1888 időpont

Jane Elliott – Colin King: Enciklopédia gyermekeknek
Jules Verne: Bombarnac Klaudius
Jean Cassou: A szimbolizmus enciklopédiája
Romsics Ignác (szerk.): Csonka Mihály élete és világképe
Fiorella Nicosia: Gauguin
Jo Nesbø: Boszorkányszög
Leonard Bernstein: A muzsika öröme
Peter Turner – Colin Monteath: Új-Zéland
Paul Johnson: A kereszténység története
Tóth Béla: Szálló ígék lexikona
Zilahy Gyula: Ötven év
Soltész Béla: Hátizsákkal Brazíliában
Sebestyén Balázs – Tóth Gábor: E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma?
Tóth Ernő – Hajós Bence (szerk.): Hidak Tolna megyében
Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Killyéni András: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története

Idézetek

Dormeck>!

1888. augusztus 14-én Gauguin azt ajánlja barátjának, Schuffeneckernek: „Ne fessen túlságosan a természet után. A művészet absztrakció. Ábrándozzon el a természetesen, majd szűrje ki belőle a művészetet… Inkább sugalmazásra törekedjék, mintsem leírásra, ezt teszi egyébként a zene is.”

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Paul Gauguin
Black_Venus>!

A becslések szerint összesen hárommillió afrikai érkezett rabszolgaként Brazíliába, amely az amerikai kontinensen utolsóként, 1888-ban törölte csak el a rabszolgaságot. A rabszolgák csaknem fele Bahiában talált gazdára – nem csoda, hogy ez lett a „legfeketébb” brazil szövetségi állam.

181. oldal

Soltész Béla: Hátizsákkal Brazíliában Kalandos útikalauz Riótól az Amazonasig

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Bahia · Brazília · rabszolgaság
latinta P>!

Paul Gauguin 1888 februárjában-márciusában kelt, Schuffeneckernek írt levelében valósággal áradozott: „Szeretem Bretagne-t. Itt jelen van a vad, a primitív princípium. Amikor fapapucsommal a gránitra lépek, az tompán, fátyolosan és erőteljesen visszhangozza lépésem ütemét.”
A bretagne-i tartózkodás már az első, 1886-os látogatás végétől fogva hihetetlenül fontos volt Gauguin számára, és nem csak személyes, az egzotizmus iránti vágyának beteljesülése miatt. Karizmájának köszönhetően sikerült felkeltenie a nálánál fiatalabb festők figyelmét, akik szintén Pont-Avenben kerestek ihletforrást formanyelvük és mondanivalójuk megújításához. Gauguin egészen rövid idő alatt hivatkozási ponttá vált a pont-aveni iskolának vagy csoportnak nevezett kis művészcsoport számára, melyet sajátjának ismert el. 1889-ben, Párizsban, a Volpini kávéházban velük együtt állított ki Impresszionista és Szintetista Csoport néven. Feladatuknak tekintették a festés hagyományos módjának gyökeres megújítását. Szemben álltak a realizmus törekvéseivel, de elvetették az impresszionisták érzékenységét is. Leginkább a szimbolista költőket követték, azaz a természet titokzatos, rejtett lényegét szerették volna kifejezni.
Az „impresszionizmuson” túl tehát a természet, a tárgyak sőt a jelek – vonalak és színek – „szimbolikus” összefüggéseit, lényegét, értelmét keresték. A tárgyi világ külsőségei „mögé” akartak hatolni. fantáziájuk és álmaik mozgósításával a valóságos jelenségekhez képzeletbeli értékeket társítottak, így aztán a fák vörösek, az árnyak zöldek, a mező kék lett, és így tovább.

40. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Bretagne · Paul Gauguin
padamak>!

A szeparatista afrikai keresztény egyházak története közel egy évszázados múltra tekint vissza; az elsőt, a bennszülött baptista egyházat David Vincent alapította 1888-ban Nyugat-Afrikában.

660. oldal - NYOLCADIK RÉSZ / TÚL A DIADALMÁMORON (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · David Vincent
Búza_Mihály>!

Ha hideg hajnalokon visszafojtom a lélegzetem, akkor talán hallom a városi köd mögül a nevetését.
Hát ilyen London most, 1888-ban.

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · London
Cicu>!

Minden okunk megvan rá, hogy azt feltételezzük, sorozatgyilkosok azóta léteznek, hogy a földön elkövették az első gyilkosságot. A legtöbben azonban az 1888-as, úgynevezett „Autumn of Terror”-t tekintik a modern kor első sorozatgyilkossági ügyének. Ez volt az első alkalom, amikor a sorozatgyilkos bizonyítottan tisztán szexuális indítékból ölt. Az illető öt nőt gyilkolt meg, mielőtt nyomtalanul eltűnt. Hasfelmetsző Jack néven vált ismertté, valódi személyazonosságára azonban soha nem derült fény.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Hasfelmetsző Jack
Tiger205>!

A kutya ugat, a karaván halad
PÜLSZKY FERENC mondotta a Magyar Tudományos Akadémia 1888 dec 17-iki ülésén.
Török közmondás

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · közmondás · kutya · Pulszky Ferenc
psych P>!

    A betegség fogalma ("coeliakiabetegség") 1888-ban jelent meg először, a glutén szerepét pedig 1950-ben sikerült tisztázni. A kutatások a második világháború után gyorsultak fel, mivel megfigyelték, hogy egyes beteges külsejű, sápadt gyermekek állapota jelentősen javult a háborús körülmények miatt előállt kenyérhiány következtében.

110. oldal

Sebestyén Balázs – Tóth Gábor: E-mentes övezet, avagy mit reggeliztél ma? Mindennapi étrendi dilemmáink és a gasztropszichológia

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · 1950 · glutén
latinta P>!

Gauguin művészetelmélete Bretagne-ban bontakozott ki, és elsősorban a Vincent van Goghgal folytatott levelezéséből kaphatunk róla képet. Vincent van Gogh Gauguinnel egy időben indult a „vad” felkeresésére, dél felé, azaz Provence irányába, az „azúrkék árnyalatok és a vidám színek hazájába”. Egy 1888. júliusi, Vincentnek írott levelében Gauguin így írja le frissen elkészült Birkózó breton fiúk című képét, a formai és a kromatikus (színhasználatbeli) újításokat hangsúlyozva: „Drága Vincent barátom! Épp most tettem le érdekfeszítő levelét, és tökéletesen egyetértek meglátásával, miszerint a művészetben alig jut szerep a hitelességnek. Hiszen a művészet absztrakció, elvonatkoztatás, melyet sajnos egyre kevesebben értenek. […] Az imént fejeztem be egy festményt, breton fiúk verekszenek rajta, mely biztosan elnyerné a tetszését. Két lurkó birkózik, az egyik világoskék, a másik élénkpiros rövidnadrágban. Egy harmadik fiú a kép jobb felső sarkában épp most emelkedik ki a vízből. Zöld gyep. Tiszta veronai, amely krómsárgás árnyalattá mosódik, mint ahogy a japán kreponok sem homogén színűek. Fent vörös-fehér tajtékos vízesés, a kép szélén szivárvánnyal. Lent fehér folt, rajta fekete kalap és világoskék ing.”

56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Bretagne · Paul Gauguin · Vincent van Gogh
latinta P>!

[…] 1888 februárjában elutazott Párizsból Pont-Avenbe, ahol egészen október végéig maradt. Ezúttal is Marie-Jeanne Gloanec panzióját választotta szálláshelyül, mert jó kapcsolatban maradt szállásadónőjével. Először végigjárta a már ismerős helyeket. Továbbra is vonzották az egyszerű emberek, akik új festészeti-stilisztikai megoldásokkal tűntek fel ismét vásznain. Azok a munkák, amelyek ekkoriban készültek, még Degas hatását mutatják, és a japán metszetekét, amelyek iránt Gauguin mindig is rajongott – elsősorban szintetista esztétikájuk és kompozíciójuk miatt. Előrelépését mutatják majd egyre merészebb, a hagyományossal szakító eljárásai, valamint a szintetizmusnak és cloisonnizmusnak nevezett stílus. Ez a stílus leegyszerűsítve láttatja a formákat, az egyes színfoltok határait erőteljes határoló vonalakkal hangsúlyozza (a cloison magyarul válaszfalat jelent), mintha a festmények színes ólomüveg ablakok lennének, vagy éppen gótikus rekeszzománc technikával készült alkotások.

55-56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1888 · Edgar Degas · Paul Gauguin