Yliaster Daleth
Katalógusnév | Daleth, Yliaster |
---|
Könyvei 9
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Régi korok üzenete Édesvíz · Titkos tanok Édesvíz
Népszerű idézetek
Jama
A halál és az alvilág ura az indiai mitológiában. Helye és rangja nincs pontosan meghatározva a védikus panteonban; neve ugyan szerepel az istenek felsorolásában, őt magát azonban soha nem nevezik istennek, csupán „a holtak királyának”. A legősibb hagyomány szerint Jama emberként látta meg a napvilágot abban a korban, amikor az emberek még halhatatlanok voltak. Ő volt az első ember, aki meghalt, miáltal megnyitotta a halál kapuját a többiek előtt. Mint az első halott, ő lett a túlvilág ura, és az őt követő holtak királya. Jama birodalma „odalent” délen található, ezért egykor a halottakat fejjel dél felé temették el. A temetést végző papnak egy tehenet adtak, amelynek szimbolikusan a halottat kellett átvinnie a Jama birodalmát az élők világától elválasztó Vaitarani folyón. Amikor a halott megérkezik Jamapurába, a túlvilág fővárosába, Csitragupta, Jama írnoka jelentést készít földi tetteiről és magatartásáról, ami alapján Jama ítélkezik fölötte. Az ítélet nyomán a halott lelke vagy az ősök paradicsomába, vagy a pokol egyik tartományába kerül, vagy pedig új testben újjászületik a földön.
253. oldal
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Amikor egy kabbalista mágus gólemet készít, az emet, „igazság” szót írja annak homlokára. A teremtés igéivel életre keltett agyagszobor kezdetben apró, mint egy gyermek, de fokozatosan növekszik, hasonlóan az igazi élőlényekhez. A gólem nem tud beszélni, de mivel értelmes lény, írásban fejezi ki magát. Gazdája minden parancsát teljesíti, de mivel növekedését nem lehet megállapítani, lassan a fejére nő, és egyre veszélyesebbé válik. Amikor ormótlan teste már alig fér be az ajtón, és a feje a plafonig ér, gazdája kénytelen megválni tőle. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy letörli a homlokára írt emet szó első betűjét. Minthogy a hátramaradt met szó „halált, halottat” jelent, a gólem élettelenné válik, és porrá omlik.
214. oldal - Gólem
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Juki-Onna
A hófödte hegycsúcsok, hómezők, a havazás és a hófúvás nőnemű démona a japán mitológiában. Nevének jelentése „hóasszony”. Halványan derengő, ellenállhatatlan szépségű, fehérbe öltözött, hófehér bőrű nőalakként szokott láthatóvá válni. Rendszerint a sűrű hóesésben vagy hófúvásban eltévedt vándorok előtt jelenik meg, akiket hipnotikus hangjával, bűvös énekével álomba ringat, s ezáltal fagyhalálra ítél.
257. oldal
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Algol <A Démoncsillag>
Az asztrológusok és az okkultisták szerint az égbolt legnegatívabb, legbaljóslatúbb csillaga. Elnevezése – hasonlóan a csillagnevek jelentős részéhez – arab eredetű. Nevének eredeti formája Ra's al Ghul volt, ami „démonfejet” jelent.
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Hekaté, bár önmagában is hármas istennő volt, két másik holdistennővel, Artemisszel és Szelénével is hármasságot alkotott. Ebben a népszerű holdistennő-triászban Artemisz volt a növekvő hold szűz istennője, Szeléné a telihold nimfaistennője, és Hekaté a fogyó hold boszorkányistennője.
233. oldal - Hekaté
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Ankou
A temetők őrzőszelleme, a halál előhírnöke és a holtak lelkeinek túlvilági kalauza a kelta hitvilágban. Nevét általában „holtak uraként” értelmezik. Rendszerint magas, szikár, fehér hajú figura vagy csontváz képében válik láthatóvá. A fejét teljesen körbe tudja forgatni a nyakán. Ő hajtja a halál fogatát, amelynek feltűnése az éjszakai égbolton valakinek a közeli halálát jelzi. Többet feltételezik, hogy az ősi időkben, amikor kijelölték egy új temető helyét, az első sírba élve eltemettek egy embert, akinek szelleme azután egy helyi Ankouként a sírok közt bolyongva őrizte a holtak nyugalmát.
37. oldal
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Carna
Az alvilág istennője a római mitológiában. Ünnepén, a Carnalián a hozzátartozók virágokkal díszítették halottaik síremlékét, és babkását áldoztak a tiszteletére. (Egy ókori elképzelés szerint egy ideig a babszemek hordozzák az elhunytak lelkét. Éppen ezért a püthagoreánusoknak – akik hittek a lélekvándorlásban – tilos volt babot enniük.)
103. oldal
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Egy ókori eredetű hagyomány szerint a meténg csak akkor igazán hatásos, ha az újholdtól számított első, kilencedik, tizenegyedik vagy tizenharmadik éjszakán lett leszedve. Ha valaki egy sírról tépi le, egy éven át kísérteni fogja álmában a sírban fekvő halott szelleme.
138. oldal - Meténg (Vinca minor)
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
Holda
A téli napforduló boszorkányistennője a germán alsó mitológiában. A kereszteletlenül elhalt csecsemők túlvilági pártfogója. A szorgalmas asszonyokat megjutalmazza, a lustákat megszégyeníti. Az év utolsó, leghosszabb éjszakáin démonok, szellemek, kísértetek serege élén vágtat a viharos égen. Kutak, források mélyén vagy egy túlvilági toronyban lakik, ahonnan az időjárást irányítja: amikor kirázza dunyháját, esik a hó, amikor mosott ruháit szárítgatja, kisüt a nap, amikor kiönti a mosóvizet, elered az eső. Egykor bizonyára termékenység-istennő lehetett, aki talán a papnők megtisztulását és beavatás általi újjászületését is felügyelte. (Legalábbis erre lehet következtetni a Holle anyó című közismert meséből.)
240. oldal