1859 időpont
Idézetek
A Royal Charter nevű brit gőzös 1859-ben elsüllyed a walesi partoknál egy óriási viharban. 450 ember veszti életét. Robert FitzRoy helyettes admirális (aki arról is ismert, hogy Charles Darwin 1831–1836 közötti csendes-óceáni útján a HMS Beagle kapitánya volt), aki néhány évvel korábban megalapította a leendő brit Met Office-t, ennek nyomán új koncepciót talált fel: az időjárás-előrejelzést.
26. oldal A nagy vihardagály
Az afrikai rabszolga-behozatal 1808 után elvben már illegálisnak számított, de a gyakorlatban vélhetően egészen a polgárháborúig folytatódott, talán még egy kicsit tovább is. A rabszolgaság ellenzőjeként ismert Stephen A. Douglas szerint 1859-ben több rabszolgát hoztak be az Egyesült Államokba, mint bármely évben a legális kereskedelem idején.
15. oldal
A mezőgazdaság „egy csapásra elvesztette minden vonzerejét” a zsidók számára, miután 1856-ban eltörölték a rájuk vonatkozó szigorított sorozást. Az egyik kormányhivatalnok megfogalmazását idézve „a kiáltvány téves értelmezéséből adódóan, immár úgy tekintettek magukra, mint akik felmentést élveznek a földművelés alól”, s kedvük szerint távol maradhattak. „A zsidók gyakorlatilag teljesen felhagytak a mezőgazdasági jártasság megszerzésére irányuló kéréseikkel.”
A meglevő kolóniák helyzete ugyanolyan ingatag maradt, ha nem rosszabbodott „a földek… nevetségesen, csak látszatra voltak megművelve és bevetve”. Az 1859-es évben „néhány kolónia még vetőmagot sem szerzett be magának”. Ami az állatokat illeti, továbbra sincs se istálló, se valamilyen fedél, se körülzárt terület, és mindez vonatkozik a mintakolóniákra is. A zsidó telepesek földjeik legnagyobb részét továbbra is parasztoknak, vagy német telepeseknek adják ki. Sokan engedélyért folyamodnak azért, hogy keresztény munkásokat is alkalmazhassanak, különben félő, hogy a bevetett területek felülete még tovább csökken.
195. oldal, I kötet - Oroszok és zsidók a cári birodalomban, 4. A reformok kora (Allprint, 2004)
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt Oroszok és zsidók (a cári birodalomban és a Szovjetunióban)
[…] 1859. november 24-én megjelent Charles Darwinnak A fajok eredete című könyve Londonban, és szinte napok alatt több tízezer példányt kapkodtak szét belőle. Darwin, a zseniális tudós a törzsfejlődés alapgondolatával döbbentette meg az isteni teremtésben hívő angolokat, és a fajok kiválogatódásának törvényével bizonyította: a létért való küzdelemben mindig az életképesebb állatfajok maradnak fenn a fejlődés folyamán.
Darwin még nem gondolt rá, de napjainkban érdemes eltűnődni, hogy az emberi értelem kézzelfogható termékei, a gépek, szerkezetek, eszközök nem ugyanezt a fejlődést ismétlik-e meg. Ha belegondolunk a Great Eastern voltaképpen a közlekedési technika esetlen dinoszaurusza volt, amelynek menthetetlenül pusztulnia kellett, mert nem tudott beleilleszkedni a környezetébe. És a technikai alkotások törzsfejlődése egyúttal arra is int, hogy bármely műszaki területen az új találmányok mindig együtt élnek a régiekkel. Nincs körülöttük légüres tér. Harc és békés egymás mellett élés egységének belső feszültsége a fejlődés egyik figyelemreméltó jellemzője.
410. oldaldal, Harc az Atlanti-óceánért
[…] S már a szigeten volt, mikor némi késéssel kezébe került Darwin 1859-ben megjelent könyve, A fajok eredete. Butler nagy lelkesedéssel szegődött Darwin hívévé: ettől a könyvtől kapta meg az utolsó lökést, hogy egyszer s mindenkorra elvesse a kereszténység olyan alapvető tanításait, mint a személyes Isten, a világ teremtése, Krisztus feltámadása és mennybemenetele.
232. oldal, Samuel Butler és a "Minden testnek útja" (Magvető, 1975)
Kéry László: Angol írók Tanulmányok, cikkek
| → |
|---|
A krími háborút követően 1858 és 1862 között végbement a román fejedelemségek egyesülése. 1859-ben mindkét helyen ugyanazt a személyt, Alexandra Cuza ezredesi választották meg fejedelemnek, 1862-ben pedig egyesítették a két országgyűlést és közös kormányt hoztak létre. Szerbia 1867-ben szabadult meg végleg a török katonai jelenléttől. A bolgár területek elsősorban a kulturális és az egyházi önállósodás területén értek el eredményeket, s a hetvenes években napirendre került a politikailag is önálló bolgár állam megteremtése.
54
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914 93% Európa és az Európán kívüli országok
1815 után területek visszaszerzésével is sikerült helyreállítani a birodalom nagyhatalmi rangját. (A Magyar Királyság visszakerült, horvát és tengermelléki részeit azonban
csak 1822-ben csatolták ide, addig az osztrákok igazgatták.) Belgiumot nem sikerült visszanyerniük (azt most Hollandiával egyesítették), kárpódásként azonban megtarthatták a néhány évig Napóleon jóvoltából már birtokba vett Dalmáciát és Velencét. (Lombardia és Velence észak-itáliai tartományokból 1816-ban megalapították a Lombard—Velencei Királyságot, fővárosa Milánó lett.)
A következő területvesztésekre a század második felében kerül sor: 1859-ben adják át Lombardiát, 1866-ban veszítik el Velencét. (Bosznia- Hercegovina 1908-as annektálásától eltekintve, ezután a birodalom területe többé nem változik!)
11
A akadémia (Kriegsakademie) hosszú időn át Európa egyetlen ilyen jellegű intézménye volt. Hatása többek között, azon a becslésen mérhető, mely szerint 1859-ben Európa katonai szakirodalmának mintegy 50 százaléka német eredetű volt.
Samuel P. Huntington: A katona és az állam A civil és a katonai szféra viszonyának elmélete és politikája
A század második felében a tudomány által vizsgált és feltárt másik terület, a Nílus vidéke, Egyiptom is a hatalmi vetélkedés tárgya lett. A konfliktus ahhoz kapcsolódott, hogy a francia Lesseps Ferdinánd vezetésével 1859-ben elkezdték építeni a Szuezi-csa- tomát, s tíz év múlva ünnepélyes külsőségek között átadták a forgalomnak. A franciák azonban nem sokáig élvezhették sikerüket, mert 1875-ben Anglia a szuezi részvényekből 176 ezret megszerzett, s ezzel London befolyása növekedett Egyiptomban és a csatorna övezetben.
60
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914 93% Európa és az Európán kívüli országok