1871 időpont
Idézetek
Rosa Luxemburg 1871 március 5-én született egy lengyel kisvárosban. Gyermekkori élményeinek döntő szerepük volt abban, hogy egész életét az elnyomás elleni harc szolgálatába állította. Közgazdaságtani tanulmányai, amelyeket csak külföldön folytathatott, a modern társadalom mozgástörvényeinek tudományos felismerésére vezették.
Már a kilencvenes években ott küzdött az imperialista korszak beköszöntésével a munkásosztály előtt felmerült problémák körül folyó harc első sorában. Ezeket a problémákat elméletileg és gyakorlatilag, a legvégső konzekvenciákat is levonva, egyedül Lenin lángesze oldotta meg. De Rosa Luxemburg – minden tévedése és elméleti hibája ellenére, amelyek bizonyos területeken komoly károkat okoztak a német munkásmozgalomnak – mégiscsak úgy vonult be a történelembe, mint az opportunizmus és a jobboldali szociáldemokrata árulás elleni harc legnagyobb alakja a nyugateurópai munkásmozgalomban, mint a német militarizmus és az imperialista háború elleni harc egyik zászlóvivője, mint a Németországi Kommunista Párt egyik megalapítója. Érdemei halhatatlanok.
1914. szeptemberében a németek Franciaország ellen támadtak – ez köztudott dolog. Annál kevésbé ismert, hogy miként készültek egy lehetséges támadásra a francia tábornokok. 1871 óta számos, egymástól lényegesen különböző haditervet is kidolgoztak, egy dologban azonban mind azonos volt: lényegi elgondolásuk egy Elzász és Lotharingia visszaszerzését célzó, támadó hadművelet. A támadás során egészen a Rajnáig kívántak eljutni. 1911-ben felmerült a módosítás igénye (XVI. terv), s Michel tábornok tervét fogadták el, mely már egy angol-belga-francia haderőt is elképzelt Belgium közepe táján. Idővel azonban ezt elvetették, mert defenzív jellegű volt, viszont – mint mondották – a francia katonától idegen a védekezés, a francia hadsereg csakis támadó harcmodort alkalmazhat. A támadó szellemű francia stratégia egyik fő képviselője a Katonai Akadémia igazgatója, Foch marsall volt. Végül a XVII. terv, melyet 1913 májusában fogadtak el, mind az öt hadsereget a Németország elleni támadásra kívánta felvonultatni, s még védekezésre alkalmas nehézfegyverzettel sem tartotta szükségesnek ellátni a francia hadsereget. Igaz, ekkorra már összehangolták terveiket szövetségeseikkel, többek között az orosz hadsereggel.
159. oldal
1871-ben a Német Birodalom megalakulásával megváltoztak a hatalmi struktúrák a kontinensen. Európa szívében egy csapásra gazdasági és katonai óriás keletkezett.
107
Németh István: A porosz mítosz (1226-1947)
A kiegyezés korának jogtörténészei között tartjuk számon Ladányi Gedeon (1824-1886) debreceni jogakadémiai történelemtanárt, aki 1871-ben kétkötetes munkát írt A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmári békekötésig címmel. Műveiben főleg Szalay László és Horváth Mihály történelmi munkáira és Kovachich Márton György kutatásaira támaszkodott.
633
1871.évi vereséget követően a francia tisztek nem hivatalosan szervezkedni kezdtek, hogy önmaguk oldják meg a katonai szakismeretek tanulását, vagyis ugyanazt tették, mint 1807-ben a porosz tisztek.
50. oldal
Samuel P. Huntington: A katona és az állam A civil és a katonai szféra viszonyának elmélete és politikája
A francia—porosz háború befejezte a német egyesítést, melynek kikiáltására 1871. január 18- án került sor a versailles-i palota tükörtermében (a délnémet államok még 1870 végén beléptek az Eszaknémet Szövetségbe).
53
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914 93% Európa és az Európán kívüli országok
A kívánatos feltételeket megadja a háború oka. Ha igaza van Clausewitz azon ismert mondásának, hogy a háború fegyveres folytatása azon politikai küzdelemnek, mely az összeütközéshez vezet, úgy igaz az is: hogy a béketárgyalásnak a fegyveres erőkifejtés logikus folytatásának kell lennie. A céloknak e három fázisban ugyanazoknak kell maradniok, csak az eszközök változnak. Néha ugyan a győzelem lehetővé teszi, hogy a háború eredeti céljain messze túlmenjenek a béke föltételei, de ritkán helyes politika túllőni az eredeti akaraton s a követeléseket teljesen az eredményekhez szabni. I. Napóleon fátumává vált, hogy a katonai zsenije által megszerzett lehetőségeket mind meg akarta valósítani. Ezért lett minden háborúja egy új háború okává, míg végül egy állandóan fenn nem tartható birodalmat hozott létre s annyi ellenséget szerzett magának, hogy nem bírt megmérkőzni azoknak erőfeszítéseivel. Bismarck nagy érdeme, hogy 1866-ban Poroszország követeléseit az eredeti hadi célok keretei között tudta megtartani és nem ragadtatta el magát a győzelem nyújtotta lehetőségek által. 1871-ben tovább ment, mint eredetileg kontemplálta (tervezte) és tulajdonképpen akarta, de ez nem vált nemzetének előnyére.