!

Závada Péter magyar

1982. november 30. (Budapest) –

Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó · 5 kapcsolódó könyv

Nemférfi
Facebook@Závada-Péter-1686753758205563

Képek 4

Könyvei 6

Závada Péter: Ahol megszakad
Závada Péter: Mész
Závada Péter: Roncs szélárnyékban
Závada Péter: Gondoskodás
Závada Péter: Je suis Amphitryon
Závada Péter: Mozgó szabály

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Költészet, vers, slam

Fordításai 1

Péczely Dóra (szerk.): A ránk bízott kert

Antológiák 8

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából
Péczely Dóra (szerk.): Szívlapát
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Rossz versek és 14 el nem beszélt történet
Kele Dóra (szerk.): InstaVers
Szegő János (szerk.): Szép versek 2017
Szegő János (szerk.): Szép versek 2018
Élő költők társasága

Népszerű alkotóértékelések

Véda P>!

Závada Péter

…akinek ötszavas tőmondatai is zsigerig hatolnak. Jólesően fáj minden egyes szava, zsenije. A szavak zsenije.

6 hozzászólás
Mareszkaresz>!

Závada Péter

Az első kötet írásra ösztönzött, a második untatott.

Dorka_>!

Závada Péter

Azt hiszem ő a nagybetűs Kedvenc kortárs magyar szerzőm. Főleg a Mész kötet miatt. Egyszerűen gyönyörű, amit ír, és volt szerencsém vele kétszer is találkozni (egyszer beszélgetni is) és emberként is csodálatosnak tartom.


Népszerű idézetek

madárka>!

Beállt az ősz, mint egy heroinista.

61. oldal, Szellemtelep (részlet)

3 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Boldog óra

16h–20h-ig korsó Soproni 190 HUF

Élek, s ez ritka alkalom.
A fény kisujjnyi, törtfehér
sugár a kerti asztalon.
Tán megjössz, mire körbeér.

E nyári kert az árnyaké.
Nyugodt ez így ma. Gondolom.
A fény, akár az árpalé
szivárog át a lombokon.

Ma mégse jössz. A sarkon állsz.
A nap korongja fölragyog:
ezernyi égi vaskohász
locsolja szét a sörhabot.

Tudom, hogy ez nem épp vidám:
e nemjövés, ez ócska szesz
– élek, s ez nem az én hibám.
Ígérem, orvosolva lesz.

7. oldal

5 hozzászólás
madárka>!

Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen!
Oly könnyű volt veled, s velem nehéz.
Múltunk lakik ma minden létigében.
Nem baj, ha nem hiszel. Fő, hogy remélsz.

Platánfaág a lelógó ereszbe:
beléd oly görcsösen kapaszkodom.
Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek se.
Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom.

De minden olvadást fagyok követnek:
a polcon Rilke dől egy Proust-kötetnek
– eltűnt időnkben mennyi révület!
És mennyi szép remény zenéje benned!

Hát mondd: ha most ez így veled nem megy,
hogy is mehetne bármi nélküled?

64. oldal, Szinopszis

Kapcsolódó szócikkek: Rainer Maria Rilke
2 hozzászólás
AeS P>!

Macskakör

Mit kaptál, csak a jellemem.
Külcsín vagyok, semmi más.
Azt remélted, kell legyen
a lét mögött identitás.

Nem számoltál a többivel,
bár formában nincsen hiány.
Hogy vagyok, még nem tölti fel
kongó egzisztenciám.

Szeretni puszta illemtan.
Ki üres, részed nem lehet.
Semmim sincs, de velem van
az, hogy elengedtelek.

14. oldal

Dün P>!

Nem tart

Csapong az ősz, kabátot bontogat.
Csapongok én is. Semmi fontosat.
A szeptember merő banalitás.
A lényeget talán majd valaki más.

Nem tartlak már: kötél a fregolit.
Nem tart az ég. Ránk szakad, beborít.
Zavartan néz, pislog, kérdőre von
hideg szemed: szép, zárlatos neon.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ősz · szeptember
1 hozzászólás
madárka>!

Hely vagy, amit évek
óta elhagyni készülök: egymásra
íródnak benned egy folyton
ismétlődő változás nyomai.

17. oldal (Jelenkor, 2015)

Rita_Sándor>!

Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel.
Ha hozzád akarok érni,
át kell nyúlnom az idő tükrén.
Akkor voltál az, akinek ezt most
mondanom kéne.

7. oldal, Akinek mondanom kéne (részlet) (Jelenkor, 2015)

Zzss>!

És az se bánt majd, hogy egy paradoxon,
csak belenyugszom, mint egy kisgyerek,
hogy olyan istenre kell hagyatkoznom,
kit sem nem értek, sem nem ismerek.

47. oldal, Tőlünk jobbra

1 hozzászólás
madárka>!

Ma minden könyvben ősz van legbelül.
Olyan szemérmesen, olyan rohadtul.

51. oldal, Hallstatt

MortuusEst>!

Jövőre harminc

„…én vagyok a vesék és szívek vizsgálója;
és mindeniteknek megfizetek a ti cselekedeteitek szerint.”
                                                            Jelenések könyve 2:23

Vesémbe látsz, Istenem, mint a röntgen.
Viharlámpásod csontig átvilágít.
Jövőre harminc – szívem visszadöbben.
Ellátni innét már a másvilágig.

Felelj dübörgő, fémes tapsaiddal,
valómban járjon át az égi szólam!
Nézd, félrever a szív, remeg a pitvar
– defibrillálj, ma még ne mondj le rólam!

28. oldal