1861 időpont
Idézetek
De az is természetes, hogy a bécsi kormány és budai kormány keresztet húzott az egész bölcs és hazafias intézkedésre, s meg nem engedte, hogy a vármegyék a nemzeti nyelv művelésének szent ügyére egy fillért is áldozzanak. Nem azért vannak a magyar vármegyék, hogy a magyar nyelvet míveljék, a magyar költészetért lelkesüljenek, s őseik dicsőségeit még egyszer visszaszerezzék. Adót behajtani, katonát beszedni, jobbágyot deresre húzni: ez a vármegyék dolga.
A bécsi kormány és budai kormány így segítette meg a költőt akaratlanul.
Mert ahogy a vármegyék a kormány tilalmát megtudták: abban a pillanatban kimondta a nemesség elszántan:
– Nohát, most már meglesz az a nemzeti színház! – Össze is gyűlt hamarosan 12 954 forint ezüstben, meg is kezdték az építést június elején, s annyi adomány, annyi munka, annyi lelkesedés dolgozott a színházon, hogy a nagy és szép épület készen lett egy hónap alatt, s a költő július 3-ra már kitűzhette az ünnepélyes felavatást.
Még 1754 ezüstforint meg is maradt a pénzből.
Olyan ünnepet még alig látott a Balaton, mint az első nemzeti színház megnyitásának ünnepe volt. Még a testvériség ünnepe 1848-ban, még a Kisfaludy-szobor ünnepe 1861-ben se volt olyan ragyogó.
Mely napon tartották ezt az ünnepet?
A költő azt írja leveleiben: július 3-án.
Az újabb finn regényírók közül messze kimagaslik az 1861-ben született Aho János (családi nevén Brofeldt), egy savói lelkész fia. Mindjárt első, 1880-ban megjelent novelláival meghódította a közönséget és kritikát. Finom megfigyelő tehetséggel és gazdag, szines nyelven rajzolja bennök a népéletet. Mikor édes apám lámpát vett és A vasút czímű novelláiban nagy élethűséggel és húmorral festi a fölfordulást, melyet a modern műveltség találmányai csinálnak a puszták lakóinak csöndes lelkében, míg viszont a Vásári énekesben a meghibbant néplángész megrázó sorsát meséli el. Ezután Aho a művelt középosztály életéből kezdi meríteni tárgyait és pedig elsőben A lelkész leányában azt mutatja meg, hogy miképpen roskad le egy ifjú leánykának lelke egy örömtelen otthonban, jóakaró, de szűkkeblű környezet között.
Előszó
A rendszeres népszámlálás bevezetése – Franciaországban 1801-ben, Belgiumban 1829-ben, Németországban 1853-ban, Ausztria-Magyarország területén 1857-ben, Olaszországban 1861-ben – látta el a hadkiegészítő hatóságokat mindazzal az adattal, amire a potenciális újoncok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükségük volt.
Prológus 1. Minden férfi katona!
Buckle Henrik Tamás Anglia művelődésének története (History of civilisation in England) első kötete pár évvel von Ranke berchtesgadeni előadása után, a „kisvál- ság” évében, 1857-ben, a második és utolsó kötete 1861-ben, Londonban jelent meg. Szerzőjük már 1862 nyarán, expedíciós úton Damaszkusz felé, negyvenedik éve betöltése előtt meg is halt; a monumentális mű e két bevezető kötettel („négy darabban”) befejezetlen maradt.
90
A Frémont tábornok alatt szolgáló magyar katonatisztek közül talán Zágonyi Károly a legismertebb, aki Frémont Lovas Testőrség néven létrehozott egy lovas alakulatot, amelynek elsődleges feladata a tábornok testi épségének védelme volt. Később az alakulatot más feladatokra is használták, s bevetették őket Frémont[nak] a konföderációsok visszaszorítására indított hadműveleteiben. Zágonyi karrierje és a Testőrség történetének tetőpontja kétségtelenül a híres-hírhedt „halálroham” volt 1861. október 25-én a Missouri állambeli Springfield mellett, amelynek eredményeképpen néhány órára visszafoglalták a városkát a számbeli fölényben levő déliektől, országszerte ismertté téve a magyar tiszt nevét, mivel az akcióról széles körben cikkezett az északi sajtó.
104. oldal - Frémont és a magyarok Missouriban