1365 időpont

Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Bertényi Iván: Nagy Lajos király
Katus László: Európa története a középkorban

Idézetek

Milán>!

A XIV. századtól kezdve Közép-, Kelet- és Észak-Euró- pára is kiterjed ez az alapítási hullám. A birodalom első egyetemét Prágában, 1347-ben alapítja VI. Kelemen pápa a cseh királyságnak kedvezni akaró IV. Károly kérésére. Ezt követi a bécsi egyetem, amit 1365-ben hív életre IV. Rudolf és V. Orbán pápa, majd 1383-ban III. Albert alapít újra; Erfurt, mely VII. Kelemen 1379-es és VI. Orbán 1384-es bullája ellenére csak 1392-ben alakul meg; Heidelberg (1385), Köln (1388), a prágai egyetem válságaiból születő Lipcse (1409), Rostock (1419), az 1454-ben alapított, de valójában csak 1473 után működő Trier, Greifswald (1456), Freiburg im Breisgau (1455-1456), Bázel (1459), a II. Pius bulláját 1459-ben elnyerő, de csak 1472 után szerveződő Ingolstadt, Mainz (1476), Tübingen (1476- 1477). Az 1425-ben alakult louvaini egyetem a Burgundiához tartozó vidékek diákjaira gyakorolta a legnagyobb vonzerőt. A krakkói egyetemet 1364-ben alapítja Nagy Kázmér, és 1397–1400-ban alapítja újra Jagelló Ulászló
IX. Bonifác pápa segítségével. Pécsett már 1367 óta tanítanak kánonjogot, az 1389-ben alapított óbudai egyetem felvirágzik 1410-re, bár csak tiszavirág módjára, végül pedig meg kell említeni a pozsonyi alapítást is (1465—1467).

168

Kapcsolódó szócikkek: 1347 · 1365 · 1383 · 1392 · 1425 · IX. Bonifác pápa · Pécs · Prága · V. Orbán pápa · VI. Kelemen pápa
Bolondkandúr>!

A környező országokban ekkor már működő egyetemek után – a prágait 1348-ban, a krakkóit 1364-ben, a bécsit 1365-ben alapították – 1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos király kérelmét, s így Pécsett megalakították az első magyarországi egyetemet.

152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1348 · 1364 · 1365 · 1367 · Pécs · V. Orbán pápa
LNB>!

Luxemburgi IV. Károly (1346-78, 1355-től császár), a késő középkor legjelentősebb német uralkodója, műveltségével is kiemelkedett a kortárs fejedelmek közül. Ifjúkorában éveket töltött a francia udvarban, és székvárosát, Prágát a korabeli Európa egyik vezető kulturális és művészeti központjává tette. Prágában alapította 1348-ban az első német egyetemet (Prága lakossága akkoriban jórészt német nyelvű volt), amelyet 1365-ben követett a bécsi, majd a század végén az erfurti, heidelbergi és a kölni egyetem. Károly minden téren ügyes, hajlékony, a konfliktusokat kerülő politikát folytatott. Jó viszonyt tartott a pápákkal, az itáliai ügyekbe nem avatkozott bele. A koronázáson kívül csak azért ment 1368- 69-ben Itáliába, hogy támogassa a pápa hazatérését Avignonból.
A birodalom politikai konszolidációját célozta a királyválasztást szabályozó Aranybulla kiadása 1356-ban. A családi birtokállományt Szilézia egy részével, Lausitzcal és a Brandenburgi őrgrófsággal gyarapította. Kisebb fiát, Zsigmondot összeházasította Lajos magyar király leányával, s ezzel megszerezte számára a magyar koronát. Az idősebbik fiút, Vencelt, aki a cseh koronát is örökölte, még apja életében megválasztották római királynak. Az egyre jobban elharapódzó belháborúkon és feszültségeken azonban Vencel nem tudott úrrá lenni, ezért négy választófejedelem 1400-ban letette őt (a cseh királyságot megtartotta), és Ruprecht rajnai palotagrófot választotta királlyá. Az ő halála után, 1410-ben ismét visszatértek a Luxemburgok, de nem Vencel, hanem öccse, Zsigmond, aki egyúttal brandenburgi őrgróf és magyar, majd cseh király is volt.
Zsigmondnak (1410-37) több mint két évtizedet kellett várnia, míg római királyból császárrá lehetett 1433-ban. Őt erősen lekötötték a Magyar és a Cseh Királyság, majd pedig a pápaság problémái, ezért uralkodása nagy részében nem tudott elég figyelmet szentelni a németországi ügyeknek. A Német Királyság és a császárság tekintélyét azonban sikeres nemzetközi politikai szereplésével helyreállította. Ügyes diplomata volt, s jelentősen hozzájárult a kor európai problémáinak rendezéséhez. Legnagyobb sikere a konstanzi zsinat összehívása és lebonyolítása volt 1414 és 1418 között, ahol megszüntették a nyugati egyházszakadást, s megkezdték az egyház belső reformját. Nehezen boldogult viszont Csehországban a huszitákkal, akik 1419-ben nyíltan felkeltek, s a következő években Jan Zízka és Nagy Prokop vezetésével többször súlyos vereséget mértek az ellenük vonuló birodalmi „keresztes” seregekre, majd hadműveleteiket a szomszédos országokra is kiterjesztették. Végül is 1433-ban bizonyos engedmények árán sikerült megegyezni a husziták mérsékelt szárnyával, a kelyhesekkel (Prágai Kompaktátumok), akik a következő évben Lipanynál legyőzték a radikális táboritákat.

Kapcsolódó szócikkek: 1348 · 1356 · 1365 · 1433 · Jan Žižka
Milán>!

Orbán már csak egy kerttel bővítette az avignoni pápai palotát, amelynek a Roma nevet adta, és már 1365-től komolyan tervezte a Kúria visszatelepítését. Albornoz bíboros itáliai működése és a római politikai helyzet is kedvezett a visszaköltözésnek: 1360-ban a római comune új alkotmányt fogadott el, a városlakók elűzték a nemeseket és a garázda zsoldosokat és a vezetést a Felix societas balestriorum et pavesatorum vette a kezébe.

182

Kapcsolódó szócikkek: 1360 · 1365