1976 időpont

[…] teljesen véletlenül elkaptam a rádióban Simonffy András 1976-os hangjátékát, a Világlecsót, melyben három magyar Nobel-díjas kap össze azon, hogyan is készül az igazi lecsó. Akkor már sziklaszilárdan hittem, a lecsó az elmúlt száz-százötven év egyik megkerülhetetlen magyarság-kérdése.

133. oldal, A vaczak szottya

4. A mémek

A mém azon kevés szavaink egyike, amelyek első felbukkanási helyét pontosan ismerjük. Ezzel a szóval Richard Dawkins: Az önző gén című könyvében találkozhattunk először 1976-ban. Dawkins könyve az utolsó fejezet kivételével csakis a biológiáról szól, arról, hogy az élőlények, az embert is beleértve, nem egyebek, mint önző génjeik közös túlélőgépei.
[…]
A gének, írja Dawkins az utolsó fejezetben, létrehoztak maguknak olyan túlélőgépeket is [ezek az emberek], amelyek hatalmas agyában gondolatok tömkelege tud jelen lenni. Ezek a gondolatok arra is képesek, hogy egyik agyból a másikba átkerüljenek.
[…]
…akárcsak a gének, a gondolatok is képesek valamilyen úton-módon önmaguk reprodukálására. A különböző gondolatok versengenek azért, hogy minél több agyban lehessenek jelen, mint ahogy a különböző gének versengenek azért, hogy minél több élőlényben lehessenek jelen.
[…]
Mi a mém?

A mém rendkívül sikeres mémnek bizonyult. Egyszerűen divatba jött. Az interneten fórumok, levelező listák, topikok és persze egyedi publikációk sokasága szól a mémről, a legkülönbözőbb színvonalon, akárcsak a génről vagy bármi más érdekes dologról. Húsz év telt el, és a szó az Oxford English Dictionaryba is bekerült – aminek feltétele, hogy elég sokan, elég sok helyen használják minden magyarázat, vagy a szó eredetének említése nélkül. Idézzük fel az Oxford szótár meghatározását – azaz a szó „köznyelvi” jelentését:
mém: A kultúra eleme, amely genetikán kívüli eszközökkel – elsősorban utánzással – adódik át.

A pereknek elsőként Hollandia vetett véget, aztán Anglia, majd Franciaország és Ausztria után Magyarország, végül Lengyelország, Svájc, Németország is betiltotta a boszorkánypereket. Az egyik legutolsó európai per Lengyelországban, Poznan hercegségben 1793-ban zajlott (bár 1776-tól törvény tiltotta). Feltűnően sokáig tartott a boszorkányüldözés Mexikóban, ahol még 1877-ben is zajlott égetés. A világtól elzártabb területeken, pl. frank Svájcban a XX. század közepéig éltek boszorkányok és az emberek hittek a varázslásaikban.
Szélsőséges esetek még a XX. század második felében is előfordultak, pl. 1976-ban Frankföldön egy Anneliese Michel nevű diáklányból két lelkészével űzette ki a püspök az ördögöket, jelesül Lucifert, Nérót, Hitlert, Júdást és Káint. Később a lelkészeket gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával bíróság elé állították.

63. oldal

Tiltakozóakciók robbantak ki Kína-szerte, és 1976 tavaszán érték el tetőpontjukat, halottak napján. […] A tiltakozást április 5. éjszakáján leverték, amikor a rendőrök megtámadták a tömeget, és százakat letartóztattak. Mao és a Négyek Bandája a megmozdulást „magyar típusú zavargásnak” nevezte. Teng Hsziao-pingre, akit a külvilágtól elzárva tartottak, az a vád zúdult, hogy ő rendezte a tüntetést, és elnevezték „a kínai Nagy Imrének”.

572-573. oldal

1976-ban két stanfordi statisztikus hasonló megközelítéssel próbálta megbecsülni Shakespeare szókincsét: megvizsgálták, hogy egy-egy művében hány különböző szót használt, és figyelembe vették a többszörös szóhasználatot is. Shakespeare összesen mintegy 900 000 szót írt le. Ezek közül 31 534 különböző, amelyekből 14 376 csak egyszer fordul elő, 4343 csak kétszer, 2292 pedig csak háromszor. A statisztikusok szerint Shakespeare legalább 35 000 olyan szót ismert, amit nem használt fel egyetlen darabjában sem; szókincse mintegy 66 500 szavas lehetett.

23. oldal

Kedves Gerő Bátyám!
Ezúttal súlyos ügyről van szó. Meg kell döglenem. Csak úgy.
    No mármost: nem vagyok jártas a jogtudományban, de nem szeretném, ha jelenlegi – hivatalos – feleségem részesednék bármiből. Hogyan lehetne ezt elintézni?
    Megpróbálok írni egy végrendeletfélét, hátha érvényesíteni tudod. Nagyon hálás volnék érte.
                                                                            Sok szeretettel üdvözöl:
(postabélyegzőn: Cluj, 28.10.76.)                                 Szilágyi Domokos

261. oldal, Szilágyi Domokos - Dósa Gerőnek (Téka, 1990?)