1367 időpont

Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Bertényi Iván: Nagy Lajos király
Jaume Cabré: Én vétkem

Idézetek

Kuszma P>!

Valamikor régen, amikor a Föld még lapos volt, és a vakmerő utazók a világ végére érve hideg ködbe ütköztek, vagy lezuhantak a sötét mélységbe, élt egy derék ember, aki elhatározta, hogy Istennek, a mi Urunknak szenteli az életét. Nicolau Eimericnek hívták, katalán származású volt, és idővel a gironai Domonkos-rendi kolostor teológiaprofesszoraként szerzett hírnevet. Hitbuzgalma nyomán az eretnek gonoszság ellen küzdő Inkvizíció erőskezű vezetője lett Katalóniában és a Valenciai Királyságban. Nicolau Eimeric Baden-Badenben született 1900. november 25-én; rövid úton SS Obersturmbannführerré nevezték ki, és miután kitűnően helytállt mint Auschwitz Oberlagerführere, 1944-ben újra kézbevehette a tábor gyeplőjét, hogy megoldja a magyar problémát. Egy hivatalos nyilatkozatban förtelmes eretnekségnek bélyegezte a Mallorcai Királyság katalán szülötte, a megátalkodott Ramon Llull könyvét, a Philosophica amorist, és ugyancsak förtelmes eretneknek bélyegzett mindenkit, aki Valenciában, Alcoiban, Barcelonában vagy Zaragozában, Alcanyísban, Montpellier-ben vagy bárhol másutt olvassa, terjeszti, tanítja, másolja és a fejében forgatja Ramon Llull mételyező, eretnek tanait, amelyek nem Krisztustól, hanem az ördögtől valók. Lejegyeztem ma, Girona városában, 1367 július havának 13. napján.

253. oldal

Jaume Cabré: Én vétkem A regények regénye

Kapcsolódó szócikkek: 1367
8 hozzászólás
Bolondkandúr>!

A környező országokban ekkor már működő egyetemek után – a prágait 1348-ban, a krakkóit 1364-ben, a bécsit 1365-ben alapították – 1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos király kérelmét, s így Pécsett megalakították az első magyarországi egyetemet.

152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1348 · 1364 · 1365 · 1367 · Pécs · V. Orbán pápa
Milán>!

Svédországi Szent Brigitta látomásaival buzdította a pápát, aki 1367-ben érkezett vissza a pápai kancellária egy részével, az apostoli kamarással és a főpenitenciáriussal az Örök Városba. Szent Péter sírjának felkeresése után 1368-ban IV. Károly német-római, 1369-ben János Palaiologosz bizánci császárt fogadta.

182

Kapcsolódó szócikkek: 1367 · 1368 · 1369 · Svéd Szent Brigitta
Milán>!

1367-ben
V. Orbán pápa visszatért az örök városba, de még ebben az évben meghalt Albornoz bíboros, a pápa nem érezte magát biztonságban, s a következő évben ismét elhagyta Rómát.

290. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1367 · Gil de Albornoz · V. Orbán pápa
Milán>!

1367-ben az unió ügye is döntő fázisába jutott, ám a belső oppozíció miatt V. János csak 1369-ben tudott elutazni Rómába. Kíséretében szép számmal voltak jelen a bizánci állam képviselői, de a bizánci egyház részéről senki!
És amíg V. János Rómában tárgyalt az unió feltételeiről, addig a konstantinápolyi pátriárka felhívással fordult az egész ortodox kereszténységhez Bizánc határain túl is, hogy maradjanak hűek vallásukhoz, így aztán egyházi unió nem jött létre, a „római unió” csupán V. János magánügye lett 1369-ben.

236

Kapcsolódó szócikkek: 1367 · 1369 · Róma