és boldogan nevetünk együtt, öregek, fiatalok, férfiak, nők. És ez így zajlik minden reggel. Ki lehet próbálni.
210. oldal
Egy 1995-ben Magyarországon végzett közvéleménykutatás megkérdezettjeinek nagy része egyet értett abban, hogy „majdnem minden zsidó egyforma”.
237. oldal
Korunkban a relativizmus legszélsőségesebb vadhajtásait éljük meg: tagadják azt, ami minden ember számára belátható és megtapasztalható, és az emberiség kezdete óta olyan magától értetődő, mint az éjjel és a nappal váltakozása: hogy az ember két nemben, férfiként és nőként létezik. Aki még nem találkozott ezzel a gondolkodásmóddal, az beteges hübrisznek tarthatja, amivel nem szükséges foglalkozni. Ez a látásmód azonban (szép csendben) az utóbbi tíz évben az ENSZ, az EU és nemzeti kormányok politikájának vezérfonala lett, és társadalmi forradalomhoz vezet, amely az emberlét alapjait ingatja meg. A férfi és a nő nemi különbözőségét társadalmi konstrukciónak tartják, melyet a „heteroszexuális patriarchátus” talált ki. Szerintük így nemcsak egy kisebbséget helyeznek elnyomás alá és diszkriminálnak, hanem általánosságban jogtalanul korlátozzák az ember szabadságát. „Kényszer-heteroszexualitás” áll fenn, amit meg kell haladni, amennyiben az ember maga határozhatja meg – „biológiai nemétől” függetlenül – saját „társadalmi nemét”. A harcot a gender mesterséges fogalmával vívják. A gender eredetileg egy szó nyelvtani nemének a megkülönböztetésére használt kifejezés volt. 1994-ben Kairóban a világnépesedési konferencián, és 1995-ben Pekingben a nők világkonferenciáján a feministák manipulatív módon a sex fogalmát fölcserélték a genderével, hogy a férfi és nő közti nemi megkülönböztetést kiszolgáltassák a szubjektív döntés kényének. S ez az ENSZ és az EU határozatai révén az egyes államok politikai stratégiájává lett. Mindenkinek – már az iskolás gyereknek is – lehetőséget kell adni, hogy szabadon válasszon, hogy férfi vagy nő szeretne-e lenni, és identitását melegként, leszbikusként, biszexuálisként, transzszexuálisként vagy valami más egyébként akarja-e meghatározni.
Gabriele Kuby: Globális szexuális forradalom A szabadság elpusztítása a szabadság nevében