1969 időpont
Idézetek
1969. július 20-án, amikor Neil Armstrong, egy ugyancsak Ohióban született és nevelkedett másik amerikai kilépett a Holdra, magával vitt a Wright testvérek tiszteletére egy apró muszlindarabot az 1903-as Flyer szárnyából.
340. oldal
David McCullough: A Wright fivérek 90% A repülés szerelmesei
A zavargások a Columbián 1968 elejétől addig tartottak, míg az osztályom lediplomázott júniusban. […] 1969 nyarán beléptem egy postára Massachusetts állam nyugati részén egyik barátnőmmel, aki levelet akart feladni. Miközben ő a sorban állt, én az FBI által körözött tíz legveszélyesebb ember képét néztem a falon. Hetet ismertem közülük.
38-39. oldal
Paul Auster: Máról holnapra 84% A korai kudarcok krónikája
E részecskéket kvarkoknak nevezte el Murray Gell-Mann, a Caltech (California Institute of Technology) fizikusa, aki 1969-ban Nobel-díjat kapott e téren végzett munkájáért. A név eredete egy talányos James Joyce-idézet: „Három kvarkot Muster Marknak!” A quark szót az angolok elvileg a quart, a liternél valamivel nagyobb űrmérték módjára ejtik, de úgy, hogy a lark, a pacsirta szóra rímeljen.
Michael Palin naplójából, 1969. június 11., péntek: Leforgattuk a Dzsingisz kán halálát meg azt a snittet, amiben két ember egy szamarat visz el egy, a Butlin-féle kempingek közönségét szórakoztató vörös kabátos mellett, akit később fejbe vág egy nyers csirke az előző jelenetből. Mindezt a tengerparton, 18 fokban, napsütésben. Milyen bámulatos ez az élet.
A német Legfelsőbb Bíróság (Bundesgerichtshof) ugyanis 1969-ben az auschwitzi perben azt mondta ki, hogy egy marasztaló ítélethez a részt vevő őrök egyéni bűnösségét is bizonyítani kell. Miután ez sok esetben lehetetlen volt, számos elkövető büntetlen maradt. Az auschwitzi koncentrációs tábor 6500 háborút túlélő SS-tisztjéből korábban az NSZK-ban 29, az NDK-ban mindössze 20 embert ítéltek el. Ezért Gröning még 2005-ben is biztos lehetett abban, hogy „jogilag nem bűnös”.
109. oldal
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő 89% Oskar Gröning pere
Rubin és Ford pontosan ezt a görbét várták, amikor elkezdték grafikonon ábrázolni az Androméda különböző részeinek egymáshoz való viszonyát: minél messzebb vannak a csillagok a galaxis középpontjától, annál kisebb lesz a sebességük. A csillagászok ezt csinálták, mióta világ a világ – feltették, hogy a görbe lefelé tart, mintha a központi dudor csillaghalmazának roppant tömege pontosan úgy hatna a spirálgalaxis még leghaloványabb kis karjára is, ahogy a Nap roppant tömege még naprendszerünk legapróbb bolygójára is hatással van. De eddig egyetlen csillagász sem végezte el a feltételezést igazoló konkrét méréseket, mivel Ford továbbfejlesztett műszere nélkül erre nem volt lehetőségük. Beérték azzal, hogy feltételezett görbéiket kipontozott vonalakkal jelöljék. Rubin és Ford azonban kihozta a képerősítő csőből, amit csak lehetett, és minden eddiginél messzebb, a spirál legtávolabbi csücskén kutakodtak. Rögtön feltűnt nekik, hogy a galaxis legkülső csillagai és gázai mintha ugyanolyan nyaktörő sebességgel száguldoznának körbe, mint a galaxis legbelső csillagai és gázai. Olyan ez, mintha a Plútó a Merkúr sebességével keringene. Az Androméda forgási sebességének vonala nem görbült lefelé.
Talán a gáz lép reakcióba valamilyen – Rubin számára elképzelhetetlen – módon a külső csillagokkal? Vagy az Androméda ilyen zizi galaxis, és kész. Esetleg egy elméleti csillagász logikus magyarázattal tudna szolgálni a jelenségre. Rubin és Ford az Astrophysical Journalnek 1969 nyarán elküldött dolgozatukban ezt írták: „ezen a távolságon túl mindenki ízlése szerint extrapolálhatja az adatokat”.
Viszont Rubin magánvéleménye szerint nem létező adatokat grafikonon ábrázolni „ízléstelenség”. Forddal megegyeztek, hogy csak olyan adatot ábrázolnak, amit észleltek is.
És amit kaptak: egy vízszintes vonal.
I. A láthatónál több - Ami odaát van
Richard Panek: 4% univerzum 84% Sötét anyag, sötét energia – versenyfutás a világegyetem felfedezéséért
Karrierje legcifrább ügyét kétségkívül Olof Palme jelentette.
Gullberg az 1976-os választások minden részletére emlékezett. Svédország újkori történetében először polgári kormány alakult a Centrum Párt győzelmének köszönhetően. Sajnos a miniszterelnök Thorbjörn Fälldin lett, nem pedig a sokkalta alkalmasabb, régi vágású Gösta Bohmann. De a szociáldemokrata Palmét legyőzték. Evert Gullberg föllélegezhetett.
Palme jelölése a miniszterelnökségre többször volt az ÁR/Bizt. üléseinek tárgya. 1969-ben Vingét kirúgták, mivel hangot adott annak az egyébként többek által is osztott gyanúnak, hogy Palme a KGB ügynöke lenne. Sajnos ezt közölte Ragnar Lassinantti országos rendőrfőkapitánnyal is, mikor meglátogatta Norrbottenben. Lassinantti kétszer is felvonta a szemöldökét, majd később felhívta a miniszterelnöki hivatalt, ahová hamarosan be is rendelték Vingét egy kis beszélgetésre.
Gullberg elkeseredésére Palme esetleges KGB-kapcsolatait sosem tisztázták. Minden igyekezete ellenére, hogy kiderítse az igazságot, és előteremtse a döntő bizonyítékokat – a the smoking gunt…. –, a Szekció a legcsekélyebb jelét sem találta annak, hogy Palme bűnös lenne. Gullberg szemében azonban ez még nem jelentette feltétlenül Palme ártatlanságát, az is lehet, gondolta, hogy csak különösen tehetséges és intelligens volt, és nem követett el olyan hibákat, mint a többi orosz kém, s évről évre túljárt az eszükön. 1982-ben megint fölmerült a kérdés, amikor Palmét újraválasztották miniszterelnöknek. De aztán eldördültek azok a lövések a Sveavägenen….., és a kérdés örök időkre elméleti maradt.
92-93. oldal
A kerület sűrűbben lakott és nagyobb települése Pesterzsébet, mely 1969-ben ünnepelte 900 éves születése napját. A település legrégibb elnevezése egy 1067-ben keletkezett oklevél szerint Gubacs puszta volt. […] Eredetileg Duna menti üdülőtelepnek szánták, de munkás lakta elővárossá fejlődött. A település két irányban épült ki: Erzsébetfalva a Duna vonalában és Kossuthfalva Kispest szomszédságában. […] 1919. május 9-én – a Tanácsköztársaság idején – Erzsébetfalva a Leninváros nevet vette fel – a világ első Leninvárosa volt.
V. Pest külső kerületei - XX. kerület (Pesterzsébet, Soroksár)
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
1969 júniusa, Blackpool. A hold még mindig zöld sajtból volt, de a jenki asztronauták nem sokkal később becsomagolták és felcímkézték, aztán bevágták a mélyhűtőbe. A Golden Mile-on sétáltunk. Hosszú idő telt el Renton nagyfater nehézkes, túlfeszített lélegzetvételei közt, és én azon töprengtem, hogy jóval több, mint egy évvel azelőtt jártunk utoljára a korzón. Eszembe jutott az egyik alkalom, amikor megnéztük a nagyfater medáljait abban a dobozban. Azt mondta fintorogva: „Csak azért akarják rád tűzni ezeket a fémdarabokat, hogy eltakarják a sebeket, amiket a mellkasodba került fémdarabok okoztak.” Emlékeztem rá, hogy akkoriban arra gondoltam: nem, nem, nagyfater, azt a németek csinálták. A britek kitüntettek téged a medálokkal.
Most már tudom, hogy a szegény öreg fasz fején találta a szöget.
1969-ben leszoktam az ivásról és a nőkről. Életem legszörnyűbb húsz perce volt.
/George Best/
29. oldal, 121. idézet