1529 időpont
Idézetek
Nagy Szulejmán 1529-es bécsi hadjáratában csak kevés magyar harcolt. Csupán a Botond törzsbeliek vettek részt. Zápolya Jánost 1534–1540 között a Héttoronyban akarta megnyerni további terveinek, de a hírszerzés összes adatai alapján Szulejmán megbizonyosodott Zápolya hűtlenségéről. Hiába hozta fel a török kalózhajók jelentése alapján a nyugati országoknak az újonnan felfedezett új-világrészek felé való terjeszkedési vágyát és törekvéseiket, Zápolya kitartott a Jagellók uralma mellett. Zápolya nem helyeselte az 1532. augusztusi, Habsburgok elleni hadjáratot, amely ugyan Kőszegnél elakadt, de Hajredin tuniszi hódításánál olyan iratok is kerültek Nagy Szulejmán birtokába, hogy a Habsburgokkal Zápolya is a török ellen akarna fordulni. Így Szulejmánnak oka volt arra, hogy Zápolyát elfogják.
326. A nemesség a rabigát választotta. A pusztaszeri szerződés. 1055. oldal
[…] az ok-okozati hurok megsemmisíti a Bécset övező téridőt, visszarepítve mindenkit 1529-be, az első török ostrom előestjére; mikozben 20. századi bécsiek a történelmi tudásukat használva segítik a 16. századi bécsieket, időutazó Bécs-barát erők jelennek meg, es harcolnak az időutazó törökbarát erőkkel, visszarepítve mindenkit 955-be, a lechfeldi csatába; amikor megjelennek az időutazó magyarbarát erők, lemészárolják őket a többiek, akik belecsömörlöttek ebe az időutazó baromságba, és ezzel megszakad az ok-okozat hurok. Bécs világhatalom lesz; 1155: Henry Jasomirgott az első ember a Holdon.
106. oldal
Az Institutio első kiadásának mintája minden bizonnyal Luther 1529-es Kis Kátéja (Lesser Catechism). Kálvin mind szerkezetét, mind tartalmát tekintve segítségül vette a német reformáció e tanító célzatú munkáját.20 Hat fejezete 516 kisalakú oldalra van összezsúfolva, s ebből az első négy fejezet Luther kátéja után készült. Kálvin azonban Luthernél jóval részletesebben tárgyalja az egyes kérdéseket, műve tehát mégsem iskolás utánzat.
151
Alister E. McGrath: Kálvin A nyugati kultúra formálódása
Utóda, I. Szulejmán (1520-1566) folytatta és betetőzte apja művét. Megtörte a rodoszi johannita lovagok ellenállását (1522), akik 1480-ban már sikeresen vertek vissza egy szultáni ostromot, s nem voltak hajlandók adót fizetni a Portának, szigetüket pedig az oszmán hajózást veszélyeztető kalózközponttá alakították. Mohácsnál (1526) döntő csapást mért a Magyar Királyság katonai erejére, miután 1521-ben elfoglalta az ország déli védővonalának kulcsát, Belgrádot. Az oszmán haderő 1529 őszén már Bécset ostromolta, igaz sikertelenül. Szulejmán hódításai nyomán az oszmán nagyhatalom másfél évszázadra megtelepedett Kelet-Közép-Eu- rópában is.
348
A hős Zrínyi nemcsak birtokaival, gazdagságával, hanem kiváló katonai tehetségével is kitűnt kortársai közül. Ifjúkora óta harcolt a törökkel, és 1529-ben már ott volt Bécs, 1531-ben pedig Pest ostrománál. Katonai érdemeiért a király kinevezte horvát bánná, majd pedig dunántúli főkapitánnyá.
11. oldal (1978)
1529 Bábar gograi győzelme.
51. oldal (1990)
Jane Chisholm: Világtörténelem kicsiknek és nagyoknak Tények, adatok és évszámok a kőkorszaktól a számítógépek koráig
I. Ferencnek be kellett látnia nagyravágyó terveinek megvalósíthatatlanságát, s 1529. augusztus 3-án Cambrai-ban békét kötött V Károllyal. A békét, mivel előkészítésében a király édesanyja, Savoyai Lujza és sógornője, a császár nagynénje, Ausztriai Margit bábáskodtak, a hölgyek békéjének is szokták nevezni.
23
Nostradamus (1503-1566) zsidó származású francia asztrológus jóslatai folytán az egyik legismertebb történelmi név az egész világon. Válságok idején különösen gyakran forgatják próféciáit, s a hozzájuk fűzött kommentárokat. Magyarországon 1989, a rendszerváltozás óta sok mű jelent meg, mely – okkal vagy ok nélkül – Nostradamusra hivatkozik, de a könyvek és hivatkozások száma önmagában is jelzi a mély válságot. A kommunista diktatúra idején bármiféle próféciát tilos és tudománytalan tevékenységnek nyilvánítottak, ezért aztán a Rákosi-Kádár-korszak összeomlása után igen felértékelődött minden, amit a marxizmus-leninizmus tudománytalannak, babonának nevezett.
Nostradamus eredeti neve Michael de Notredame volt, és Provence-ban született, St. Rémyben. Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier-ben orvosi egyetemet végzett 1529-ben. 1544-ben az Aix közelében fekvő Salonban praktizált, ahol a pestisjárvány megpróbáltatásai közepette is sikerrel helytállt. Jóslással 1547 körül kezdett foglalkozni, s 1555-ben jelent meg rímekben szedett prófétikus könyvbe, a Centúriák. A csillagjóslás fénykorában született nevezetes művet, amelynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, éppen dodonai megfogalmazásuk folytán sokféle történelmi eseményre lehetett és lehet vonatkoztatni. A katolikus egyház 1781-ben indexre tette, vagy is betiltotta kéziratainak közlését.
Előszó