1902 időpont
Idézetek
Ady Endrének két nagy „átka” volt: a vérbaj és az iszákosság. Tőle tudjuk, hogy vérbaját 1902 nyarán szerezte, hiszen ezt megírta a Mihályi Rozália csókjában.
{…}
Ady Endre másik nagy átka, ahogy ő is nevezte, a „havibaja” volt. A Nyugat folyóirattal kötött szerződése értelmében ugyanis minden hónap másodikára verset kellett írnia.
Dr. Czeizel Endre: Sorsunk és a gének (53, 54.o.) · Czeizel Endre
Bagdy Emőke – Csernus Imre – Czeizel Endre – Daubner Béla – Feldmár András – Kádár Annamária – Kígyós Éva – Pál Ferenc – Popper Péter – Ranschburg Jenő – Szendi Gábor: Belső utakon 84% A Nyitott Akadémia válogatott előadásai önismeretről, sorsról és szabadságról
A szén-monoxid leghíresebb áldozata minden bizonnyal Émile Zola (1840–1902) volt. A nagy francia regényíró párizsi lakásában 1902. szeptember 28-án végzetesen eltömődött a kémény, s ezért a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid felhalmozódott a lakásban. Zolát másnap holtan találták. Évtizedekkel később egy tetőjavító munkás halálos ágyán bevallotta, hogy szándékosan zárta el a kéményt, mert elvakult ellensége volt Zola politikai nézeteinek.
88. Mérgező-e a vezetékes gáz? (433. oldal)
Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz 90% Tévhitek, félreértések, magyarázatok
A XX. század különleges rakománnyal indul. Tekintsük prológusának az 1890 és 1914 közötti évtizedet. Ezek az évek a gondolkodás minden területén a rendkívüli felismerések időszakát képviselik, azét a sokarcú kreativitásét, melyet csak a firenzei reneszánszhoz vagy Periklész évszázadához hasonlíthatunk. Csak jelzésszerűen említsünk néhányat: 1898-ban halt meg Mallarmé, nyomban azután, hogy megjelentette a modern írás manifesztumának tekinthető Kockadobás című művét. 1905-ben Einstein felfedezi a speciális relativitást – hacsak Poincaré meg nem előzte ebben –, és a fény kvantumelméletét. 1900-ban Freud megjelenteti az Álomfejtést , a pszichoanalitikus forradalom első rendszerezett főművét. Ugyancsak Bécsben, ugyancsak ebben az időszakban, 1908-ban Schönberg megalapozza az atonális zene lehetőségét. 1902-ben Lenin megteremtette a modern politikát, s teremtményét a Mi a teendő? -ben helyezte letétbe. Szintén e század elejére datálódnak James és Conrad hatalmas regényei, megíródik a Proust alapmű, Az eltűnt idő nyomában , ekkorra érik meg Joyce Ulysses e. A Fergeáltal – Russellel, Hilberttel, a fiatal Wittgensteinnel és másokkal együtt – kidolgozott matematikai logika és kísérője, a nyelvfilozófia meghonosodott a kontinensen éppúgy, mint az Egyesült Királyságban. 1912 táján aztán Picasso és Braque forgatja fel a festői logikát. Magányos megszállottságában Husserl kifejti a fenomenológiai leírást. Ezzel párhuzamosan olyan hatalmas zsenik, mint Poncaré vagy Hilbert-Riemann, Dedekind és Cantor nyomán – alapjaiban újítják meg a matematika egész stílusát. A kis Portugáliában, közvetlenül az 1914-es háború előtt, Fernando Pessoa herkulesi feladatokat állít a költészet elé. Méliesszel, Griffithtel, Chaplinnel az épp hogy feltalált mozi is megleli a maga első zsenijeit. Vég nélkül sorolhatnánk ennek a rövid időszaknak a csodáit.
19-21. oldal
Külön gyűjteményt lehetne összeállítani a szecesszió egykorú gúnyneveiből (a pávafarok esztétikája, a vonalak balettja stb.), a szecessziós művészettel kapcsolatos anekdotákból (II. Vilmos császár Van de Velde 1902-es düsseldorfi kiállításán félt, hogy "tengeribetegséget kap ezektől a hullámvonalaktól"), amelyek meglepően hasonló ijedelmekről, reflexekről árulkodnak, mint azóta is minden újabb művészeti törekvés visszhangja a konzervatív nézőkben, olvasókban, hallgatókban.
8. oldal (Gondolat, 1972) · Pók Lajos
Guillaume Albert Wladimir Alexandre Apollinaire de Kostrowitzky néven született Rómában, 1880 nyarán. A Kostro becenevet kapta. Apja ismeretlen, bár Apollinaire szívesen híresztelte, hogy talán egy vatikáni bíboros is található a családfáján. Anyja lengyel arisztokrata volt, akit kicsaptak szerzetesrendi iskolájából, a Spanyol Lépcső tetején található Trinità dei Montiból –, majd femme galante lett a monte-carlói kaszinóban. „Kalandornő volt, hogy udvariasan fogalmazzak” – mondta Max Jacob, és a kis Kostro úgy nőtt fel, hogy sok „nagybácsival” kellett osztoznia anyján.
1902-ben Párizsban levetette magáról Kostrót, és kitalálta magának Apollinaire-t. Amikor egyszer arra kérték, foglalja össze az életét, azt írta: „Nem tudom, mit mondjak. Nincs múltam, és ettől boldognak kell lennem, mint a történelem nélküli népeknek… Vagyonom nem más, mint totális pénzhiány, irodalomtudás, ami véleményem szerint igen átfogó, néhány élő és holt nyelv ismerete, valamint elég változatos élettapasztalat…”
112. oldal
1900-ban még tilos volt napkeltétől napnyugtáig fürdeni, mert a test körvonalait a közerkölcsöt megbotránkoztató módon elárulta a vizes fürdőruha. A szigorú törvény nem tetszett ugyan mindenkinek, akadtak ellenzői, sőt voltak olyanok is, akik jó hírüket kockára téve, éjjel fürdeni merészeltek. 1902 nyarán aztán Willie Cocher, egy „vakmerő” ifjú újsághírben bejelentette, hogy fényes nappal megfürdik a Manly-öbölben. Nézők ezrei sereglettek össze, hogy szemtanúi legyenek a hihetetlennek, de ott voltak a rend éber őrei is, és a fürdőző ifjút magukkal vitték, amint kijött a vízből. A jég azonban megtört, a tömeg éljenzett, Willie valamivel később a rendőrség fenyegetése ellenére újra megfürdött, most már pantallóban, ingben és kabátban, hogy az erkölcs sértetlen maradjon. A példa százakat lelkesített föl, és a fürdőzés előharcosai – nők, férfiak egyaránt – a törvény és az önkény elleni tiltakozásul felöltözve fürödtek. A rendőrség végül is szemet hunyt, és néhány év múltán a törvényt eltörölték.
96. oldal – Sydney (Móra, 1977)
Herzl 1902-ben úgy látta, hogy víziója 1923-ra megvalósítható lehet. Noha tisztában volt az Osztrák-Magyar Monarchia sérülékenységével és a hosszú európai békét fenyegető veszedelmekkel, egy 1902 és 1923 között bekövetkezett döntő fontosságú eseményt nem láthatott előre – a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merényletet. A gyilkosság a régi nemzetközi berendezkedés végét jelentett, és egyben a nyitánya volt egy új világrendnek, amely egészen más volt, mint az előző, és amely nagyságrendekkel fokozta a zsidók szenvedéseit a Habsburg, az Orosz és a Német Birodalom romjai alól felemelkedő országokban. S merényletről kiderült, hogy az út, amelyet megnyitott, végső soron a holokauszthoz vezetett. De az 1914-ben Európára rontó rettenetes háború a zsidók számára a remény kapuját is feltárta. A Török Birodalom széthullása, a Balfour-nyilatkozat és Palesztina mandátumi területté nyilvánítása felkínálta a cionista mozgalom számára azt a történelmi lehetőséget, amelyre Herzl mindig várt, de amely az ő életében nem következett el. A történelem útjai kifürkészhetetlenek.
275-276. oldal
Shlomo Avineri: Herzl Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása
Így hát 1902. december 27-én, három hónapja várandósan az elsőszülöttjével fölment a Grange Hall színpadára a halálos csöndben, amely akkor ereszkedett le, amikor a szertartásmester bejelentette a nevét. Közvetlenül előtte Gretchen Tilyons szerepelt, aki sikamlós francia táncot adott elő, a hímnemű hallgatóság tomboló füttye, éljenzése és lábdobogása közepette mutogatva a bokáját és az alsószoknyáját.
45. fejezet
[…] Százával érkeztek ide a magyar kivándorlók, és amikor számuk már ezer felé közeledett, elkészült a kolónia területén is átvezető újabb vasútvonal, amelynek az oda eső állomása az Esterházy nevet kapta. Ez 1902-ben volt. A dátum számunkra azért lényeges, mert ez jelzi Békevár létrejöttének időpontját.
179. oldal, Egy kanadai magyar település: Békevár (Ifjúsági, 1985)
Sokak számára a kellemes hőfokra melegített mosdóvíz az elpuhultsággal volt egyenlő, hiszen még 1902-ben is ezt üzenték egy fiatal lányoknak szóló lap érdeklődő olvasójának: „A meleg vízzel való mosdás nem egészséges, mert könnyen lepuhítja az embert. Sokkal jobb hideg vízzel mosakodni, amely felüdíti, fölfrissíti és edzetté teszi az embert.”
26. oldal