1758 időpont
Idézetek
A választások költségeivel […] senki sem törődött túl sokat. A 18. századi Angliában egy egyszerű kampány százezer fontba, olykor ennél is többe került. […] kiderült, hogy nemcsak Angliában áll így a dolog. Amikor George Washingtont 1758-ban először választották Virginia képviselőjévé, 40 fontot kellett költenie 47 gallon sörre, 35 gallon borra, 2 gallon almaborra, fél pint brandyre és 3 hordó rumpuncsra. A választási költségek mindkét országban folyamatosan növekedtek, míg az angol Parlament lassan tudatára ébredt a helyzetnek, és kizárta azokat, aki itallal vesztegették meg választóikat. Különös és lehangoló tény, hogy azok a gentleman politikusok, akik létrehozták az Egyesült Államokat, nem ismerték fel mindjárt az elején a választások költségének problémáját, amivel sok nehézségtől és költségtől mentesíthették volna utódaikat.
202. oldal, 2. rész - "...hogy a szabad Alkotmány szentül megőriztessék..." - A forradalmi Amerika, 1750-1815, A ratifikációs vita, (Akadémiai, 2016)
KAZINCZY IFJÚ KORA; HIVATALOS PÁLYÁJA.
Kazinczy Ferencz 1759. október 27-én Érsemlyénben, Bihar vármegye egyik falujában született. Atyja, József, unokája volt Kazinczy Andrásnak, a ki II. Rákóczi Ferencz szabadságharczában a zempléni és ungi fölkelő nemesség kapitánya, Zemplén vármegyének a szécsényi és ónodi országgyűlésen követe volt. A családnak hét vármegyében voltak birtokai, legtöbb Zemplénben és Abaujban.
Kazinczy József, a Ferencz atyja, huszonhat éves korában vette nőül Bossányi Ferencz, Bihar-vármegye főjegyzőjének, később főszolgabírájának leányát, Zsuzsánnát 1758 őszén s Alsó-Regmeczen, Sátoralja-Újhelytől mintegy két órányi járásra, de már Abaujban, építette meg családi fészkét. Házanépe évről-évre szaporodott, s Ferenczet még nyolcz testvér követte, kik közül azonban kettő kis korában elhalt…
[…] Egy 1758-ban kiadott, egész Braziliára kihatólag érvénynyel biró rendelet értelmében „az indiánok a rabszolgaság alól fölszabadítandók” hogy „a rabszolgaság átka jövőre csak is az afrikai emberfajra súlyosodjék.”
224. oldal, Brazília fölfedezése és gyarmatosítása (Stampfel Károly, 1884)
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I. A régibb tengeri és szárazföldi utazások az Amerikába és Indiába vezető tengeri út fölfedezéséig
Helvétius, akinek filozófiája voltaképpen társadalomfilozófia, bölcseletét közvetlenül a társadalomra vonatkoztatja. „A Szellemről” (1758) és „Az emberről” (1772) c. műveiben olyan nézeteket fejt ki, amelyek nem csupán a katolikus és egyéb vallási tanításokkal, dogmákkal és az egyház politikai hatalmával álltak szemben, de egyben minden olvasót meggyőztek arról, hogy Franciaország fennálló, abszolút monarchikus kormányzati és politikai rendjét gyökeresen meg kell változtatni.
5. oldal