1896 időpont
Idézetek
Amikor a Német Tudományos Társaság 1896. január 23-án megtartott ülésén előadás közben elkészítette Kölliker anatómiaprofesszor kezének röntgenfelvételét, a lelkesült résztvevők javasolták, hogy az X-sugarakat nevezzék el Röntgen-sugaraknak, a jelenséget pedig Röntgen-sugárzásnak. Röntgent ettől az emlékezetes üléstől fogva nem sikerült többé rávenni nyilvános előadás megtartására. A polgári sznobok nagy felháborodására nem fogadta el a nemesi címet sem, amelyet a bajor királyi udvar „A bajor korona szolgálatában szerzett érdemekért” című kitüntetéssel együtt adományozott neki.
268. oldal Wilhelm Conrad Röntgen
A következő szakmákat tartották női foglalkozásoknak: apáca, ápolónő, elárusítónő, betűszedő, bonne, dajka, diakonissza, divatárusnő, énekesnő, festőnő, fényképésznő, gazdaasszony és „háziasszony támasza”, gépírónő, gyorsírónő, gyógyszerésznő, irodai személyzet, kereskedelmi ügyintéző, kesztyűvarró, kisdedóvónő, komorna, könyvkereskedőnő, munkamesternő, napidíjas, nevelőnő, orvosnő, pénztárosnő, postásnő és távírónő, rajztanárnő, szabónő, szakácsnő, színésznő, szülésznő, tanár, tanítónő, táncosnő, társalkodónő, telefonos kisasszony, tornatanítónő, vasutasnő, virágkötőnő, zenetanítónő. Csupa oktatáshoz, gondoskodáshoz köthető vagy szépérzéket megkívánó szakma, de alig akadt közöttük olyan, amely diplomához volt köthető. Ezek a jobb kereseti lehetőséget ígérő, presztízst kínáló szakmák csupán 1896-tól nyíltak meg a nők számára.
332-333. oldal
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% (1860–1914)
A millenáris elragadtatásban egyébként az egész család részt vesz, Iunior Ős Budavárában akad össze sógoraival, anyjával, húgaival. Budapest semleges hely, amellett az országos eufória a kalmárlányt is elfogta, Kálmán tehát társulhat hozzájuk, s míg a Párkák és a vők együtt szórakoznak, anya és fia hosszan beszélgetnek részint az Angol Királynőben, részint a színházakban – Rickl Mária naponta színházban fejezi be az estjét. – Emmát sem a kalmárlány, sem Iunior nem hozza szóba, minek vitázzanak még Pesten is, oly szép ez a pár diadalmas nap. Fut Rickl Máriával a gumikerekű, végigkorzózik a Stefánián, kendőt lenget és kacag, a villanyfény csak úgy vakítja gázhoz szokott szemét, s olyan ellenállhatatlan vidámság fogja el, hogy nem ismer magára, míg a megyei bandériumok sorra vonulnak az utcákon. Integet az ismerősöknek, a fogatok közül nem egy debrecenire ráismer a fával burkolt Andrássy úton.
Jablonczay Lenke
1896-ban Becquerel francia tudós becsomagolt fényképezőlemezei rejtélyes módon megfeketedtek. Kiderült, hogy ezt a becsomagolt lemezek mellett raktározott kőzetdarabok okozzák. Valami kiindult a kövekből, és megfeketítette a fényérzékeny lemezt. Ezt a valamit „sugárzás”-nak nevezték.
29. oldal (1987)
És az ő [Pál Imre] idejében a Magyar Posta az elsők között volt Európában. 1896-ban így dicséri a testületet a Fővárosi Lapok:
„Szorgalom, buzgóság és lelkiismeretesség jellemzi a posta és távirda hivatalnoki karát. A nagy közönség a legnagyobb nyugalommal bizhatja és bízza is reá becsületét, titkait, pénzét. Itt adjuk névsorát az igazgatóságnak és a tisztikarnak, már csak azért is, hogy a nagy közönség ismerje meg ezt a derék testületet, a mely a többek között minden kíváncsiság nélkül kezeli az ezer meg ezer rózsaszínű – szerelmes leveleket.”
143. oldal
1924 nyarán Marc egy új nyári témát is bedobott.
Az olimpiát.
Ami joggal keltette fel az érdeklődést. Az ókori sportünnepet nem is olyan régen, 1896-ban élesztették újjá. Az első játékokat illő módon Athénban rendezték meg, majd – a háborús kihagyást leszámítva – minden négy évben sor került egy újabb olimpiára. 1900-ban Párizs lett a helyszín, majd következett az amerikai St. Louis, azután London, Stockholm és Antwerpen, most azonban a játékok visszatértek Párizsba, bizonyságaként annak a francia alaptételnek (már ha bárkinek bizonyság kellett), hogy Franciaország fővárosa a világ közepe.
Huszonkettedik fejezet - 1924, 509. oldal
Edward Rutherfurd: Párizs 92% Egy város fényei és árnyai
Rigó Jancsi 1858-ban született Pákozdon. A tehetséges hegedűs Nagykanizsán tökéletesítette játékát. Párizsban ismerkedett meg 1895-ben Chimay hercegnővel – akivel európai botrányt okozva évekig együtt élt. Hosszú távollét után 1896 decemberében látogatta meg szüleit, a községi elöljáróság táncvigadalmat rendezett tiszteletére. Az idős pákozdiak ma is őrzik emlékét, különösen azt emlegetik, hogy a cigányprímás a gyermekek között cukorkát osztogatott.
A hangulat zendüléssé fajult...
Ferenc József már hosszú ideje uralkodott, de egyszer neki is meg kell halnia. Ki legyen az utóda? Miksán kívül a császárnak még két fivére volt. A fiatalabbik, Lajos Viktor főherceg műgyűjtő volt és palotákat épített – mindkettő elfogadható főhercegi foglalatosság. Ám ugyanakkor előszeretettel jár női ruhában, hogy csábítóbban hasson a férfiakra. Ez a szokás, ha diszkréten űzi, talán nem befolyásolta volna esélyeit, ám Lajos Viktor nem a diszkréciójáról volt híres. Miután az elviselhetőnél eggyel több kalandba bonyolódott a bécsi fürdőben, egy Salzburg melletti kastélyba száműzték. Ott katonatiszteket hívott meg magához, és számos haditervet eszelt ki, hogy rávegye őket nadrágjuk lehúzására. Ekként még egy fivér maradt, Károly Lajos főherceg, akit túlbuzgó katolikus hite vitt a sírba. 1896-ban ivott a Jordán folyó megszentelt, de fertőzött vizéből, és belehalt.
55. oldal
Timothy Snyder: A vörös herceg Egy Habsburg főherceg titkos életei