1779 időpont

     Judith Sargent Murray 1779-ben írta esszéjét „On the Equality of the Sexes” (A nemek egyenlőségéről), de csak 1790-ben jelent meg.
     Ebben írja:
„Mondható-e, hogy egy kétéves fiúgyermek ítélőképessége bölcsebb, mint egy azonos korú leányé? Azt hiszem, hogy inkább ennek ellenkezője figyelhető meg általában. De ettől a kortól kezdve micsoda elfogultság! mennyire kiemeljük az egyiket és elnyomjuk a másikat a bevett, ellentétes módszerű tanítással! az egyiket kiteljesedésre neveljük, a másikat hamar korlátok közé szorítjuk, visszafogjuk. A múló évekkel a nővér csakis a háztartásban létezhet, amíg a fivért kézenfogva a tudományos virágos ösvényeire vezetik.”

102. oldal; Judith Sargent Murray (1751-1820)

1779-ben Szabó János felesége, Munkácsi Zsuzsa és Vincze Györgyné Kormos Kati szidalmazta egymást, majd összeverekedtek. A feleket a bírák pénzbüntetésre ítélték.
Szabóné 3 Ft-ot, míg Vinczéné 1 Ft 50 polturát volt kénytelen büntetés gyanánt a község pénztárába befizetni.
Az eset után a falu olyan határozatot hozott, hogy akik a jövőben: „ akár úton, akár útfélen egymást mocskolni fogják vagy szemre való hányást tesznek, az, amelyik oka lészen 25 polturával fog büntettetni.”

158-189. oldal

A nyelv tehát még legfeljebb a szépírók, költők kezében szolgálja a nemzeti művelődés ügyét (Bessenyei György Ágis tragédiája 1772-ben a magyar felvilágosodás bevezetője, Baróti Szabó Dávid 1779-ben az első magyar hexametert szerzi, s itt vannak a testőrírók, Révai Miklós stb.), de irodalmunk — különféle irányzatokra széthullva, személyes vagy intézményes központ híján — csak nehezen töltheti be e funkciót.

107

Mohács előtti államterülettel, amely ekként a Habsburg Birodalom területének már tekintélyes hányadát tette ki — 1815 és 1848 között 48 százalékát. E területegyüttes határai a pozsareváci békével (1718) alakultak ki, s a későbbiekben már keveset változtak: 1772-ben, Lengyelország első felosztása során visszacsatolták a még 1412-ben elzálogosított szepesi városokat, 1779-ben pedig corpus separatumként, külön testként Magyarországhoz csatolták Fiúmét, amely korábbi története során — egy rövid időszakot kivéve — a Német—Római Birodalom kereteibe tartozott. Területi veszteségre (amint már említettük) csak egy rövid időre került sor: Horvátország és a Horvát—Szlavón—Bánsági Határőrvidék Száván túli része, továbbá Fiume 1809 és 1813 között francia uralom alá került, majd 1822-ig az osztrák Illyr Királyság kereteiben igazgatták.

19 Magyarország a Monarchiában

Március 4-én, 1779-ben dühöngött városunkban a Rimay-tűz. Zsoldos Ferenc jónevű pálosrendi tanár versben is megörökítette az eseményt. Egy akkor igen ismert korhelyember, Rimay, okozta a tüzet, róla írja Zsoldos:
„Bevett szokás szerint a jó borból ivott,
Sőt pipadohányt is egynéhányt kiszívott.
Lengedező alszél a tüzet éleszti,
Többről-több házanként lassanként terjeszti,
A nádasházakat addig melegíti,
Mígnem városunknak felét bekeríti.”
A tűz megállapodása helyére a vallásos kegyelet Szt.Flórián szobrát állította, az utcát örök emlékül ma is Flórián utcának nevezzük.

57-58. oldal (Pápa város történelmi naptára)