1873 időpont
Idézetek
Budapest hivatalos „születésnapja” 1873. november 17-e, ekkor történt ugyanis hivatalosan az egyesítés.
28. oldal
1875-ben a Melton Mowbray-i „régiségek és ritkaságok” árverésén dédapám és a barátja, M közösen alkudtak a néhai Nicholls kapitány péniszére, aki 1873-ban hunyt el a Horsemonger fegyházban. A palackba zárt pénisz 12 hüvelyk hosszú volt, és dédapám esti naplójegyzete szerint „különösen szép állapotban őriztetett meg”.
7. oldal, Geometria
Nem éppen közismert, hogy A három testőr szerzője Grand dictionnaire de cuisine (A konyha nagyszótára) címmel terjedelmes könyvet írt, amely csak halála után, 1873-ban jelent meg Párizsban, de azóta is folyamatosan kiadják. A francia gasztronómia egyik alapműve. Dumas 1865-ben járt nálunk, s egyetlen magyar fogás ízlett neki annyira, hogy a receptjét is az olvasók elé tárja. Bárány magyar módra….
98. oldal
Arany e művét 1851-ben írta és 1852-ben adta ki. Hirlapok és közönség meglehetős közönyösen fogadták, sőt Toldy Ferencz Új Magyar Múzeumában ízléstelennek ítélte s egy jeles elme aberratiójának bélyegezte. Arany nyugodtan tűrte mindezt, azonban 1873-ban, midőn régebben kezdett Bolond Istókját folytatta, a második énekben, hol czigányok szerepelnek, a 3-11. versszakokban e műre czélozva, igyekszik megmagyarázni alapeszméjét. Ezért e versszakokat ide igtatjuk:
No s a czigányok… Au! isten-csapása!
Hogy velük annyi mindig a bajom?
Nem volt talán elég a forró kása,
Midőn keresztül buktam e fajon?
Midőn megrontott Ida nagy romlása?…
Bár ehhez is fér még egy-két vajon.
Elolvasták-e, vagy föl sem szelék? –
Korcs volt, üres volt, aljas volt: elég.
3. oldal, Előszó (Franklin, 1902)
Ebéd után a Vajdahunyad vár megtekintése következett. A táborvezetőnő beszédet tartott a századfordulóról, a jáki templom kapujának építészeti jelentőségéről, Anonymusról és Kincsemről. A névtelen krónikás szobránál készült egy fénykép hatukról, Sneci Pajtás gépével. Imrust kérték meg, hogy kattintson. A Mezőgazdasági Múzeumot unták, csak Kincsem, a csodaló keltett némi figyelmet. Malaci hangosan olvasta: „Kincsem apja Cambuscan (betű szerint ejtette az idegen neveket), egy import angol telivér volt. Anyja Water Nymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája, 1873-ban vitték Kisbérre fedeztetni.” Malaci itt megállt, pillantása Lencsibaba mellére tévedt, majd lecsúszott a combja tövéig. Unalmas! – zavartan a következő felirathoz, Kincsem sikerlistájához lépett. De azt már nem olvasta föl. Emőke csücsöri szájjal nézte a csodalovat és zsokéját a fekete-fehér fotón. Nem nehéz? – kérdezte, inkább csak magától. Mi? – Sneci. A lónak, ha ráül egy ember. Fordítva nehezebb!
63-64. oldal
Vámos Miklós: Szitakötő 83% Nemzedékünk regénye
Ez a könyv, csakúgy, mint valószínűleg az összes többi nyomtatott dokumentum, amely olvasóm kezében megfordult, QWERTY billentyűzeten íródott, nevét a billentyűzet bal felső sarkában elhelyezkedő hat betűről kapta. Bármily hihetetlenül is hangzik, ezt a billentyűkiosztást 1876-ban a technika egyik antivívmányára tervezték. Megalkotásakor egy sor alattomos fortélyt alkalmaztak, azzal a céllal, hogy a lehető legjobban lelassítsák a gépírót. Szétszórták a billentyűzeten a leggyakoribb betűket, és főleg bal oldalra helyezték (hogy a jobbkezesek az ügyetlen bal kezüket legyenek kénytelenek használni). Ezek mögött a nyilvánvalóan hátráltató jellemzők mögött az áll, hogy az 1873-ban gyártott írógépek billentyűi beragadtak, ha két szomszédos billentyűt gyors egymásutánban ütöttek le, úgyhogy a gyártóknak valahogy le kellett lassítaniuk a gépírókat. Amikor az írógépek minősége javult, és a billentyűk már nem ragadtak be, egy gondosan megtervezett billentyűzettel 1932-ben végzett kísérletek kimutatták, hogy az új billentyűkiosztás megkétszerezné a gépelés sebességét, és 95%-kal megkönnyítené a gépelést. Ám a QWERTY billentyűzetek pozíciója addigra már nagyon erős volt. A több százmillió QWERTY gépíró, gépírástanár, írógép- és számítógép-kereskedő és a gyártók érdekeltsége immár több mint 60 éve nyom agyon minden olyan próbálkozást, amely növelné a gépelés hatékonyságát.
248-249. oldal (Typotex, 2010)
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 92% A társadalmak fátumai
A filoxéra előtt, 1873-ban 473 szőlőbirtokos kezén 429 katasztrális hold szőlőt írtak össze, s összesen 6600 akó bortermést tartottak nyilván. E mennyiségből fehér 2400, vörös háromezer és siller bor ezerkétszáz akó volt. Ebben az egyébként rossz évjáratban katasztrális holdanként közel 8,5 hektoliter termett. A mintegy 363 ezer liter színbor ötöde „kástélyos" (siller) bor volt. E kimutatott összmennyiséghez még hozzáadhatjuk legalább annak negyedét mint kapás bort, csigert, azaz olyan másodbort, amit a gyengén sutult (préselt) törkölyre víz felöntésével készítettek.
A jó bor dicsérete
A kiegyezés tette lehetővé egyebek között azt is, hogy a három testvérvárost, Pestet, Budát és Óbudát 1872–1873-ban közigazgatásilag is egyesítsék. Ez régóta esedékes intézkedés volt: a városok de facto már összenőttek, 1849-ben a forradalmi kormány az egyesítésről, Budapest létrehozásáról már rendeletet is hozott. A szabadságharc bukását követően azonban Bécs nem akart ellenlábast teremteni magának a rebellis városból; erőszakkal fenntartotta, ameddig csak tudta, a közigazgatási megosztottságot. Ez a megosztottság évtizedeken át akadálya volt a tervszere városfejlesztésnek, korszerűsítésnek. Most tehát az akadály elhárult: 1880-tól 1905-ig Budapest lakossága négyszázezerről egymillióra nőtt.
5. oldal
A citrusfélék gyümölcsei Európát már az első században elérték. Jóval később történt ez Észak-Amerikában. 1873-ban Riverside-ban, Kaliforniában három Brazíliából származó fiatal narancsfát ültettek el. Öt év után teremni kezdtek (egyik közülük száz évvel később még mindig élt). Ezek a fák alapozták meg az amerikai narancsipart. A narancs íze a harmadik legnépszerűbb az amerikaiak között, fejenként évente 16,6 l-t fogyasztanak belőle. No és mi múlja felül a narancs ízét? Hát a csokoládé és a vanília.
51. oldal, Narancs (Kossuth kiadó, 2016)