!

Xenophón görög

Xenophon

i. e. 430 (Athén) – i. e. 354 (Athén)

Teljes névΞενοφῶν
NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Xenophón, https://en.wikipedia.org/wiki/Xenophon

Könyvei 14

Xenophón: Anabaszisz
Xenophón: Emlékeim Szókratészról
Xenophón: Kürosz nevelkedése / Anabázis
Xenophón: Xenophón történeti munkái
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai
Xenophón: Hierón avagy a zsarnokságról
Xenophón: Kürosz
Basilius Magnus – Xenophon: A költők olvasásáról / Socrates védőbeszéde
Hérodotosz – Thuküdidész – Xenophón – Polübiosz: Görög történetírók
Xenophon: The oeconomicus

Antológiák 2

Németh György (szerk.): Államéletrajzok
Katona Tamás (szerk.): A leány meg az isten

Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Tenmagad ismervén éled majd boldogan élted.

290. oldal, Hetedik könyv (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: Apollo / Apollón · boldogság · önismeret
3 hozzászólás
>!
Sli SP

– Ha jól értem, azt mondod, Szókratész, hogy ha kiváló barátokat akarunk szerezni, magunk is kiválóan beszéljünk és cselekedjünk.
– Miért – kérdezte Szókratész –, te talán azt hitted, hogy hitvány embernek is lehetnek nagyszerű barátai?

72. oldal, Emlékeim Szókratészról - Második könyv (Európa, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: barát · Szókratész
>!
Timár_Krisztina ISMP

– Jól beszélsz, fiacskám. És ha így is cselekszel, biztosra veheted, hogy katonáid, akár egy kórus tagjai, mind végrehajtják majd feladatukat.

46. oldal, Kürosz nevelkedése

1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISMP

– (…) Hiszen hallom, Kheiriszophosz, hogy ti, spártaiak, már a teljes jogúak, kora gyermekségetektől fogva gyakoroljátok a lopást, és nemhogy rútnak, hanem egyenesen szépnek tartjátok a törvény által nem tiltott dolgokat elcsenni. Sőt, hogy minél ügyesebben és észrevétlenebbül próbáljatok lopni, törvénybe hoztátok, hogy akit lopáson rajtakapnak, azt megkorbácsolják. Nagyon is itt van most az ideje, hogy neveltetésedről bizonyságot adj, vigyázz hát, hogy rajta ne kapjanak bennünket, amikor fellopakodunk a hegyre, nehogy aztán nagyon elverjenek bennünket.
– Én meg azt hallottam rólatok, athéniakról – mondta Kheiriszophosz –, hogy szörnyű ügyesen lopjátok a közvagyont, noha szörnyű veszély fenyegeti a tolvajokat, s hogy legkiválóbb polgáraitok a legjobb tolvajok, ha ugyan ti a legkiválóbbakat tartjátok méltónak a főhivatalokra. Úgyhogy itt az ideje, hogy te is bizonyságot adj neveltetésedről.

431-432. oldal, Anabázis

Kapcsolódó szócikkek: lopás
1 hozzászólás
>!
Sli SP

– (…) a megbízhatatlan ember szavai üresen, tehetetlenül és megvetetten mennek el a többiek füle mellett. Ám az, akiről mindenki tudja, hogy tiszteli az igazságot, többet ér el szóval, mint mások erőszakkal.

293. oldal, VII. könyv (Európa, 1968)

Xenophón: Anabaszisz A tízezrek hadjáratának története

Kapcsolódó szócikkek: erőszak · igazság · szó · Xenophón
>!
Timár_Krisztina ISMP

Ha ügyes és tisztességes gazdára talált, aki jól művelte meg a rábízott földet, és hasznot húzott belőle, soha nem rövidítette meg, hanem mindig még többet adott neki. Örömmel fáradoztak az emberek, bátran növelték vagyonukat, és eszükbe sem jutott Kürosz elől eltitkolni, mennyijük van, mert tudták róla, hogy soha nem kívánta az őszinte gazdagok pénzét, csak azoktól vette el, akik titkolták vagyonukat.

346. oldal, Anabázis

>!
Sli SP

– (…) Szerintem ugyanis az él a legszebben, aki a legtöbbet teszi azért, hogy minél jobbá váljék, a legkellemesebben pedig az, aki érzi, hogy jobbá lett.

183. oldal, Emlékeim Szókratészról - Negyedik könyv (Európa, 1986)

Kapcsolódó szócikkek: élet · önfejlesztés · Szókratész
>!
Timár_Krisztina ISMP

Jó hatást várt attól is, hogy az egy sátorban lakó emberek megismerik egymást, hiszen ismerősök előtt kétszer is meggondolja az ember, mit tesz, ismeretlenek között viszont, akárcsak sötétben, inkább követ el hitványságot.

61-62. oldal, Kürosz nevelkedése

>!
Timár_Krisztina ISMP

    – Istenemre, joggal szidtalak benneteket – mondta Aglaitadasz –, mert sokkal jobban tisztelem azt, aki könnyet fakaszt barátai szeméből, mint azt, aki megnevetteti őket. Ha jól megfontolod, magad is beláthatod, hogy igazat beszélek. Sírva-ríva tanulja a gyermek az apától az erkölcsöt, a hasznos tudnivalókat a tanítótól, és a törvények is megríkatnak, úgy terelik a polgárokat az igazságosság útjára. Ezzel szemben állíthatod-e, hogy a tréfamesterek használnak az emberek testének és lelkének; hogy alkalmasabbá teszik őket házi vagy állami tennivalók elvégzésére?
    Most Hüsztaszpasz szólalt meg:
    – Ide figyelj, Aglaitadasz! Pazarold nyugodtan az ellenségre ezt a rendkívüli értéket, ríkasd csak meg őket, miránk, barátaidra pedig ezt az értéktelen valamit, a vidámságot pazarold. Azt hiszem, bő készleted lehet belőle, mert te magad nem éltél vele eddig, és eszedbe sem jutott, hogy barátaidat vagy vendégeidet megkacagtasd.

66-67. oldal, Kürosz nevelkedése

Kapcsolódó szócikkek: nevetés · sírás
1 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISMP

A takarók helyett inkább ugyanolyan súlyú élelmiszert cipeljetek: hiszen a fölös élelem sohasem haszontalan. Attól meg ne féljetek, hogy takaró nélkül nem alusztok majd édesen, de ha mégis így lenne, szidjatok majd csak engem. Ruházatból azonban jó, ha minél több van, akár egészséges az ember, akár beteg. A kenyér mellé savanyú, keserű és sós ételeket csomagoljatok, azok étvágyat csinálnak, és sokáig elállnak. Ha meg letarolatlan területre érkezünk, ahol gabonát zsákmányolhatunk, azonnal kerítsetek kézimalmot, amivel lisztet őrölhetünk, mert ezzel az eszközzel lehet a legkönnyebben kenyeret készíteni. Gondoskodnunk kell olyan dolgokról is, amelyek a betegek számára fontosak, ezek amúgy is kevés helyet foglalnak el, és igen nagy szükség lehet rájuk, ha úgy hozza a sors. Legyen elég gyeplő is, hiszen az emberek és a lovak sorsa főleg a gyeplőkön múlik, és ha elkopnak vagy elszakadnak, tartalék híján tehetetlenségre vagyunk kárhoztatva. Aki pedig ért a dárdacsiszoláshoz, jól teszi, ha nem feledkezik meg ráspolyról. Köszörűkövet is vigyünk magunkkal, hiszen harci kedvét is élesíti, aki lándzsáját köszörüli. Mert szégyenletes dolog éles lándzsával a kézben gyáván viselkedni. Fát is bőven tartalékoljunk a harci és társzekerekhez, mert az erős használatban sok minden felmondja a szolgálatot. Mindezeken kívül legyenek velünk a legszükségesebb szerszámok is, mert nincsenek ám mindenütt mesteremberek, alig van viszont olyan katona, aki legalább ideiglenesen ne tudna megjavítani valamit. Minden szekéren legyen ásó és kapa, mindegyik málhás állaton balta és sarló; ezek szükséges szerszámok az egyes ember számára, és gyakran hasznára válnak a közösségnek is.

209-210. oldal, Kürosz nevelkedése

8 hozzászólás