Wohl Stefánia magyar
1848 (Pest) – 1889. október 14. (Budapest)
Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó
Katalógusnév | |
---|---|
Nem | nő |
Képek 1
Könyvei 2
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyar regényírók képes kiadása
Népszerű idézetek
Nem bővelkedtek, de nem is nélkülöztek; kékharisnyák voltak már mint backfischek, aztán mindig kékebbek lettek, elhervadtak, megöregedtek és meghaltak, közbül azonban néha elcsevegtek pedánsan tiszta és kellemes kis szalonjukban, hol csak udvarlók fordulhattak meg, – olyanok, a kik nem nekik, de a Múzsáknak udvarolnak.
Előszó, Mikszáth Kálmán Wohl Stefániáról
Fili grófné magánkívül volt. Hetekig fáradozott azon, hogy Mária számára előkészítse a talajt, az udvart és a «legmagasabb» köröket unokahuga bemutatása iránt érdekelve és most ezeken a radikális hírben álló ebédeken való részvétele által könnyelműen koczkáztatják sikerét a nagyvilágban.
A tábornok megvetően vállat vont.
– Ugyan ne alteráld magad, Fili! Biztosítalak, hogy a te társaságod előtt a dunafoki hitbizomány örökösnője akár fandangót tánczolhat a váczi-utcza kellő közepén és legfeljebb azt fogják felőle mondani, hogy: «elragadóan originális!»
Sőt gróf Zátonyi, ki talpig becsületes, rangirt, de a végsőkig ó-konzervativ és ultramontán ember létére mindenben osztotta nézeteit, kitünő feleséggel birt benne.
X. fejezet
Ő volt az egész környék orvosa és házi gyógyszereit egy naturalista egész merészségével alkalmazta. Szerinte általjában nem volt szükséges meghalni és csak könnyelműség, vagy megbocsájthatatlan lomhaság következtében érhette valakit e sors.
– Elhagyta magát az istenadta és meghalt – szokta mondani a méltatlankodás hangján, ha mégis megtörtént, hogy valaki orvosságai daczára jobb létre szenderült, mely jobb létet, a milyen jámbor keresztény volt, nem tudta eléggé megbecsülni.