1924 időpont

Herman Wouk: Háború
P. W. Atkins: A periódusos birodalom
Marc Bloch: Gyógyító királyok
Szokolay Katalin: Lengyelország története
Csató Tamás – Gunst Péter – Márkus László – Jemnitz János: Egyetemes történelmi kronológia
Eszenyi Miklós: Férfi a férfival, nő a nővel
Signe Seiler: Indiánok
Gergely Jenő: Magyarország története 1919 őszétől a II. világháború végéig
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Móricz Zsigmond: Naplók 1924–1925
Alberts Bels: Szembesítés
Ormos Mária: Hitler
Françoise Giroud: Alma Mahler avagy a hódítás művészete
John Lukacs: Isten velem
Robert Service: Lenin
Paul Johnson: A modern kor
Bán Aladár: Finnek, észtek
Claudio Magris: Egy másik tenger
Drábik János: Uzsoracivilizáció
Timothy Snyder: Véres övezet
Hahner Péter: Az USA elnökei
Kara György: Mit kell tudni Mongóliáról?
Anette E. Dumbach – Jud Newborn: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa
Edward Rutherfurd: Párizs
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928

Idézetek

Barbár >!

Amikor Sztálin 1924-ben „a szocializmus egy országon belüli győzelméről” beszélt, ezt úgy értette, hogy a Szovjetunió a munkások paradicsomának felépítése során nem sok segítségre számíthat a világ proletárjaitól, akik elmulasztottak egyesülni.

36. oldal

Timothy Snyder: Véres övezet Európa Hitler és Sztálin szorításában

Kapcsolódó szócikkek: 1924 · szocializmus · Sztálin
Sándor_Langer_Pudingman P>!

A pap felnézett rá, arca eltorzult egy távoli lámpa utcafényében. – Herr Slote, én bajor születésű vagyok. Láttam ezt a szemétláda Hitlert utcasarkon szónokolni húsz embernek Münchenben, 1923-ban. Hallottam a szemtelen beszédeit a tárgyalásán, a puccs után, 1924-ben. Láttam millió embernek szónokolni az 1936-os Parteitagon. Mindig ugyanaz a szemétláda volt. Soha nem változott. Máig sem. Ugyanaz a csípőre tett kéz, ugyanaz az ökölrázás, ugyanaz a közönséges hang, mocskos beszéd és ostoba, primitív eszmék. És mégis ő Németország ura. Ő a népem rossz szelleme. Ő Isten ostora.

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1923 · 1924 · 1936 · Adolf Hitler · München
SDániel P>!

1924 nyarán Marc egy új nyári témát is bedobott.
Az olimpiát.
Ami joggal keltette fel az érdeklődést. Az ókori sportünnepet nem is olyan régen, 1896-ban élesztették újjá. Az első játékokat illő módon Athénban rendezték meg, majd – a háborús kihagyást leszámítva – minden négy évben sor került egy újabb olimpiára. 1900-ban Párizs lett a helyszín, majd következett az amerikai St. Louis, azután London, Stockholm és Antwerpen, most azonban a játékok visszatértek Párizsba, bizonyságaként annak a francia alaptételnek (már ha bárkinek bizonyság kellett), hogy Franciaország fővárosa a világ közepe.

Huszonkettedik fejezet - 1924, 509. oldal

Edward Rutherfurd: Párizs Egy város fényei és árnyai

Kapcsolódó szócikkek: 1896 · 1900 · 1924 · Antwerpen · Athén · London · olimpiai játékok · Párizs · St. Louis · Stockholm
Emmi_Lotta I>!

A népek tengerében, mint két testvérsziget él északon – szlávok és germán fajták közé ékelve – a magyarok egyetlen európai rokonsága: a finn és az észt nemzet. Kemény lelkű, nagy akaraterejű és tehetséges emberek. A világháború kataklizmájából is megpróbáltatások és véráldozatok útján fel tudtak emelkedni nemzeti életük tudatára, önálló államiságuk berendezkedésére. Rokoni voltunk felderítését a nyelvbúvárlatnak köszönhetjük. Szavak és nyelvtani szerkezetek bizonyítják, hogy egy fának ágai vagyunk. Évezredek után újra egymásra találtunk, testvér és testvér egymásra ismertek. És ma a nyelvészet bizonyságai mellett egész világjukat közelállónak érezzük magunkhoz és szívesen ismerjük meg kultúrájukat, történelmüket, földrajzukat, néprajzukat, gazdasági s egyéb problémájukat. Ránk nézve csak gazdagodást jelenthet a lelki kapcsokkal megerősített magyar-finn-észt szellemi szolidaritás. Mi magyarok régen tapasztaljuk már, hogy van két ország, ahol bennünket szívesen fogadunak, őszinte vendégszeretettel és igaz nagyrabecsüléssel. Mikor 1924 nyarán Kogutowicz Károly professzorral, asszisztenseinkkel, hallgatóinkkal és hozzánk csatlakozott barátainkkal Észt- és Finnországban jártam, már akkor elhatároztuk professzortársammal, hogy a testvérnépek iránti tiszteletadásunkat magunk, a velünk járt urak és hallgatóim által írandó könyvvel is kifejezésre juttatjuk. A terv akkor – 11 havi külföldi távollétem folytán – nem valósult meg és azután más formában született újjá. Mert mások is hasonló okokból részt kértek a munkából és tiszteletadásból.

5. oldal

Bán Aladár: Finnek, észtek A magyarok északi testvérnépei

Kapcsolódó szócikkek: 1924
hdavid89>!

A k. u. k. Staatsgymnasiumot most III. Viktor Emánuel Líceumnak hívják. Schubert-Soldern elment, Ausztriában van, nincs nemzetisége, és választania sem igen akaródzik azok után, hogy két országot is elveszített: Gorizia olasz lett, szülővárosa, Prága pedig csehszlovák. Talán nem is bánja, hogy ebbe a történelmi ciklonok és anticiklonok kreálta légüres térbe került. Mindenesetre elvan, az újszülött kis köztársaság valamely élelmes bürokratája némi fizetést is kiügyeskedett neki, abból éldegél egészen 1924. október 19-ig, amikor is – egyik kedvenc kifejezésével élve – „megszűnnek gondjai”.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1924 · Prága
M_Milán>!

1924. júliús 1-jével született meg az új, ma is használatos lengyel zloty.

147

Kapcsolódó szócikkek: 1924 · lengyel złoty
Piccolo_Carlo>!

Rendben van! Fogjunk egy ceruzát, és egy papírlapra firkantsuk fel a családfát. Lássuk csak! Kristap Riger nagyapa, született 1881-ben. Apa Artur Riger, született 1903-ban. Az unokák, vagyis mi – Harald, született 1924-ben; Rudolf, 1928; Juris, 1936. A nagyapa – lett lövészgyalogos, forradalmár, majd parancsnok a Vörös Hadseregben. Apa – a forradalmár fia, aki szülőjét később megtagadta, lelketlen és lelkiismeretlen ügyvéd. A fiúk – Harald, egyetemi hallgató, majd legionárius;* Rudolf – iskolás, később a Vörös [74] Hadsereg önkéntese, azután egyetemi hallgató, majd egy üzemi laboratórium vezetője; Juris – iskolás, főiskolás, szobrász. Amint látja, az én utam látszik a legsimábbnak, tehát csak én születtem megfelelő időben! Gyűlölöm a bibliának ezeket az ostoba „aranymondásait”. Megfelelő időben szüless! Ha az emberek nem tanulják meg, hogyan változtassák meg a kort, semmit sem tanulnak. Hol a támpont, hol az emelő, amely kifordította a világot a sarkaiból. A híres fordulatig az idő formálta az embert, azután az ember az időt. Az igazság kedvéért jegyezzük meg: nem mindig eredményesen.

*Az önkéntes SS-légió tagja a német megszállás idején. – A szerző

74-75. oldal (Európa, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: 1881 · 1903 · 1924 · 1928 · 1936
MissWenut>!

1924 tavaszán felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely a továbbiakban a bankjegykibocsátás kizárólagos jogával rendelkezett.

25. oldal (1990)

Kapcsolódó szócikkek: 1924 · Magyar Nemzeti Bank
NB14>!

A népismeret hiánya mutatkozott meg szerinte abban is, hogy Schönerer a Los von Rom! (El Rómától!) jelszavával hadat üzent a katolikus egyháznak. Hitler úgy vélekedett, hogy egy politikai pártnak vallási kérdésekkel egyáltalán nem szabad foglalkoznia addig, amíg egy egyház nem sérti meg a népi-faji érdekeket. A politikai vezér kötelező magatartását így írta elő:
„A politikai vezér számára népének vallási tanai és intézményei érinthetetlenek kell hogy legyenek, különben nem szabad politikusnak lennie, hanem legyen reformátor, ha ahhoz megvan az eszköze.”
Ez a bírálat azért fontos, mert magába foglalta a Hitler által vallott politikai szempontokat, amelyek kétségtelenül újak voltak, legalábbis a jobboldalon. Tömegpártra és tömegtámogatásra van tehát szükség, ezt pedig nem lehet biztosítani a hagyományos polgári eszközökkel. Két dolog segíthet. Válaszolni kell a tömegek várakozásaira, és saját, igen primitív nyelvükön, alacsony felfogóképességüknek megfelelően tömeggyűléseken kell hatni érzelmeikre. Aligha kétséges, hogy e felismerést Hitler részben a baloldali, mindenekelőtt a szociáldemokrata mozgalom megfigyeléséből szűrte le, vagyis radikális jobboldali, faji programját a baloldalon kipróbált eszközökkel akarta diadalja juttatni.
Hihetnénk, hogy ezek az elvek csak 1924-től kezdve, a Mein Kampf írása közben tudatosultak Hitlerben, az események és a tények azonban ennek ellentmondanak. A DAP új elnökségi tagja 1919-től kezdve annak a receptnek megfelelően tevékenykedett, amit néhány évvel később megfogalmazott.

Kapcsolódó szócikkek: 1924 · Adolf Hitler
Hanging_Moss_9102>!

Ho Si Minh szerint Franciaország nem a haladást, hanem a sóadó által is jelképezett középkort hozta el Indokínának:
„Adók, kényszermunka, kizsákmányolás- mondta 1924-ben-, ebben foglalható össze az Önök civilizációja.”
Ha Gandhi itt próbálkozott volna a passzív ellenállással, írja Ho Si Minh, „már régen a mennyországba került volna.”

Paul Johnson: A modern kor A huszadik század igazi arca

Kapcsolódó szócikkek: 1924 · Franciaország