1936 időpont

Ottlik Géza: Iskola a határon
Jeffrey Meyers: Orwell
Kodolányi János: Zárt tárgyalás
J. D. Salinger: Kilenc történet
Herman Wouk: Háború
Székely Éva: Sírni csak a győztesnek szabad!
Joseph Goebbels: Napló
André Gide: Visszatérés a Szovjetunióból
Marc Bloch: Gyógyító királyok
Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében
Alberts Bels: Szembesítés
Kő András (szerk.): Amiről a sportújságírók hallgatnak
Paul Johnson: A modern kor
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Kun Béláné: Kun Béla
Jon Krakauer: Álmok az Eigerről
Izrael Samír: Rasszista állam?
Görgey Gábor: Öt arckép
Vathy Zsuzsa: Ki látott rétisast?
Pünkösti Árpád: Vörös vándorlámpás
Szepes Mária: Merre tartasz, ember?
Sándor Kálmán: Éjszaka Európában
Melanie Benjamin: Az aviátor felesége
Kádár Judit: Engedelmes lázadók
Jörg Baberowski: Felperzselt föld
Wendy Lower: Hitler fúriái
Garri Kaszparov: Közeleg a tél
Daniel James Brown: Egy csónakban
Buda Ferenc: Csontváry
Roger Moorhouse: 100 beszédes tárgy a Harmadik Birodalomból
Simonovics Ildikó: Rotschild Klára
Edward Sorel: Literary Lives
Ian Kershaw: A pokolba és vissza

Idézetek

Kuszma>!

1935-ben és 1936-ban, a náci párt nőszervezete előtt tartott beszédeiben Hitler kijelentette, hogy egy anya, aki öt, hat vagy akár hét egészséges, jól nevelt gyermeket ad a közösségnek, többet ér, mint egy női jogász. A női egyenjogúságot mint marxista követelést vetette el, „mert olyan területre kényszeríti a nőt, ahol szükségképpen gyengébben teljesít. Olyan helyzetbe sodorja, ahol nem szilárdíthatja meg pozícióját a férfival és a társadalommal szemben, csak még gyengébbé teheti.”

38. oldal

Wendy Lower: Hitler fúriái Német nők a náci vérmezőkön

Kapcsolódó szócikkek: 1935 · 1936 · Adolf Hitler
15 hozzászólás
Bla IP>!

…1936-ban maga Hitler sem volt még Hitler. Igaz, hogy Németországon belül és a határokon kívül is sokan gyanakvással tekintettek rá, mégis ott állt sugárzó arccal a berlini olimpiai stadionban, miközben fogadta a világ vezetőinek a méltatását és a sportolók karlendítéssel kifejezett köszöntését. Kétség sem fér hozzá, hogy ez a világ színpadán aratott diadal felbátorította a nácikat és megerősítette őket szándékaikban.
Szándékosan vagy sem. de a Putyin rezsim Szocsiban az 1936-os berlini forgatókönyv szerint járt el. A bigott törvényekkel szembeni nemzetközi felháborodásra ugyanolyan jelképes engedményekkel válaszoltak, mint német elődeik. Néhány ismert politikai foglyot még az újságírók megérkezése előtt szabadon engedtek. Viktor Senderovics író és újságíró remek írásában rámutatott arra, hogy még a propaganda hangvétele, stílusa is nagyon emlékeztetett a hitleri Németországéra. Idézte az egyik Putyinhoz hű politikust, Viktor Jakunyint, aki Oroszország-ellenes hisztéria keltéssel és ellenséges hozzáállással vádolta meg a nyugati médiát és elítélte a külföldi kritikusokat, mondván, meg akarják zavarni az olimpiát. Senderovics később elárulta, hogy a kijelentései egy része valóban Karl Ritter von HHalttól, a berlini játékok szervezőjétől származik, csak annyit változtattak az idézeten, hogy a „Németország” szót végig kicserélték a szövegben „Oroszországra”. A fordítás makulátlanul sikerült.

270. oldal

Garri Kaszparov: Közeleg a tél Miért kell Putyint és a szabad világ ellenségeit megállítani?

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · Adolf Hitler · Szocsi
robinson P>!

Az Egyesült Államokban a nácik 1933-as hatalomra kerülése óta szó volt az 1936-os olimpia bojkottjáról; az 1935-ös törvények hatására ismét felerősödtek az ezt támogató hangok.

240. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · Amerikai Egyesült Államok · náci · olimpiai játékok
Citrompor>!

    1936-ban Csík Ferenc győzelmének perceiben határoztam el, hogy olimpiai bajnokságot akarok nyerni. 1939-ben kezdtem versenyezni, és ettől kezdve egész életemet ennek a célnak rendeltem alá. A háború és az üldöztetés időszakában ez tartott életben. Nekem a sport, az olimpia mentette meg az életem.

181. oldal (Magvető, 1982)

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · 1939 · II. világháború · olimpiai játékok
robinson P>!

1936. március 6-án fedezték fel, hogy a divatterem legféltettebb kincsét a kétezer-kétszáz nevet és lakcímet tartalmazó könyvet ellopták az íróasztal fiókjából.

60. oldal

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára A vörös divatdiktátor

Kapcsolódó szócikkek: 1936
Richard_the1st>!

…Orwell pontosan tudta, hogy a Golancz, a kommunisták elkötelezett híve sohasem publikálna könyvet valakitől, aki a POUM tevékenységével kapcsolatba hoztak, és aki a saját szemével látta a barcelonai májusi eseményeket, így új könyvét Fredric Warburghoz vitte. Warburg 1898-ban született, a bankár Warburg család svéd ágának leszármazottja volt, Westminster Schoolban és Oxfordban, a Christ Churchön tanult, és az első világháborúban a passchendaele-i csatában hadnagyként harcolt. 1936-ban egy gazdag nagybátyjától 5000 fontot kölcsönzött, hogy üzlettársát Martin Seckert kifizesse, és megalapítsa saját cégét, a Secker & Warburgot. Nemcsak Orwell kiadója, de közeli barátja is lett. 200. old.
Egy BBC-interjúban Warburg kertelés nélkül beszél Orwell megjelenéséről (az első két mondatot az adásból kivágták), említést tesz arról az ellentmondásról, ami Orwell visszahúzódó természete és írásainak életrajz jellegű feltárulkozása között tapasztalható, a beszélgetést pedig a Hódolat Katalóniának egyik időszerű idézetével zárja:
„Orwell nagyon magas volt, világító kék szeme volt, csontos arca, domború homloka, nem is mindig tiszta ruha fedte… Magányos ember volt. Nagyon Ritkán mondott magáról bármi személyeset, bár az élete, átdolgozva, benne volt a könyveiben… elég hűvösen viselkedett, és nem hiszem, hogy a barátai felé több melegséget sugárzott volna, és azt se gondolom, hogy ő maga ezt megkapta tőlük… Orwell nem szerette, ha bármi olyasmivel azonosítják, ami hatalmat vagy sikert jelenthet… Úgy írt, hogy nem törődött a népszerűséggel, és nem félt, hogy utálják.”

200. oldal

Jeffrey Meyers: Orwell Egy nemzedék fagyos lelkiismerete

Kapcsolódó szócikkek: 1898 · 1936 · George Orwell
>!

[Tormay Cecile-t] 1936-ban mégis irodalmi Nobel-díjra jelölték, ami rajongói szemében írói kiválóságának legfőbb bizonyítéka. Tormayt azonban az – igaz, nem kizárólagos – gyakorlattól eltérően nem több ország tudósai, valamint egy svéd kiválóság ajánlotta, hanem négy magyar professzor és az a svéd irodalmár, Frederik Böök, aki később a második világháború alatt Németországgal szimpatizált, s ezért hazájában hitelét vesztett személlyé vált.

78. oldal

Kádár Judit: Engedelmes lázadók Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század első felében

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · irodalmi Nobel-díj · Tormay Cécile
Szirmocska>!

1936 volt. Az olimpia. Hitler olimpiája.
Jesse Owens a 4x100 méteres váltó utolsó futójaként beérkezett a célba, és megnyerte negyedik aranyérmét. Az egész világon arról beszéltek, hogy mivel fekete, nem is egészen ember, és hogy Hitler nem volt hajlandó kezet fogni vele. Még a rasszista németek is csodálták Owens teljesítményét, és hőstettének híre átszivárgott a repedéseken. Azonban senki sem volt jobban lenyűgözve, mint Rudy Steiner.

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · Adolf Hitler · Jesse Owens · Rudy Steiner
Szürke_Medve>!

Még 1936 őszén a külföldi polgári lapokban nagy betűkkel szenzációs hír jelent meg, hogy Kun Béla Spanyolországban van, egyik vezetője a spanyol fasisztaellenes forradalomnak.

Sztálin telefonált: „Maga Moszkvában van, ugye? No, lám, én is így tudom. Kérem, fogadjon egy külföldi újságírót, és cáfolja meg személyesen azt, hogy Spanyolországban van.”

A külföldi lap tudósítója eljött hozzánk. Jobbról balról megnézte Kun Bélát, aki megnyugtatta őt, hogy lám, nem Barcelonában tartózkodik, hanem a moszkvai lakásán, innen szemléli az eseményeket. Az újságíró megtáviratozta lapjának a beszélgetést. Ez a hír a burzsoáziában már csak azért is gyanakvást váltott ki, mert a La Manche csatornán egy Kun Béláról elnevezett szovjet hajó tartott Spanyolország felé.

492-493. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1936 · Kun Béla · Spanyolország · Sztálin
Cicu>!

1936-ban Csík Ferenc győzelmének perceiben határoztam el, hogy olimpiai bajnokságot akarok nyerni.

Kapcsolódó szócikkek: 1936